Az 1849. október hatodikán kivégzett tizenhárom tábornok, és Batthyány Lajos miniszerelnök emlékét számos köztéri műalkotás és utcanév idézi. Ezek közül talán a két legismertebb az aradi Szabadságszobor és a Batthyány örökmécses. Mindegyikben közös, hogy a kiegyezés után állították, illetve nevezték el ezeket. De az önkényuralom éveiben egy érdekes és szép szokással állítottak emléket a magyar szabadság hőseinek.

forrás

 A Vértanúk emlékének állított fák szokása nemcsak magasztos, hanem célszerű is volt: nincs az az ügybuzgó "államvédelmis", aki bármilyen ürüggyel meg tudná akadályozni, hogy egyes kastélyok kertjeibe "véletlenül" tizenhárom fát ültessenek, "véletlenül" októberben (ami amúgyis az ültetési szezon). Így az országban legalább három helyen ültettek ilyen ligetet és egy helyen Batthyány-emlékfát. (Ezúton is kérek mindenkit, aki tud még ilyen facsoportról írja meg kommentben!). Nézzük a helyszíneket:

Dénesfa, Cziráky-kastély:

A nemrég helyreállított kastély. Forrás

A Kapuvár közelében fekvő Dénesfa várkastélyát Cziráky Mózes építette a XVII. században. Feltehetően Hild József tervei szerint nyerte el mai klasszicista formáját. A közelben folyik a Répce, így ezt az adottságot felhasználva alakították ki a hatalmas tájképi parkot. A itt ültették el a tizemhárom platánfát (Platanus X hybrida) szorosan egymás mellett. Ez látható az első képen is.

A liget lomb nélkül. Forrás

Dénesfa történetéhez még hozzátartozik, hogy itt landolt gépével IV. Károly a második királypuccs idején. De ez már egy másik (és sokkal szánalmasabb) történet...

Rátót, Széll-kastély:

A Szentgotthárd melletti faluban 1865-ben vettek birtokot Széllék. Széll Józsefet és fiát, Kálmánt, a későbbi miniszterelnököt gyakran látogatta meg unokatestvére, Deák Ferenc, aki a hagyomány szerint a tizemháborm kocsányos tölgyet (Quercus robur) elültette. A tölgyek azóta óriásira nőttek, azonban ötöt ki kellett vágni, de az ígértetek szerint pótolni fogják. Azóta kiépítették az emlékhelyet: obeliszket, és a fák elé jelképes sírokat állítottak.

A gyönyörű és lassan 150 éves fák sajnos egyre rosszabb állapotba kerülnek. Forrás

 Ezen a képen is jól látszik a fák elég rossz állapota, valamint a jelképes sírok és a csonkok is. Elképzelhető, hogy az új fák a régiek terméseiből fognak származni, anno így "telepítették át" a Arany szigeti tölgyeit a Kerepesi temetőbe. Forrás

A korábban itt álló kastély Hauszmann Alajossal építette át a család. A tölgyliget is a parkhoz tartozott, de ma egy nyilvános park része. Forrás

Ikervár, Batthyány Lajos kastélya

A Sárvár mellett fekvő Ikervár volt Batthyány Lajos magyarországi lakhelye, miután 1831-ben kilépett a katonaságtól. Itt alapította meg cukorgyárát, és negyvennyolcban a falut is magában foglaló sárvári választókerület képviselője lett. Mivel az ítélet "élet-és vagyonvesztésről" szólt, a kastélyt is elvették özvegyétől, aki csak 1860-ban kapta azt vissza. Zichy Antónia ezután ültette az épület kerti homlokzata elé-a színével is jelképes-vérbükköt (Fagus sylvatica 'Atrpurpurea').

 A kastély az OMM Írásban és Képben című korszakalkotó könyvben. (forrás) Az épület szerintem Magyarország egyik legkülönlegesebb formájú kastélya. Eredetileg barokk épület volt, amit Ybl Miklós alakított át közvetlenül a szabadságharc előtt, késő klasszicista-korai neoreneszánsz stílusban. Az épület ma magántulajdonban van (de a tulajdonosról nem sokat tudni, az épület régóta gazdátlanul pusztul), így nem lehet megközelíteni, mikor pár éve ottjártunk, csak a tornyát táttuk a park belsejében. (Légifotók a kastélyról). A fa leírása a "Magyarország nevezetes fái"  (Balogh András, Mezőgazdasági Kiadó, 1968) című kötetben szerepelt, a rátótival együtt. A könyvben volt kép a fáról, ami nem volt túl jó minőségű, de ott látni, hogy a kastély előtt áll. Íme egy kép egy vérbükkről:

forrás

Köszönöm Takács Kata segítségét a Kertművészeti Tanszékről

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.