Bécs történeti kertjei II.: Stadtpark
2009.09.17. 01:35
Bécs egyik elegáns és rendkívül jól ápolt parkja, a Parkringen vagyis az ottani körúton fekszik, annak egyik oldalát alkotva. Területe 65 hektár (az "örök etalon" , a Városliget 100 ha.). Kialakulásának története szorosan kapcsolódik a város történetének Monarchia-kori időszakához.
A Kursalon (a német Kur szó "gyógyot", "pihenőt" jelent. Mint kúrál). Előtte a "helyi főkert" virágórája. Felirata: Unsere Gärten, vagyis a "mi kertjeink". Elég sokatmondó szlogen.
Nos, a történet: Bécs lakossága 1850-ben félmillió fő volt. A már akkor impozáns lakosszám ellenére világvárosról szó sem volt: az első kerület (Innere Stadt) még városfalakkal volt körülvéve, amit a Glacis övezett (ez egy olyan terület volt, amit hadi szempotntok-vagyis az ágyúgolyók kilövése- miatt szabadon kellett hagyni). A külsőbb kerületek inkább takaros kivárosokra hasonlítottak, a bécsiek többnyire Duna-vizet ittak, és elég sok volt a járvány. A folyam szabályozatlanul folyt a határban, hasonlóan a Wien-folyóhoz, ami a városfalak és a külvárosok között folydogált. 1910-re a város lakossága megnégyszereződött (!), 2 100 000-re nőtt, és a világ negyedik legnagyobb városa lett. Gondoljunk bele: ennyi embernek lakást (sajnos sokszor csak ágyat lehetett!), iskolát, tömegközlekedést, parkokat kellett biztosítani. És közben a városkép-Budapesttel versengve- birodalmi színvonalú lett: felépült a Glacis helyén a Ring, két oldalán többek között a Parlamenttel, az Udvari Színházzal, a városházával, a múzeumokkal, palotákkal, és persze parkokkal. A Stadparkot, amit 1862-ben nyitottak meg, Rudolph Siebeck (a Ring fásításának és a zágrábi Zrinjevac-Park tervezője) és Joseph Sellény tájképfestő tervezte.
Járjuk be a parkot a Heumarkttól (szénapiac) indulva:
A park sarkában áll a "bécsi Főkert" székháza.
A Johannesgassén pár métert haladva elérjük a négyes metró (U4) Stadtpark állomását:
.jpg)
A bécsi városi vasút (Stadbahn) 1899-ben nyílt meg. Három vonalán gőzmozdonyok jártak, leginkább magas pályán vagy bevágásban közlekedve. Az állomásokat Otto Wagner, a bécsi szecesszió leghíresebb építésze tervezte.
Az állomás épületével egy egységet alkot a park bejárata, szintén Wagner alkotása.
A bejárat után kétirányba induló épcsőn mehetünk le, a Friedrich Ohmann Tervezte pavilonok között. De hová visznek ezek a lépcsők?
A Wien-folyó partjához. Amint látható a folyót 1906-ban erőteljesen szabályozták, konkrétan egy betonteknőbe terelték és részben befedték (a Karlsplatz alatt is a Wien folyik). Úgy látszik, Bécsben szeretik a csatornává alakított folyókat...
Cserébe viszont egy nagyon szép sétányhoz jutott a város. Különleges színű (Zsolnay?) vázák és vadszőlővel (Parthenocissus quinquefolia) befuttatott támfal.
A tervezők ügyesen kihasználták, hogy a folyó kettészeli a parkot: a belváros felőli részen van az elegáns (és kicsit sznob) rész, míg a Heumarkt felé hatalmas játszóterek és gördeszkapályák találhatók. Valamint egy nagyon-nagyon érdekes és jó dolog:
Az egyik sétányról jól rá lehet látni a nyitott megállóra. Az egykori vasút vonalain (ma a négyes és a hatos metrók-ötös metró nincs) majdnem minden megálló nyitott. Közlekedés, parktervezés és építészet szép összhangja...
A Wien hídján átkelve megérkezünk a park tavához, egyuttal a (csak egy kicsit) sznob részhez. A parkon nagyon jól látszik, hogy tájképfestő is részt vett a tervezésben. Nem lehetett rossz érzés, mikor nem azt festette, amit látott, hanem fordítva...
Kedvenc...a tótól visszanézve a sétányra hívogató éttermet/kávézót láthatunk.
A MAK (Musem für Angevante Kunst-Iparművészeti múzeum 1866-1871, Heinrich Ferster). A főhomlokzat a (Stuben)Ringre néz, de az oldalhomlokzata se rossz...
Most végigjártuk a parkot az egyik oldalon.
Andreas Zelinka polgármester mellszobra mérhetetlen rózsanád (Rosa cannae), kékszakáll (Caryopterys clandonensis), és puszpáng (Buxus sempervirens) társaságában. A pálmákat majnem elfelejettem. Bát azokat télre úgyis beviszik.
Ezt látja a szobor...külön táblán jelölték, hogy ez a "Liegewiese", vagyis a "fetrengőrét":)
Franz Schubert szobra. Mikor itt jártam a Múzeum-kerti szobrok jutottak eszembe. Mennyivel másképp néz ki egy ilyen szobor, ha nem egy parkoló terelőbólyájának használják... Másik érdekesség, hogy a szobor mögötti fák nem csak szép hátteret adnak, hanem megvédik a parkot a Ring zaj-és porszennyezésétől.
Újabb festői részlet. Érdemes megnézni a padok számát, állapotát és a hajléktalanok hiányát (lehet, hogy ott a város eleget tesz ellátási közelezettségeinek? Vagy egyáltalán kevesebb a fedél nélküli? Valószínűleg mindkettő)
Szecessziós meteorológiai pavilon.
Hátat fodítanak...a tó a pavilon "teraszáról".
Parkfenntartás 2009... A cserjék alá vastagon mulcsot (fenyőkéreg) szórtak. Ez nem csak gyommentesen tartja a területet, de nedvesen is tartja a talajt. Persze a gondozott gyepszegély is megvan...
Ha ez a kútszobor Magyarországon állna már biztos Marinak/Katinak/Zsuzsinak nevezte volna el a nép és a diákság... Körülötte borostyán (Hedera helix) és árvácska (Viola X wittrochina)
A Kursalon. 1867-es megnyitása óta koncertek, esküvők, bálok színhelye. A háttérben a Ring és környékének házai. Látszanak. Előtérben egy másik napozórét.
Ikon.. .Johann Strauss aranyozott szobra (igen, tényleg "csodaszép"). Körülötte csoportos (mivel Bécsben vagyunk: Gruppen) szexre készülődnek. A főalak fölötti két hölgy már csókolózik is.
Szerző: aesculus
7 komment
Címkék: bécs park szobor település tájképi kert növényápolás siebeck sellény
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Igen, oda is el kellene menni egyszer...
