Győrben nem csak barokk belváros és impozáns századfordulós városközpont van (no meg négy folyó...), hanem a Wekerle-telepre hasonlító századfordulós munkáslakótelep is, büszke öntudattal, lokálpartióta egyesülettel. Az Ágyúgyári Lakótelep 2009 óta műemléki jelentőségű terület (a harmadik Győrben a Belváros és az Újváros után)

 

Az előző posztban már volt szó arról, hogy a századforduló körüli években Győr ipari várossá vált, és lakossága majdnem megkétszereződött. A város elegáns központot alakított ki, de a lakáshelyzet (mint az összes ekkori nagyvárosban Európában) elkesertő volt: lakbér-és telekuzsora (vagyis, amikor a telket "uzsorázzák ki"), albérlők, sőt ágybérlők magas száma. A helyzetet rontotta, hogy a mai külső kerületek akkor még önálló falvak voltak, így hiába volt a városvezetés (Zechmeister Károly polgármester alatt, aki a városközpont megépítését is szervezte) rendkívül jó, korlátozottak voltak a lehetőségei. Valamit persze tenni kellett: 1901-ben megalakult a Győri Munkásházépítő Rt., a várossal és a környékbeli gyárakkal, mint részvényesekkel, és 1902-ben felépítettek egy 84 házból álló lakótelepet. Ez persze kevés volt, a munkások nagy része továbbra is ki volt téve a lakbéruzsorának. A poszt témája, a szintén a kerületben álló Ágyúgyári Lakótelep építése 1915-ben (a világháború alatt !!!) kezdődött meg.

A beépítési tervet és az épületek terveit Fiala Géza készítette. (A terület a város keleti részén, a Pest felé vezető úton, az ETO stadion mellett fekszik).

A lakótelep beépítése 26% tér és utca, 56% kert és zöldterület és 18% beépített terület között oszlott meg.
 A 67 parcellára felosztott összterületen tervezett utcákon és tereken 62 db lakóépületet építettek fel, 20 földszintes 37 emeletes és 5 kétemeletes megoszlásban. Alaprajzok szerint:

Földszintes épületek:

I. típus 2 db egyszobás lakásos lakóház
I. a. típus 4 db egyszobás lakásos lakóház
II. típus 1 db egyszobás és 1 db kétszobás lakásos lakóház
III. típus 2 db egyszobás lakásos lakóház
IV. típus 1 db kétszobás lakásos lakóház

Egyemeletes épületek:

I. típus 2 db egyszobás, 4 db kétszobás, 2 db háromszobás lakásos és egy bolt helyiséges lakóház
II. típus 21 db egyszobás lakásos lakóház
III. típus 6 db egyszobás lakásos lakóház
IV. típus 4 db egyszobás lakásos lakóház
V. típus 12 db egyszobás lakásos lakóház
VI. típus 12 db egyszobás, 4 kétszobás lakásos és egy bolt helyiséges lakóház

Kétemeletes épületek:

VII. típus 18 db egyszobás, 6 db kétszobás lakóház
VIII. típus 24 db egyszobás, 3 db kétszobás lakóház
III. a. típus 9 db egyszobás lakóház

(A felsorolást az egyesület honlapjáról vettem, de ott nem szerepelt a "lakásos" szó.)

Minden házhoz legalább 100 m2-es kert tartozott, amiket már a beköltöző lakosok telepítették. A város a beköltözők számára ingyenesen 3 fajta gyümölcsfát valamint ribizli, egres bokrokat és élő sövény kialakítására alkalmas palántákat adtak. (bizony, réget tudtak várost tervezni).

Tömbönként egy mosókonyhát is építettek szárító-és vasalóhelyiséggel.

A telepen óvoda is létesült, a korábban létrehozott közeli iskolába jártak a gyerek (nem messze egy iparitanuló iskolát is építettek).

A "telüléstervezés óra" után nézzünk szét a környéken:

A Mátyás király tér, a telep központja. Mivel az ágyúgyár nem volt messze, a háborúban eléggé megsérült a környék. Az újjáépítéskor a tér másik oldalára két kocaházat és egy éttermet építettek, így a szép ovális alak megszűnt.

A katolikus templom (Árkay Aladár, 1929), annak ellenére, hogy nem a többi épületre jellemző erdélyi-magyaros stílusban épület, tökéletesen illeszkedik a környezetébe. A templom a háborúban elpusztult, eredeti tervek alapján építették újra, még 1948 előtt.

Most nézzünk egy-két különféle típusú házat:

 Az I. földszintes típus. jól látszik, hogy itt is az a probléma, mint a Wekerlén: hiába újítják fel a tulajdonosok a házaikat többé-kevésbé igényesen, nincs koncepció, így eltérő színűek a falak és a zsalugáterek.

 

A IV. egyemeletes típus

 

 Az ovi épülete egyedi tervezésű. Ha jól emlékszem, ma itt is iskola működik (az épület nem kicsi, csak egy része látszik a képen).

 Kedvenc: a IV. típusú földszintes. Ez már szinte egy kis villa.

 Az V. típusú egyemeletes lakóház. Háromfogatú, mindegyikben négy lakás van. Egy ilyen van az első képen. Mivel az sarokház, kis fatornyot is kapott.

 A VII. kétemeletes típus. A hátsó utcákból látszik, hogy az épület gangos, és kéttraktusos (helyiségsoros). Udvar helyett kert van. (vajon ki lakik a toronyszobában?)

 Az előző ház homlokzata. A térre vadgesztenyéket (Aeculus hippocastanum) ültettek.

 A mellékutcákban platánok vannak (Platanus X hybrida)

Búcsú az "Agyúgyáritól"

kiegészítés: a gyárvárosi által említett emeletráépítések egyike. Szerintem ez is a IV-es egyemeletes típus volt, olyan, ami a hatodik képen szerepel. Oromzat persze nincs, lemetszették az egészet...

A bejegyzés trackback címe:

https://taj-kert.blog.hu/api/trackback/id/tr871340812

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Sziasztok..

Én laktam itt mikor egyetemre jártam Győrben, most pedig nap mint nap közlekedem a Wekerlén keresztül... Már régebben is feltűnt, valóban sok a hasonlóság. Kedves aranyos csendes környék.. csak a 14-es zavarja fel néha...
Régen az épületek szerves része volt a kert, a tervekben szerepelek a növények, fák helyei, így alkotott harmonikus egységet az épület a kerttel. Most ez nem így van? (nem tudom)
Ha jól tudom az egykori ovi épületében egy waldorf iskola működik. nagyon szép környék! nem is tudtam hogy védett.
Ó, ez nagyon hasznos poszt!

Én pl. nem tudtam, hogy Győrben ilyen van, pedig a Wekerle régi kedvencem. Nagyon jók ezek a házak, különösen az egyemeletesek tetszenek. Csak kár, hogy ha jól értem, mai igények szerint is élhető méretű lakás kevés épült annak idején...
I. világháborús katonai emlékmű Győrben - szintén a szerző tollából
nemfelejtjuk.blog.hu/2009/08/24/gyor_i
igggen, csak az is hozzátartozik az igazsághoz, hogy egyre több itt is a réti négereknek az a fajtája, akivel nehéz együtt élni....hál istennek már csak emlék!
Sajnos 1965-1970 között a gyönyörű régi házak nagy többségére emeletet építettek, az akkori stílusnak megfelelően. Szomorú még, hogy a városrészen bárki, bármit felújít, a "rákosista" hagyomány szellemében legalább 20-30 feljentés érkezik az építési osztályra.60 cm magasan áll a gyárvárosi feljelentések dossziéja az előadó asztalán!
Sem a városnak, sem az egyesületnek nincs általánosan elfogadott koncepciója arra, hogy a száz éves épületeket, a faszerkezeteit a lakóhelyüket szeretők hogyan újítsák fel.Sajnos, hogy képek nem tudok küldeni a "példaszerűen"elrontott házakról, pedig az is érdekes lenne
tényleg hasonlít wekerlére, én is nap mint nap járok arra (mármint wekerlére). nagyon szép.

csak kár, hogy wekerlén teljesen össze-vissza és ellenőrizetlenül renoválják a házakat. olyanok költöznek be, akik fel sem fogják, hogy ez egy önálló arculatú nagyon régi városrész. az önkormányzat meg nem tesz semmit.
Ezek közül az óvoda lett a kedvencem, nagyon vidám és jópofa! A Wekerlét pesten én is szeretem és éppen ezért örülök, hogy máshol is van hasonló.
Győrben melyik az újváros?
térkép szerint bercsényi liget, kossuth utca stb. A radó szigettől a rába mentén, pont a belvárossal átellenes partszakasztól - nagyjából.
Nahát! eddig azt hittem, ismerem Győrt, de itt még nem voltam :( , maaajd.... :)
Hehe, mikor írtam ezt a posztot, sejtettem, hogy "robbanni fog":)
A legtöbben csak a Wekerlét ismerik, pedig az országban több hasonló régi munkáslakótelep áll. Pl. az azóta már másról ismert Ózd nagyrésze ilyen lakótelepek mozaikja, ahol képzettség szerint laktak a vasmű munkásai (betanított-, szakmunkások, művezetők, felsővezetők). archivum.epiteszforum.hu/holmi_detailed.php?mhmid=2374
@vilska: csak az év eleje óta "műemlék jelentőségű terület", ami országos védettség (olyan kategória, mint a történelmi belvárosoké), korábban helyi védelem alatt állt.
@igazitrebitsch: igen, ez nagy probléma a Wekerlén is. Akkor egy egyszobás lakás is a legnagyobb boldogságot jelentett egy munkáscsaládnak, aki a lakbéruzsorától frissen szabadult. A mai igényeknek viszont már kevés...
@gyárvárosi: van képem egy ráépítésről, fel is teszem.
@vilska: igen, a Kossuth utca, a régi bécsi országút környéke az Újváros.
ez egy nagyon kedves hely...Tavaly jártam néhány épületében (a többlakásosok közül), én odavoltam azért a hangulatért!
@aesculus: hű, régen volt már... De csak a lépcsőházban voltunk, amennyire emlékszem. Azt pedig háza válogatta, hogy milyen..
@Tapmancs: Nem így van! Ugyanis a 30-as években a tüzelőanyagok tárolására az udvarokon betonozott kamrák sorát , azután az 60-es évektől garázsokkal is beépítették az udvarok egy részét.
Így szűnt meg az egykori lakásonként használatos "kertterület".
@nabazzmeg: Egyetértek, de hol nincsenek? Meg azután van ellenpélda a másik népcsoportból is.
Szomorú!
@gyárvárosi: Észrevételével egyetértek, ez egy összetett feladat. Minden rendelet annyit ér amennyit megvalósítanak belőle. A már több mint egy éves új területi védettség sem hozott, -két kivételtől eltekintve- érdemi változást. A faszerkezetek cseréjénél illetve festésénél az eredeti eltávolításakor kellene jobban odafigyelni, mielőtt hozzáfognának. Pedig ott a minta! Tudnék erre számtalan példát. Kontárkodás a loggiák beépítésénél szembetűnő!Nem minden pénz kérdése!
@aesculus: Az összes lakás eredeti alaprajzát, a Győr-Gyárváros Munkástelepe 1917-2002 című könyv tartalmazza, ajánlom figyelmébe.
@fűzfaág: A lakások eredeti alaprajzaira tett utalásom, a "fűzfaág" kérdésére is válasz.
süti beállítások módosítása