Faragásokkal díszített tornác Bogártelkén.

Kalotaszeg=népi építészet. A két fogalom sokak számára szinte teljesen egybekapocsolódott. Ráadásul az itteni falvakban régi házak egész sora maradt meg, igaz itt is elterjedtek a "tüzép lakóházak", mint a magyarországi falvakban, ráadásul ízléstelenebb típusterv alapján. A vidék építészete valóban jellegzetes, ezek az épületek adtak ihletet Kós Károlynak, Kőrösfői-Kriesch Aladárnak és követőinek. A látszattal ellentétben a ma ismert kalotaszegi házforma nem idős: a századforduló körüli években alakult ki.

A régi háztípus egyik kevés fennmaradt példáinak egyike: Ady dédnagyszüleinek háza Nyárszón. Sajnos az épület lakatlan, és az összedőlés szélén áll. A képről nem sejthető, de Nyárszó Kalotaszeg egyik "sikerfalva": ez az egyetlen, ahol növekszik a lakosság, és nemrég új játszótér főtér is épült. Az elképzelések közt szerepelt ennek és még két régi háznak a felújítása és mini-skanzenként való bemutatása, de ez egyelőre pénzhiány miatt elmaradt.

A vasútépítés után megérkeztek Kalotaszegre a városi hatások. Főként az úgynevezett "svájci stílus" terjed el. De hogy mi is ez? A XIX. század közepe táján egymás után épültek Budán, Kolozsváron, a Nagyvárad melletti Félixfürdőn, az alföldi Mezőhegyesen, és sok fürdővárosban. Hogy pontosan honnan jött az "ihlet" azt már szinte lehetetlen kitalálni, hiszen Kalotaszegnek szinte szorosabbak a kapcsolatai az Alfölddel, mint Erdély többi részével, de lehet, hogy egy budai, vagy kolozsvári oromzat tetszett meg egy itteni gazdának...

...mindenesetre az oromzatok divatja gyorsan terjedt e vidéken: ma is számos példáját lehet látni, minden itteni faluban. Akár versenyt is lehetne hírdetni, hogy melyik a legszebb, legkülönlegesebb. Nekem ez az egyik kedvencem, a Nádas-menti Magyarvistán.

Azt mondják, hogy ez a nádasdaróci oromzat a legszebb Kalotaszegen. Ha a szegélye nem is olyan különleges, mint az előző vistainak, az orommezőben lévő "pávatoll" azért üt...

A "pávatollak" közelebbről, az készítést jelző 1937-es dátummal. Ilyen orommezők már a századfordulós képeken is láthatók, de a legtöbb ma is fenntállót ebből az időből való.

Az egyik leghíresebb parasztház, a magyarvalkói (vagy valkai) "Ádám-Éva-ház". Érdemes megfigyelni az üvegezett verandát és a homlokzatot díszítő "stukkót", valamint a T alakú "pesti" ablakot.

Az egyik szomszéd. Itt látható az oromzat másik-szerényebb-típusa, a "derékszöges": a háromszög szögeinél helyezek el csupán faragott díszeket. Ami érdekes még, a két ablak között látható kereszt. Hogy hogy került kereszt egy olyan faluba, ahol a XVI. század óta nem lakik katolikus, nem tudom...

Az inaktelki tájház belseje. Kalotaszeg az erdélyi házvidékhez tartozik, de jelentősek az alföldi hatások. A házak két (szoba/konyha) vagy háromosztatúak (szoba/konyha/szoba), amihez egy- ritkábban kétoldali tornác csatlakozik.

A szobákat a híres festett bútorokkal rendezték be. A magyar színek és jelképek használata a bécsi döntések után terjedt el, ekkor került az ágyvégekre, ruhákra a címer. A szocialista Romániában ezek tiltva voltak, de milyen rendőr tehetett szóvá egy vasárnap hordott piros szoknya-fehér blúz-zöld kendő öltözetet?

Aki volt már skanzenben, tudja, hogy a paraszudvarnak csak egy része (kisebb része) a ház. Sokkal fontosabb a csűr. Itt Kalotaszegen, ami egy elég sznob vidék, elvárás volt, hogy sokkal nagyobb legyen, mint a lakóház. A képen látható daróci ennek meg is felel.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.