Történelmi dráma a Városligetben
2009.09.30. 22:29
A minap kiderült, hogy a 4D című tájépítészeti folyóirat 2007/1-es számában megjelent a témában egy cikk a térről, "Térönéletrajz- egy tér identitás-változásai" címmel. Szerzője Eplényi Anna. A cikk hasonló tartalmú, de a poszt ettől függetlenül készült, csak az ötletadó ugyanaz a személy, amit ezúton is köszönök.
A Városliget szélén, a mai Dózsa György úton valóságos történelmi dráma játszódott le. Talán nincs még egy olyan hely, az országban, ahol XX. századi történelmünk szinte minden szakasza ennyire markánsan megjelent volna, mint itt.
Nyitány: Heinrich Nebbien platán-rondója.
A Városliget (amiről természetesen majd egész poszt-sorozat lesz egyszer) rendezése akkor vett nagyobb lendületet, mikor József nádor kezdeményezésére 1808-ban létrejött a legendás Szépítő Bizottmány. Ez a szervezet keztett el foglalkozni a Városligettel is, és tervpályázatot írt ki a rendezésre, amit Heinrich Nebbien német kertépítész nyert meg. Nagyszabású tervei csak részben valósultak meg (ígérem, hogy lesz poszt a Liget történetéről), ezek közé tartozott a Városligeti fasor végében álló platán-rondó.
A rondó fele még ma is megvan a "Vaskefe" mögött.
A ligetben természetesen sok minden változott a XX. század elejére, de a Dózsa György (akkor Aréna) út környéke kevésbe.
1. Felvonás: a Tanácsköztársaság
Az 1919. március 21-e és augusztus 1-e között fennálló tanácskormány valóságos "népligetté" tette az addig inkább a felsőbb körök körében népszerű Városligetet (a népliget valóban a Népliget volt): a közismert Hősök terei átalakítás mellett, ami a háború utáni első május elsején történt, államosították a vendélgátóhelyeket, felvonulásokat rendeztek és felmérték a faállományt-fűtőanyagellátási-célból.
2. Felvonás: a Horthy-korszak
A Tanácsköztársaság egykori "fészkében" kezték el építeni a köztudatban Regnum Marianum néven szereplő Magna Domina Hungarorum templomot (Magyarország Nagyasszonya, a közismert nevét az építkezést a kezdeményező egyesületről kapta).. A helyszín a Damjanich utca tengelyében volt, a rondóhoz akkor még nem nyúltak. A tervező Kotsis Iván volt, aki többek között a fehérvári városháza példaszerű bővítését és a tihanyi kutatóintézetet is alkotta (műveinek listája) A munkálatok 1925-ben kezdődtek, de csak 1931 június 14-én történt a felszentelés.
A templom a harmincas éveken. Mintája a jeruzsálemi Szent Sír bazilika volt. Jól látszik, hogy az épület körül, az út mellett még állnak a fák. A toronynak csak az alját építették meg. Itt látható az eredeti terv. Forrás
3. Felvonás: Rákosi korszak
A magát a Tanácsköztáraság követőjének valló Rákosi-rendszer nem tűrhette a "Regnumot" (sem). 1951-ben megkezték a Felvonulási tér kialakítását, vagyis a Városliget "visszafoglalását": kivágták a park szélén álló fákat, így a Nebbien-féle rondó felét-harmadát is. A templom sorsa is megpecsételődött: 1951 szeptember 23-án felrobbantották (!). A hívők ezt élőlánccal próbálták megakadályozni, de a tüntetést brutálisan szétverték. Még ebben az évben a rondó helyén, a fasor tengelyében felállították a Szálin-szobrot és a vele egybeépített dísztribünt. A felállítást tervpályázat előzte meg, aminek nyertese Mikus Sándor volt.
A szobor, a tribün és a "felvonulók". Forrás
4. Felvonás: ötvenhat
Az ötvenhatos forradalom alatt a nép szinte első dolga volt ledönteni a gyűlölt emlékművet, aminek maradványait egészen a Blaha Lujza térig hozták. Jellemző, hogy a szobrot nem tudták teljesen ledönteni, a csizmája a talapzaton maradt-a pesti nép el is nevezte a területet "Csizma térnek". Legendássá váltak a csizmás-zászlós felvételek a boldogan integető szabadságharcosokkal:
5. felvonás: Kádár-korszak
A Sztálin szoborból Kádárék csak a tribünt tartották meg, onnak integettek a kihajtott tömegnek. Azonban ez a rendszer is felvállalta a Tanácsköztársaság "örökségét": 1969-ben, az ötvenedik évfordulón felavatták a Tanácsköztársaság-emlékművet. "Természetesen" a templom helyén. A szobrot Kis István készítette a híres Berény Róbert plakát 3d-s változataként.
forrás: szoborlap
Ekkor alakult ki a tér sokáig használt formája: hétköznaponként parkoló, a szocialista ünnepeken felvonulási tér.
A Műcsarnok mellett állították fel a háború végének (akkori szóhasználattal a felszabadulásnak) huszadik évfordulójára Budapest Lenin-szobrát, Pátzay Pál alkotását. Az elvárásoknak megfelően a főalak "humanizált" volt (ennek ellenére kétszeres életnagyságú), ezt kivánta csökkenteni a fölé tornyosuló svéd vörösgránit pilon ( a mű lebontásának érdekessége, hogy a Főv. Tanács '89-ben fel akarta újítani az emlékművet, meg is rendelték a svédektől az új köveket, de közbejött a rendszerváltás. A gránit így az Apor Vilmos szobor talapzatába került...)
6. felvonás: a rendszerváltástól napjainkig
A rendszerváltás után a Tanácsköztársaság-emlékmű a szoborparkba került, Leninnel együtt. A tribünt is lebontották, a felvonulások is átalakultak: vursli és egyéb rendezvények alkalmával telt meg a tér.
1992-ben a Tanácsköztársaság-emlékmű talapzatára keresztet állítottak. Azalatt egyébként máig megvan egykori altemplom, tele törmelékkel...
forrás: szoborlap
2004-ben, az uniós csatlakozás napján felavatták a kereszttől nem messze az azóta igen szerencsétlenül járt homokórát (lehet, hogy nem a múló idő, hanem Magyarország szimbólumának szánták?)
2006. október 23-án, a forradalom meggyalázott hatvanadik évfordulóján avatták fel az 56-os emlékművet, az i-ypszilon csoport alkotását, a Sztálin-szobor helyén, a platán-rondó közepén. Az emlékmű 2006 fémoszlopa a tömeget kívánta jelképezni, amint felszakítja az elnyomást jelképező járdát. Az művet sok kritikta érte, főleg az ötvenhatosok részéről, szerintük az ék a szovjet csapatokat, vagy a november 4-e után felállított (és ék alakban menetelő) Munkásőrséget idézi.
forrás: szoborlap
Az elmúlt években felújtották a Dózsa György utat, és annak közepére (vagyis a szélére) fasort ültettek, így vizuálisan már megszűnt a Felvonulási tér. A tervek szerint a tér egy része alá mélygarázs épül, a fölötte lévő részt parkosítani fogják.
Szerző: aesculus
13 komment
Címkék: budapest szobor városliget városkép kotsis kert történelem nebbien i ypszilon
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
A Regnum templomról még soha nem láttam képet, köszi a cikket!
@maestro1: nem csodálom, hogy nem jöttél rá, eléggé megváltozott a kép készítésének helye-ez bizony a mai Dózsa György út. Itt a kép nagyban a FSZEK Budapest-gyűjteményben:
database.fszek.hu:2006/pic/ft.png?v=fototar&a=pic&id=000946&no=0
És itt a középen látható villamosváró Hamster honlapján:
hampage.hu/trams/sinek3/varosligeti-va.jpg
és a mai állapot:
hampage.hu/trams/dozsakorutkoze/varosligeti-va-helye.jpg
de hogy az ötvenhatosok elítélnék a mostani emlékművet, az túlzás - inkább egy szűkebb részük; kifejezetten sikeres emlékmű szerintem, elgondolkodtató de egyértelmű, és még fogócskázni is lehet benne.
a templommal megint az a bajom, hogy minek-kinek.
A Regnum templom egyébként nagyon emlékeztet Róma ókeresztény templomaira. Pl. <a href="http://www.jolathy.hu/components/com_joomgallery/img_originals/rma_-_2009_jlius_9-14_58/jlius_14_63/0625__aventino_-_san_giorgio_in_velabro_5_20090817_1721922194.jpg">San Giorgio in Velabro</a> vagy <a href="http://www.jolathy.hu/components/com_joomgallery/img_originals/rma_-_2009_jlius_9-14_58/jlius_13_62/0480_santa_maria_in_cosmedin_24_20090817_2001118884.jpg">Santa Maria in Cosmedin</a>. És már csak ezért is különösen szívfájdító a története...
@aesculus: és hány tagot számlál a Regnum közösség?
