Bécs egyik elegáns és rendkívül jól ápolt parkja, a Parkringen vagyis az ottani körúton fekszik, annak egyik oldalát alkotva. Területe 65 hektár (az "örök etalon" , a Városliget 100 ha.). Kialakulásának története szorosan kapcsolódik a város történetének Monarchia-kori időszakához.

A Kursalon (a német Kur szó "gyógyot", "pihenőt" jelent. Mint kúrál). Előtte a "helyi főkert" virágórája. Felirata: Unsere Gärten, vagyis a "mi kertjeink". Elég sokatmondó szlogen.

 

Nos, a történet: Bécs lakossága 1850-ben félmillió fő volt. A már akkor impozáns lakosszám ellenére világvárosról szó sem volt: az első kerület (Innere Stadt) még városfalakkal volt körülvéve, amit a Glacis övezett (ez egy olyan terület volt, amit hadi szempotntok-vagyis az ágyúgolyók kilövése- miatt szabadon kellett hagyni). A külsőbb kerületek inkább takaros kivárosokra hasonlítottak, a bécsiek többnyire Duna-vizet ittak, és elég sok volt a járvány. A folyam szabályozatlanul folyt a határban, hasonlóan a Wien-folyóhoz, ami a városfalak és a külvárosok között folydogált.                                                                                                     1910-re a város lakossága megnégyszereződött (!), 2 100 000-re nőtt, és a világ negyedik legnagyobb városa lett. Gondoljunk bele: ennyi embernek lakást (sajnos sokszor csak ágyat lehetett!), iskolát, tömegközlekedést, parkokat kellett biztosítani. És közben a városkép-Budapesttel versengve- birodalmi színvonalú lett: felépült a Glacis helyén a Ring, két oldalán többek között a Parlamenttel, az Udvari Színházzal, a városházával, a múzeumokkal, palotákkal, és persze parkokkal. A Stadparkot, amit 1862-ben nyitottak meg, Rudolph Siebeck (a Ring fásításának és a zágrábi Zrinjevac-Park tervezője) és Joseph Sellény tájképfestő tervezte.

Járjuk be a parkot a Heumarkttól (szénapiac) indulva:

A park sarkában áll a "bécsi Főkert" székháza.

A Johannesgassén pár métert haladva elérjük a négyes metró (U4) Stadtpark állomását:

A bécsi városi vasút (Stadbahn) 1899-ben nyílt meg. Három vonalán gőzmozdonyok jártak, leginkább magas pályán vagy bevágásban közlekedve. Az állomásokat Otto Wagner, a bécsi szecesszió  leghíresebb építésze tervezte.

Az állomás épületével egy egységet alkot a park bejárata, szintén Wagner alkotása.

A bejárat után kétirányba induló épcsőn mehetünk le, a Friedrich Ohmann Tervezte pavilonok között. De hová visznek ezek a lépcsők?

A Wien-folyó partjához. Amint látható a folyót 1906-ban erőteljesen szabályozták, konkrétan egy betonteknőbe terelték és részben befedték (a Karlsplatz alatt is a Wien folyik). Úgy látszik, Bécsben szeretik a csatornává alakított folyókat...

Cserébe viszont egy nagyon szép sétányhoz jutott a város. Különleges színű (Zsolnay?) vázák és vadszőlővel (Parthenocissus quinquefolia) befuttatott támfal.

A tervezők ügyesen kihasználták, hogy a folyó kettészeli a parkot: a belváros felőli részen van az elegáns (és kicsit sznob) rész, míg  a Heumarkt felé hatalmas játszóterek és gördeszkapályák találhatók. Valamint egy nagyon-nagyon érdekes és jó dolog:

Az egyik sétányról jól rá lehet látni a nyitott megállóra. Az egykori vasút vonalain (ma a négyes és a hatos metrók-ötös metró nincs) majdnem minden megálló nyitott. Közlekedés, parktervezés és építészet szép összhangja...

A Wien hídján átkelve megérkezünk a park tavához, egyuttal a (csak egy kicsit) sznob részhez. A parkon nagyon jól látszik, hogy tájképfestő is részt vett a tervezésben. Nem lehetett rossz érzés, mikor nem azt festette, amit látott, hanem fordítva...

Kedvenc...a tótól visszanézve a sétányra hívogató éttermet/kávézót láthatunk.

A MAK (Musem für Angevante Kunst-Iparművészeti múzeum 1866-1871, Heinrich Ferster). A főhomlokzat a (Stuben)Ringre néz, de az oldalhomlokzata se rossz...

Most végigjártuk a parkot az egyik oldalon.

Andreas Zelinka polgármester mellszobra mérhetetlen rózsanád (Rosa cannae), kékszakáll (Caryopterys clandonensis), és puszpáng (Buxus sempervirens) társaságában. A pálmákat majnem elfelejettem. Bát azokat télre úgyis beviszik.

Ezt látja a szobor...külön táblán jelölték, hogy ez a "Liegewiese", vagyis a "fetrengőrét":)

Franz Schubert szobra.  Mikor itt jártam a Múzeum-kerti szobrok jutottak eszembe. Mennyivel másképp néz ki egy ilyen szobor, ha nem egy parkoló terelőbólyájának használják... Másik érdekesség, hogy a szobor mögötti fák nem csak szép hátteret adnak, hanem megvédik a parkot a Ring zaj-és porszennyezésétől.

Újabb festői részlet. Érdemes megnézni a padok számát, állapotát és a hajléktalanok hiányát (lehet, hogy ott a város eleget tesz ellátási közelezettségeinek? Vagy egyáltalán kevesebb a fedél nélküli? Valószínűleg mindkettő)

Szecessziós meteorológiai pavilon.

Hátat fodítanak...a tó a pavilon "teraszáról".

Parkfenntartás 2009... A cserjék alá vastagon mulcsot (fenyőkéreg) szórtak. Ez nem csak gyommentesen tartja a területet, de nedvesen is tartja a talajt. Persze a gondozott gyepszegély is megvan...

Ha ez a kútszobor Magyarországon állna már biztos Marinak/Katinak/Zsuzsinak nevezte volna el a nép és a diákság... Körülötte borostyán (Hedera helix) és árvácska (Viola X wittrochina)

A Kursalon. 1867-es megnyitása óta koncertek, esküvők, bálok színhelye. A háttérben a Ring és környékének házai. Látszanak. Előtérben egy másik napozórét.

Ikon.. .Johann Strauss aranyozott szobra (igen, tényleg "csodaszép"). Körülötte csoportos (mivel Bécsben vagyunk: Gruppen) szexre készülődnek. A főalak fölötti két hölgy már csókolózik is. 

A bejegyzés trackback címe:

https://taj-kert.blog.hu/api/trackback/id/tr331387557

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

na én meg a Türkenschanzparkról beszéltem, de egy épkézláb képet nem találok most
Na most fáj a szívem egy kicsit...
A lélegzetem is el áll, nem is tudtam, hogy létezik ilyen Bécsben.
@aesculus: novemberben majd próbálok csinálni fotókat, bár eléggé kiesik
Igen, a kék váza Zsolnay !! A kérdőjelet kiveheted. A bécsi Stadtparkban Zsolnay Vilmos hatalmas türkizkék vázái láthatóak. Állítólag Palicson is van belőle egy vagy kettő. A pécsi gyárban megmaradt kettőből egyik sajnos tönkrement, de egy még most is látható a pécsi Zsolnay negyed parkjában.
A Zsolnay-vázáknak (Bécsben Ohmann-vázának nevezik őket, a tervező után)csak az eredetije Zsolnay, a Stadtparkban állók másolatok. A hatból öt elpusztult a második világháborúban. Az egyetlen megmaradt eredeti múzeumban van, ennek alapján készültek a másolatok 1975-ben, de mivel nem tudták, eredetileg hol készültek, és az utángyártás kudarcot vallott, így végül betonból öntötték ki őket. Összesen 11 ugyanilyen váza készült, a Pécsett fennmaradt kettőből az egyiket a Zsolnay-gyár bejáratánál egy figyelmetlen kamionsofőr törte össze.
süti beállítások módosítása