"A magyar Verszáliában"-a fertődi Esterházy kastély kertje
2010.03.02. 21:23
A ferdődi kastélykert ritkábban fényképezett része: a Lés-erdőbe vágott fősétány.
A sok-sok külföldi csatangolás után éppen itt az ideje egy szép magyar kertnek. De még milyennek! Fénykorában az Esterházy hercegek kastélyát és kertjét "magyar Verszáliaként" emlegették-ráadásul nem is alaptalanul. A kastély története 1720-ban kezdődik: Esterházy József ekkor építtetti fel hússzobás vadászkastélyát a Fertő-tó körüli mocsár és a kissé magasabban fekvő Lés-erdő határánál. A tervező a pesti Invalidusházat (ma Föv. Önkormányzat) is megalkotó Anton Erhadt Martinelli volt. Az épületet funkciójának megfelelően csupán vadászatokra használták, hiszen a hercegi udvar Kismartonban, vagy Bécsben időzött. De 1762-ben utód nélkül meghal a vadászkastélyépíttettő József legidősebb fia, Pál Antal, akinek örököse öccse kora egyik híres tábornoka Miklós József lett. Miklós először Kismartonban próbált pompakedvelő szenvedélyének hódolni. Elképzeléseinek gátat vetett az ottani várkastély eredetű épület, ráadásul Kismarton szabad királyi város volt, így nem lehetett (szinte) szabadon bontani, építeni. Így a herceg úgy döntött, hogy a Süttör mellett álló kastélyt bővíti. A korábbi épületet felhasználva 1762 és 1766 között épült fel a rezidencia Johann Mödlhammer és Hefele Menyhért (?) tervei szerint. A kastély ezután élte fénykorát: képtár, operaház, marionettszínház, Joseph Haydn, barokk kert, 150 fős testőrség, Mária Terézia, mint vendég. 1790-ben-jelentős adósságot örököseire hagyva-"fényes" Miklós elhunyt, és az utódok visszaköltöztek Kismartonba és a kastély elhagyott maradt. Egykorú beszámolók szerint a díszkertben "földi alma", vagyis burgonya termett. A második fényesebb korszak a XIX. század végén következett: ekkor IV. Miklós és felesége Cziráky Margit grófnő kifizették az adósság utolsó részletét, és úgy döntöttek, hogy Eszterházára költöznek. Ekkor felújították és modernizálták az épületet és a parkot is. Ekkor ültették a mára hatalmasra nőtt tiszafákat (Taxus baccata) is. A kastély XX. századi története tipikus magyar (kastély)sors: szovjet katonai kórház, turistaszálló, kertészeti szakközépiskola (ami ma is itt működik). Viszont itt már az ötvenes években megnyitották a múzeumot. Ma az épületegyüttes egy jelentős megújulás közepén (elején?) tart: több teremben a mai napon is folynak a helyreállítások, és elkészültek a tervek a park helyreállítására is. A magújulás egyik szimbolikus eseménye volt, mikor 2009 májusában az uradalom egykori belső területe visszakapta eredeti nevét, így ma ismét Eszterházán járhatunk. De most lássuk az épületegyüttest!
Az együttes XVIII. századi térképe (forrás). Az alsó sarokban a patkó alakú épület a kastély. A nyilak az átlátásokat jelölik, a végüknél az egyes objektumok, amiket látni lehet. Jól látszik a sötétebb, kerített terület, ez a Lés-erdő, amibe a parkot belevágták. A képen két település látszik: balra az ősi falu, Söttör, jobbra pedig Eszterháza. Ezt a kettőt egyesítették az ötvenes években, Fertőd néven. A kastélypark eredetileg 300 hektáros volt, vagyis akkora, mint a Central Park, és háromszor akkora, mint a Városliget.
A kastély "hátsó bejárata". Mindenki itt kezdi a bejárást, pedig-állítólag-ez a vége. Való igaz, hogy az országút nem erre vezet, hanem az erdőn túl, Szentmiklóson át, itt a tóra kivezető út ér véget, ahonnan kevesebb látogató érkezett.
Az udvari homlokzatot a közelmúltban újították fel. Nagy vihart kavart, hogy borzasztó Habsburg-sárga színét az eredeti árnyalatra cserélték.
Az udvar (a tiszafákat leszámítva) most van eredeti állapotában. Ugyanis a XIX. század végéig nem volt semmiféle kiültetés, mert ünnepségeket, katonai parádékat tartottak itt. Mivel ezekre a közeljövőben nem nagyon lehet számítani, ismét parterek lesznek itt, Ormos Imre 1958-as tervei alapján.
A hűsölőterem, olaszul Sala terrana. Ez a terem azért is jelentős, mert innen indulnak ki a tengelyek, amik a térképen láthatók.
A kerti homlokzat még őrzi kanárisárga színét. A képen látszik (leszámítva a pergő vakolatot), hogy méltán kapta a megtisztelő nevet.
A hercegi kamarakert-illetve az helyére telepített tiszafalerakat. A kamarakert a földszinti lakosztályokhoz csatlakozó exkuzív kialakítású kertrész. Schönbrunnban találni hasonlót. A képen látszik, hogy a barokk mellvéd jórésze is hiányzik. A tetőn látszik a kápolna tornya, amit 2001-ben a dán Velux cég szponzorálásával újítottak fel, és ami a következő éven Europa Nostra-díjat nyert. A most elnyert Eu-s támogatásból a hírek szerint rövidesen helyreállítják a kamarakerteket is.
A gazdasági szárny, az átalakított marionettszínház, és az együttes víztornya a hercegnői kamarakertből.
A kastély előtt elhaladó tegely, aminek végén a fertőszéplaki templom áll.
A főtengelyen áll egy szökőkútnak a maradványa. A háttérben sok-sok tiszafa áll, szinte bizarr hangulatot árasztva. Úgy hallottam, hogy a közeljövőben elszállítják a fákat, és az idős olajfákhoz hasonlóan eladják, mint értékes élőnövényanyagot.
A kastély előtti kertrész a XVIII. században. Balra az operaház (elpusztult, újjáépítését tervezik) és a marionettszínház (átalakítva). Jól látszanak a kamarakertek, és az épület eredeti színezése. Forrás
A mai állapot. No komment, mondhatnánk, de azért nem ilyen szönyű a helyzet: a kert szerkezete most is nagyrészt sértetlen, több kerti szobor is megvan. A tiszafák elszállítása után talán helyreállítható lesz az eredeti állapot.
Több helyen látszódik a parterszegély, ami valószínüleg a kert XIX. század végi felújításából származik. A háttérben a rózsakert pavilonja látszódik, amit nemrég szabadítottak ki a bozót fogságából.
A rózsakert 1910-ben, Hulesch Károly, hercegi főkertész felvételén. A kertben, amit a századfordulón alakítottak ki Cziráky Margit megbízásából, ekkor csaknem húszezer tő rózsa volt. Forrás
A nemrég kiszabadított rózsakerti pavilon és környezete. A már elnyert Eu-s pályázatból ez is meg fog újulni, a kamarakertekkel együtt.
Az egyik fennmaradt kerti épület a barokk kútház. Eredetileg innen tápláták a díszkert két oldalán lévő kaszkádokat (vízeséseket), amik viszont a XIX. század eleján elpusztultak. 1908-ban szivattyút építettek ide, így innen látták el szinte az egész parkot.
A főfasor a két és fél km-re lévő szentmiklósi templom felé. A hársakat (Tilia sp.) az elmúlt években vágták vissza-nemcsak a nyiladék tisztult ki, hanem az is látszik, hogy a példányok egyöntetűek és egészségesek. A fasor nyáron.
Közelebb érve, még ilyen párás időben is látszik a "célpont" a Lés-erdőn át.
Az egyik kerti építményt, a kínai pavilont már a nyolcvanas években helyreállították-elég vitatható színvonalon (engem egy Duna parti hétvégi házra emlékeztet a késő Kádár-korból). Az park erdősebb részein több kerti építmény is volt: vadászház, a beszédes nevű Vénusz-templom, Nap-templom.
A kastély és a park helyzete- a jelenlegi elszomrorító állapot ellenére-reménykeltő. A kert dokumentációja, minden hiteles munka alapja elkészült, Alföldy Gábor vezetésével, több munka folyamatban van az épületben, és tavasszal kezdődik a kert egyes részeinek rekonstrukciója is. Remélhetőleg hamarosan az egész együttes ilyen állapotban lesz:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
A XVIII. századi látkép tisztára olyan mintha valamely korabeli világvárost mutatná...
Csak azt sajnálom h Bptől messze esik, szívesen töltenék (kirándulás!) több időt itt...
ez a mindent vissza az eredeti állapotba idióta KÖH agymenés. schönbrunn sem ua. mint volt.
életet kell bele lehetni, nem mindent restaurálni. organikus legyen és ízléses, ne múzeumi tárgy. ez érvényes mindenre.
És érdemes megnézni a schönbrunni posztot is-alig változott:
taj-kert.blog.hu/2009/09/12/becs_torteneti_kerjei_i_schobrunn
A KÖH egyébként híres volt arról, hogy semmit nem állítottak vissza az eredeti állapoba, mert az "nem hiteles". A hozzáállás most kezd megváltozni.
ha visszaállítják eredetibe az esterházy kertet, nem lesz egy cseppet foghíjas? márhogy kevésnek látszik a növényzet, többnek a kaviccsal szórt nyílt tér. találkozik ez a ma ízlésével? csak azért, hogy eredeti korhű legyen?
www.nemzetimuemlek.hu/index.php/epulet/eszterhaza_kastely/
Sok felmerült kérdésre választ ad