"Bécs történeti kertjei" I.: Schönbrunn
2009.09.12. 23:40
Végre! A tavalyi egyetemi szerverlefagyás után idén sikerült felvennem a címben szereplő tantárgyat. Így a mai napon öt kertet, illetve parkot jártunk be (hogy ezen kívül melyeket, egyelőre legyen meglepetés:). Nos, a második állomásunk a "bécsi Versailles" volt:
A kastély és a park 1761-ben, Bernardo Bellotto festményén...
...és 2009. szeptember 12-én. Történt egy-két változás: a kastély megkapta "Schönbrunn-sárga" színét, a város eléggé megnőtt (Az ipari forradalom alatt szinte "felrobbant": a századfordulón a világ negyedik legnagyobb városa volt!), a hímzéses parterek helyett virágosok vannak, és a topiáriafák sincsenek (no meg császár és rizsporos parókás emberek sem). De amúgy minden változatlan.
Ahogy mi is, kezdjük a történetével (csak vázlatosan, hiszen a kert nagyon nagy): 1569-től van a terület a Habsburgok kezén, fokozatosan egy kisebb vadászkastély épült itt ki. Ez az 1683-as török ostrom idején ez szinte teljesen elpusztult, I. Lipót a hegytetőre Versaillest is megszégyenítő palotát álmodott, amit Johann Bernhard Fischer von Erlach tervei szerint akart megvalósítani (ő tervezte a Karskirchét is). A nagy tervek persze nem valósultak meg, legközelebb (ki más, mint) Mária Terézia foglalkozott komolyan a kastéllyal. Az építkezések építészeti vezetője Nicoló Pacassi (többek között a budai és a prágai vár átépítéseének tervezője), kertépítészeti vezetője pedig Johann Ferdinand Hetzendorf von Hohenberg volt. Ez volt a királynő nyári rezidenciája. A következő "schöbrunni" Ferenc József volt, aki élete nagy részét itt töltötte, és itt is halt meg 1916-ben.
Járjuk körbe a kertet. A térképen bejelöltem az útirányt:
Az Orangerie, minden történeti kert elmaradtatatlan tarozéka Kew-tól Dégig. Látható, hogy nyárra még topiáriafákat is kitettek.
A kastély. A következő képek a terasz közepéről készültek.
A nagytengely a Gloriette-tel, a rézsű alján a Neptun-kúttal. Ma egyébként kevés turista volt a kertben...
A jobb átlós tengely az állatkert felé, vagyis a Tiergartenallé. Érdemes megfigyelni, hogy a hársfákat (Tilia cordata) elég drasztikusan nyírják. Szerencsére nincsenek növényjog-védő szervezetek...
A jobb oldali átlós tengely, vagyis az Obeliskallé. Mindkét tengely felénél egy-egy Najadenbrunnen, vagyis "Najádok kútja" áll ( a térképen a 13-as és a 16-os számmal jelölve.) Az is jól látszik, hogy ezek egy-egy Étoire (csillag) központja, ha beleáll(na) az ember, nyolc irányba lát(na), ha körbefordul(na). Most az obeliszk felé indulunk tovább.
A Najádok kútjától visszanézve ezt látjuk:
Az Obeliszk előtt egy kis kitérés a (térképen 10-es számmal jelölt) Schöner Brunnenhez.
A hagyomány szerint erről a "szép kútról" kapta a nevét a környék, majd a kastély.
Mikor a kevesebb lenne a több...és még nem is fényképeztem le az egészet. Kőből kifaragott állatok és növények, kagylók, "hieroglifák" az obeliszken...bizony, nem a legszebb alkotás a kertépítészet történetében... Egyébként 1777-ben állíotta von Hohenberg.
A "római romok" (Römische Ruinen). Ezt 1778-ban építették, a Piranesi a római Vespasianus és Titus-templomról készült rajzainak mintájára.
A (7-es számmal jelölt) Neptun-kút. Alkotója (von Hochenberg mellett) Johann Christian Beyer udvari szobrász volt. A kút tulajdonképpen egy támfalba van építve, a főalak Herkules elé Thetis nimfa térdepel.
Ezután következik a domb megmászása. Lehet, hogy kicsit fárasztó (főleg, ha lemarad az ember a többiektől és futni kell felfelé), de megéri:
Alattunk a város és a park...a háttérben Rudolfsheim kerület temploma látszik, jobbra (a képen nem látszik) fekszik a belváros.
A Gloriette. Ez az építmény zárja le a főtengelyt, 1775-ben emelték. Ferenc József reggelizőteremnek használta.
A kertben mitológiai alakok egész "hadserege" látható...
A Tiergartenallé, a másik Najád-kúttal középen (16-os számmal jelölve). A allé végén álló Állatkertek 1752-ben alapította Mária Terézia férje Ferenc István császár, és a világ legidősebb ma is működő ilyen intézménye.
Visszatlértünk (a 6-os sázmmal jelölt) nagyparterhez. Az első képen látható hímzéses partereket (nevét hímzésmintákat követő formáiról kapta) felváltották a virágos parterek.
nekik szabad... piros-fehér-piros begóniák (Begonia tuberhybrida) a parterben. A "keret" puszpáng (Buxus sempervirens)
A kastély két oldalán helyezkednek el a kamarakertek (ez a kert felőli bal oldali). A kamarakert a lakosztályokhoz csatlakozó elzárt (és általában exkluzív kialakítású) kertrész, ami nem volt látogatható (persze, amíg laktak a kastélyban). Egyébként a schönbrunni parkot II. józsef nyitotta meg a nagyközönség előtt, 1779-ben, és a mai napig díjmentesen látogatható (az első "népnek" is megnyitott uralkodói kert a Hofgarten Düsseldorfban, ami 1769 óta látogatható).
A kamarakert. A jobb oldalon álló fapavilon tetejéről felülről is meg lehet(ne) nézni a partereket. Jól látszik, hogy a kert messzire elnyúlik a kastély főtengelyétől. A pavilon melletti "növényfal" is érdekes...
...a "növényfal" valójában egy lilaakácból (Wisteria sinensis) kialakított lugas. A nagyparter felőli oldalon rózsalugas fut végig...
Mikor az eleje a vége... A kastély város felőli homlokzata. Egy hatalmas udvarra, az úgynevezett Ehrenhofra néz, ami hasonló a fertődi kastély elrendezéséhez: melléképületek veszik körül, és egy sasokkal díszített obeliszkes kapun lehet ki (vagy be-) jutni.
Szerző: aesculus
7 komment
Címkék: bécs habsburg szobor barokk schönbrunn kastélykert kert történelem von hohenberg
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
A fák meg haláliak, mint egy postapalitikus világban :D:D
A mi kis szerény Palotánk kertjéről nem akarsz írni? Anno és most?
Üdv.
Tervezek a budai kertről is posztot, főleg, mivel pont szóba került, az út során.
A fák tényleg haláliak, főleg közelről nézve