Árpád-fonatok a főtéren: Esztergom, Széchenyi tér-rejtvénnyel!
2009.11.14. 12:10
A rossz helyen lévő növényekről szóló posztban már szerepelt Esztergom 2006-ban felújított főtere. Azóta született poszt a váci főtérről is, ahol a romkertet térdig érő falakkal szemléltették. Itt ezt másként oldották meg-de erről majd később. A rejtvény az utolsó képen van.
A felújítás talán legnagyobb pozitívuma a tér kivilágítása: egyedülálló módon mind a 22 épületét kivilágították, ezen belül hat épület (pl. a képen látható városháza, a posta, a bíróság) és a Szentháromság szobor "kiemelt világítást" kapott. A világítás főtervezője Deme László volt, az ő műve a Szabadság-híd új kivilágítása is. Kép forrása
A tér bejárása előtt érdemes Esztergom településszerkezetével megismerkedni: a mai Esztergom csak 1895-ben jött létre, előtte városjogi és domborzati okok miatt több önálló településből állt. Esztergom szabad kir. város (Civitas Regia) volt a mai Belváros, aminek főtere volt a mai Széchenyi tér. A bazilika a Vizívárosban áll, a kettő között volt Szenttamás nagyközség, a Vízivárostól északra pedig Szentgyörgymező mezőváros. Az egyesítés után a város elkezdett fejlődni, de ezt megakasztotta Trianon: Esztergom vármegye felét elcsatolták, a környék egykori központja álmos határvárossá vált. A háborúban a Mária Valéria hidat is felrobbantották, majd az ötvenes években megkezdődött a "magyar Sion" leépítése: az iparfejlesztés nem érintette, a járás 1950 és 1983 között Dorogon székelt, sőt egy ideig a város járási jogát is elvesztette elvonták (vagyis egy harmincezres város "főnöke" egy nyolcezres volt). Mindezek betetőzéseként felvetődött a város nevének megváltoztatása is: Dózsafalva lett volna az új név. Ezek miatt a város a kilencvenes évekre eléggé leépült. Ez a téren is meglátszott: a 2006-os felújításig maga volt az unalom, pedig az egyik legszebb kisvárosi tér az országban.
A kis kitérő után kezdjük meg a tér bejárását az egykori városkapu felől:
A kép tele van érdekességgel: elsőként érdemes megnézni, hogy itt hogy mutatták be a romot, az egykori Szent Lőrinc templomot. A következő megfigyelnivaló a balra álló hatalmas épület: az egykori vármegyei takarékpénztárat Hild József tervezte 18600-ban. Az építész Esztergomban különösen aktív volt: a Bazilikán kívül négy nagy középületet tervezett itt. A harmadik érdekesség a 2007 nyarán még gyerek platánfák (Platanus X hybrida) nevelési módja: a koronára egy farácsozatot illesztettek, hogy az oldalirányba növekedjen. Hogy mik vannak... (elég különleges és szép látvány lesz húsz év múlva a lapos koronájú platánok sora). A főtérrel kapcsolatban minden résznél meg kell emlékezni a díszkivlilágításról: itt látható a szűk térszakasz adventkor.
Az egykori Szent Lőrinc templom nyomai a burkolatban. A templomnak több építési korszaka volt: először patkó alakú volt-ezt jelölték bazaltlapokkal, később kibővítették gótikus stílusban-ezt tömött mészkőlapokkal, és köztük kavicsmozaikkal jelezték. Semmi ráfalazás, semmi romkert, semmi smaragdtuja...
A bíróság épülete kivilágítva. Ezt nem is lehet a fantáziátlan és energiapazarló budapesti kivilágításokhoz hasonlítani (persze van néhány kivétel: Grasham, Lánchíd palota). Maga az épület is érdekes: ha a történelmi Magyarországot figyelmesen járjuk, feltűnhet, hogy egyes típusú épületek mennyire hasonlítanak egymásra: pl. a szegedi pályaudvar úgy néz ki, mint az aradi vagy a miskolci Tiszai. De így van ez a bíróságokkal is: Kecskemét, Kolozsvár, és Esztergom bíróságai között is felűnő a hasonlóság, legfeljebb méretük eltérő. A költégek minimalizálása miatt az egyes miniszériumoknak külön építészeik voltak, ők tervezték meg az adott terület épületeit. Az igazságügyi tervező Wagner Gyula volt. Kép forrása
Talán az Ister-kút az egytlen vitatható eleme a térnek (Párkányi Raab Péter, 2006). Az öt nőalakkal még semmi baj nem lenne, viszont a köztük elhelyezett dunai kagylók engem azokra a kagyló formájú csokikra emlékeztetnek... Egyébként Ister a Duna görög neve.
Az város egykori legendás griffes padjait újragyárották és a téren helyezték el.
A griffes padok, a város számára kialakított típusú kandeláberek, és kettős fasor együttesen nagyon jól mutatnak.
Azok a bizonyos Árpád-fonatok. Az uralkodócsalád színei a város címerében és zászlajában is megjelennek. A fonatok pedig a királyok viseletét idézik. Anyaguk szürkegránit és gránitprofír. Érdemes megnézni a kiskockakő rakásmódját: van ahol csigavonalban tekeredik.
A fasor végén kitágul a tér (vagyis háromszög alakú, úgy mint a váci főtér). A háromszög súlypontjához közel áll a Szentháromság-oszlop (XVIII. századi ismeretlen, Kiss György, 1900), mögötte pedig a városháza épülete látható. Az épület eredetileg Vak Bottyán kuruc generális földszintes kúriája volt, ezt építették át 1728-ban városházává. Egyike az ország kevés barokk városházáinak (Székesfehérváron, Kőszegen, Budán, Győrben van még meg az akkori épület). És itt még hiánytalanul megvannak azoka bizonyos lucok (Picea abies)
A tér délkeleti fala. A Gróh-Szerencsés ház (Mayer Jakab?, 1768) és a posta.
A szobor két oldalán egy-egy megemelt gyepes terület van, amit fehér-piros begóniák (Begonia X tuberhybrida) szegélyeznek. A padozat anyaga mészkő.
Természetesen a szobrot is felújították, a domborműveket és egyes elemeket (a királyok jogarai, stb.) újraaranyozták.
Szent István szobra (ezt 1900-ban faragták) és a város zászlaja. Forrás
A lucok (a bal oldali mára már feladta), az vörös-"ezüst" növénykiültetés és burkolat (az Áprád-sávok a város jelképei) és az egyelőre még elég ramaty elhanyagolt városháza.
A posta előtti téren kis kiemelt hengereken álló motívumokat helyeztek el, (padok?) melyek a Várkápolna freskóin látható oroszlánokat ábrázolják (cikk a várról és a kápolnáról itt). Anyaguk vörös, fekete és fehér gránit.
Másik régmúltra utaló elem a földbe süllyesztett emlékkő. Egy régi (a városban vert) pénzérme alapján készült. Felirata négy szó, és két évszám, mégis sokatmondó (972 a város alapításának dátuma). És itt láthatók a "fonatok eredetijei".
A tér a városháza felől. Két oldalt egy-egy szökőkuat állítottak, aminek a szegélye viccesen van kialakítva (következő kép). A képen a burkolatváltás is látszik: gárnitporfírról bazalt nagykockakőre.
Íme a vicces szegély: a gránitporfír falon zuhan a víz a "mélybe"
A városháza épületén két érdekesség is van:
Az egyik egy 1838-as árvíztábla. A másik egy:
...kardot tartó kar. Erről szól a rejtvény: mit jelképez vajon:)? A választ el lehet küldeni kommentben. A jutalom még nem tudom mi lesz. Majd kitalálunk valamit (sör mondjuk).
Talán ezzel a poszttal sikerült szemléltetni, mitől lesz egy térfelújítás jobb, mint egy másik. Számoljuk össze a tér elemeit: Szentháromság szobor, Ister-kút (jelentős, kiemelkedő elemek), szökőkutak, oroszlánok, emlékkő, Szt. Lőriv templom jelölése (burkolat síkjában tartott, vagy nem feltűnő elemek). Jóval kevesebb, mint Vácott. Mégis, a tér az eltelt három évben a város fórumává vált: adventi vásár, koncertek, rendezvények, városi korzó (mondjuk ez nem látszik a képen, mert egy nyári hétköznapon készült munkaidőben. De legalább nem lóg bele senki a képbe:).
Szerző: aesculus
12 komment
Címkék: kortárs rejtvény szobor platán esztergom köztér barokk település közvilágítás historizáló
Ajánlott bejegyzések:
-
Akik nem felejtenek: a brit katonai temetők példája
-
"Szocdeco, art real" és egyéb stílusirányzatok. Székesfehérvári posztsorozat IV.
-
Ahol a "Rákóczi" az "Andrássy": kecskeméti posztsorozat II.
-
Szent István tér, Vörösmarty tér: székesfehérvári posztsorozat I.
-
Az (egyik) első magyar angolkert: Kismarton, Esterházy-kastély és park
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
@Meggyes a hibás: az cudar. "Úgy ért minket, mint az influenza" B. G.
Sokkal jobb lett volna, ha igaz amit leírsz és a kommunista 40 év nyomtalanul múlik el a városon, de hát sajnos a teljes Hévíz városrészt lerombolták (képek erről itt: kepeslap.esztergomkepek.hu/index.php?f=g&g=2 ), a helyébe pedig jött a Bástya áruház és környékének tömbje. Igaz lehetett volna rosszabb is, mert a Bazilika ellensúlyozására toronyházról szóltak a tervek, de ezt sikerült a város mérnökeinek együttes fellépésével megakadályozni.
Az oroszlános padok közé ment volna egy másik szobor Géza nagyfejedelemről, de arról nagy a csönd, pedig már régen kész kellett volna lennie. Én mondjuk az ister-kút mögötti kis jellegtelen házat elbontottam volna, mert ott amúgyis megszakad a zártsorú beépítés, és akkor a térről látható lett volna a volt Raiffeisen bank épületének a szebbik homlokzata, és amúgyis arra akarnak passzázst.
Ezen felül a keleti oldalon a beépítési magasságot össze kellett volna rendezni, ott is van egy földszintes jelentéktelen kaszinó, arról beszélek konkrétan.