Faváz, gótika, Combino: Erfurt
2012.12.06. 00:37
Erfurt "ikertemplomai" a vásártérről nézve.
Erfurt nem tartozik a magyarok legnépszerűbb úticéljai közé (a városlátogatók inkább Prágát, Krakkót, Münchent részesítik előnyben). Pedig Türingia fővárosának van a legnagyobb középkori városmagja Németországban, benne 28 gótikus templommal, számtalan favázas házzal és reneszánsz palotával. A város ugyanakkor nem múzeum: a középkori vásártéren most is piacoznak és a legjellemzőbb zaj a jellegzetes "combino-hang".
Erfurt a középkori Németország egyik legfontosabb települése volt: Matthäus Merian, a német tájak megörökítője már egy húszezres várost láthatott. A madártávlati képen látszik, hogy a várost két ütemben épült falak övezik, és több ágra szakadva folyik keresztül rajta a Gera folyó. Mikor egyetemét 1389-ben megalapították, az ország harmadik legnagyobb városa volt Köln és Nürnberg után. Később csökkent a jelentősége, vásárvárosi szerepét Lipcse és Frankfurt vette át. Viszont ennek is köszönhetően jobban megőrizte középkori arculatát. Válsága ellenére mégsem jelentéktelenedett el, a századfordulón szép bérház- és villanegyedekkel egészült ki, 1906-ban érte el a százezres lakosságszámot, ami Németországban a "nagyvárossá váláshoz" szükséges (ma kétszázezer lakossal az ország 37. legnagyobb városa). A háborúban számos szövetséges bombázás érte, de ezek kárai szerencsére jelentéktelenek a többi nagyvároshoz képest. A kép nagy felbontásban.
A város bejárását érdemes a déli városkaputól kezdeni. Itt a van a szabálytalan alakú Anger nevű teresedés. A szónak nincs magyar jelentése (az angol nyelvben a village green a megfelelője), tulajdonképpen olyan széles, szabálytalan alakú (többnyire falusi) terekre alkalmazzák, ahol valamilyen patak folyik keresztül, és legeltetésre, vásározásra használják. Annak ellenére, hogy a mi nyelvünkben nincs rá szó, több régi, német eredetű felvidéki és dunántúli városban is megtalálható: Kassa, Eperjes és Szombathely főtere is egy-egy anger. Kép forrása.
A villamost a Gera folyón át követve máris a Fischmarkton (halpiac) vagyunk, a város központi terén.
A neogótikus városháza mellett a fő nevezetesség a Haus zum breiten Herd, vagyis "a ház a széles tűzhelyhez" 1584-ből. A mellette lévő Gildehaus nevű épület ennek mintájára épült a XIX. század végén.
A Fischmarttól csupán néhány perc a Krämerbrücke, a szatócsok hídja. Elnevezése tévedésnek tűnhet, mert utcának tűnik. Csupán a két végén lévő rámpák sejtetik, hogy...
... a szatócsok hídja valóban híd! Az itt éppen két ágra szakadó Gerán 1117 óta áll híd, ami többször leégett. A középkorban szokott módon ezt is teljesen beépítették (mint London és Párizs régi hídjait), annyira, hogy rajta járva észre sem vesszük már, hogy nem egy utcában vagyunk.
A középkori városok zsúfoltságára jellemző, hogy a híd bejárata fölé még az Ägidienkirche, vagyis egy gótikus templom is elfért. A templom kialakítása is középkoriasan praktikus: földszintjén üzletek vannak, a kapualjból pedig úgy lehet feljutni az emeleti templomtérbe, mint egy polgárház emeleti lakásába.
A Krämerbrücke környékén lévő zsidónegyed egyik utcája.
Az utca a 1100-ban emelt zsinagógához vezet, ami Közép-Európa legrégibb ilyen épülete (a soproni 1300-ban épült). 1998-ban ezen az udvaron találták meg azt a kincsleletet, amit egy 1349-es pogrom során rejtettek el.
Különféle irányba dülöngélő középkori házak...
...reneszánsz ablakok....
Az "utcalabirintus" a vörös elefánt fogadón át az Allerheiligenkirchéhez (mindenszentek temploma vezet).
A templom már a Marktstraßéra, vagyis a piac utcára néz. Ma is ez a város egyik főutcája, a favázas házak közé épült szecessziós üzletházakkal, és a kétpercenként elhaladó villamosokkal (amik a képen is láthatóan keskeny nyomtávúak)
A Marktstraße a Domplatzba torkollik, kétfelé ágazó villamosvágányokkal. Érdemes megfigyelni, hogy az évszázadok során a favázas házak komolyan elkezdtek dülöngélni. A felújítások során városszerte ezt a kissé rémisztő állapotot konzerválták!
A vásártéren magasodik a hatalmas dómhegyi templomegyüttes. A 3,5 hektáros tér tágassága és a látvány szinte drámai a szűk utcák után. A lekövezett téren a középkori hagyományt folytatva mindig "van valami", piac, vurstli, karácsonyi vásár óriáskerékkel. A téren egykor porosz katonák is felvonultak, de az ndk-s ellenzéki tüntetések is itt zajlottak. 1990-ben, Helmut Kohl látogatásakor is megtelt a tér.
A dómtér villamosmegállójában állva érzékelni az óváros méreteit: a távolban egy újabb gótikus templom áll (Andreaskirche) ami köré épült András-negyed középpontja.
A tér végén emelkedő dombon áll város jelképe a két gótikus templom. A protestáns Türingiának katolikus fővárosa van, így a székesegyház ma is "pápista" templom...
...ahogy a szomszédos Severus-templom is.
A két templom között felvezető lépcsőről jól látni az adventi előkészületeket a téren és az óváros házait.
Kevés városban készíthető ilyen fénykép: a gótikus székesegyház kapuja mellett a szomszédos, székesegyház méretű gótikus templom oldalára látni.
A két templom közé ültetett pompás hársfa (Tilia cordata).
A hihetetlen kiterjedésű óváros a dómhegy oldalán is folytatódik. Az utcák lépten-nyomon keresztezik a Gera valamelyik ágát.
Tipikus középkori utcakép: meg-megtörő homlokzatok, konzolokra ültetett emeletek, gótikus tornyok...
A központtól távolodva egyszerűsödnek a lakóházak, de a hangulat (és főleg az épületek műszaki állapota) megfelelő. A hegytetőn lévő templom tornya meg itt-ott "bekukkant" a házak között.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.