A piactól a metróállomásig: a bécsi belváros "kopár" terei.
2010.06.27. 08:00
Bécs középkori zsidónegyedének főtere, a Judenplatz. A tér az tér, nem pedig park. Kép forrása.
"Fa a városba nem való" Ezt a mondatot nem az olajlobbi valamelyik képviselője, vagy egy kockakőgyár igazgatója, hanem a magyar kertészet egyik "ősatyja", József nádor mondta. Annak ellenére, hogy ez a kijelentés ma már megdöbbentőnek, és borzasztó idejétmúltnak hangzik, van benne valami. Főleg, ami a belvárosi tereket illeti. A nemrég elkészült, és valóban csak dícsérhető Egyetem térrel kapcsolatban sokan kifogásolták a fák hiányát, a "kopárságot". Pedig a parkosított és a "követett" városi tér két külön dolog. A jogos zöldfelületi igényt az utcafásítással, udvarok és városi kertek kialakításával lehet és kell kielégíteni. De most nézzük a bécsi első kerületet, ahol egymást érik a burkolt, és kiültetett növények nélküli terek.
.jpg)
A Judenplatztól egy saroknyira található a belváros legnagyobb tere az Am Hof. Korábban itt volt a piac, és itt akasztották fel a lámpavasra Latour minisztert, 1848 október 6-án. A képen több "szörnyűség" is látható, illetve nem látható: a kövezett tér három oldalán zavartalanul zajlik a gépkocsiforgalom, a növényzetet csupán egy-két dézsás fa képviseli. A téren hétvégenként bolhapiacot, adventkor vásárt tartanak. A tér alatt egy hatszáz férőhelyes mélygarázs is található. Kép forrása.
Az Am Hof sarkához csatlakozik a következő-furcsa alakú és nevű-tér, a Freyung. Ez a tér hasonlít talán leginkább a most elkészült főutca funkciójához: két forgalmi sáv, parkolósáv, és széles járda található itt. A képen a skót bencések temploma (Schottenkirche) látható.
A térről nyílik a Bank Austria Kulturforum "neoszecessziós" bejárata (Gustav Peichl, 1988), valamint...
...a város egyik legszebb átjáróháza, a Ferstel Passagen (nesze neked, Párisi udvar...). Ezen, és két kis utcán áthaladva, eljutunk a következő "majdnem kopár térig":
... a Minoritenplatzig. A tér csak majdnem kopár, hiszen a templom mögötti rom területére cserjéket ültettek. A névadó templom látható a képen, aminek az 1683-as török ostrom óta nincs tornya... Ez az osztrák hivatali negyed központja, a képen három minisztérium is látható, valamint...
...a Herrengasse metróállomás egyik kijárata. Ilyenkor az embernek eszébe jut a budapesti metrófetisiszta városvezetés, ami a Rákóczi térihez hasonló borzalmakat eredményez. Pedig valahogy így kell kinéznie egy metrólejáratnak... Képek forrása.
Az egyik legismertebb bécsi tér utca is csupa-csupa kő. Az egykori Vindobona árka helyén kialakult "árok", vagyis Graben a barokk kor óta bécsi városi élet központja. Lehet, hogy a Ferenciek tere hosszúkás szakasza is hasonló lesz? Hiszen itt is gond nélkül keresztülhajtanak a buszok (arról külön poszt lehetne, hogy a Graben mitől utca...).
A Burg egyik előtere, a Josefplatz is "kopár". Ezt valóban bűn lenne befásítani, hiszen innen látható a vár/palota egyik legszebb homlokzata. A képen két magyar vonatkozás is látható: bal oldalon a Pálffy-, jobb oldalon a Pallavicini-palota. A XVIII. században a magyar ariszokraták szinte versenyeztek, hogy ki kerül legközelebb a császári/császárnői fenekekhez udvarhoz. Kép forrása.
A bécsi belváros, és azon belül ezek a hangulatos terek több szempontból is tanulságosak: a gépkocsiforgalmat nem zárták ki, mert nem zárható ki a központból. Egy nagyváros működéséhez hozzátartoznak a forgalmi sávok, a mélygarázsok, parkolóházak. Másrészt nem kell minden térre növényzet, fásítás, vagy park. A szabadtereknek megvannak a különböző funkcióik, és ezek közül több (bolhapiac, bevásárlótér, egy palota előtere) nem igényelnek mást, mint leburkolt felületet.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nagyon igazad van! Egyik téren avagy ilyesmi funkciójú sétáló utcában sem hiányoltam a fák rengetegét - néhol kis foltokban megjelennek, de az bőven elég, és az árnyékolást ahol kell, mással megoldják. De szerintem az összképhez hozzá tartozik az is, hogy bár a tereik tényleg "üresek", mindenhol könnyen elérhető távolságban vannak a parkok és közkertek! Nemhogy elérhető távolságban, hanem a Ring mentén, mely keretezi az első kerületet kb. egymásba fonódnak. És a belváros több pontján, akár egy-egy tömb helyén is parkocskák virítanak. Vagyis aki zöldben akar rekreálódni, az megteheti bármikor, és a bécsiek ki is használják ezen lehetőséget.... És azért azt sem kell elfelejteni, hogy ott a tömegközlekedést a metró avagy rétegvasút szövevényes hálózata maximálisan kiszolgálja, a buszokból nem folyik az olaj, és kb minden második utcában van egy busz/villamos vonal, vagyis gyorsan el lehet jutni a zöldbe! Itthon alig van zöld parkunk,közkertünk, általában olyan minőségben, hogy én a padra se szívesen ülök le, és ha nem a közvetlen közelében lakunk, bajosabb a megközelítésük.
Érdekes volt, hogy ott vasárnap minden bolt zárva van, és jééé a fiatalok és idősebbek nem a plázákban sétálnak, hanem a parkokban heverésznek, vagy a kiülős kávézókban/kerthelyiségekben beszélgetnek. Talán ezt is be lehetne vezetni, és máris megbecsültebbek lennének itthon is a parkok/terek.
Vagyis (szerintem) ha több közkert közpark lenne Budapesten is, és ápoltabbak lennének, megközelítésük és kapcsolataik megoldódnának, a zöld szemléletű emberkék talán (remélem) nem akarnának minden teret agyon fásítani, és a csodaszép (felújított) épületeink is maximálisan szemrevételezhetők lehetnének.
Amúgy a szélesebb utcákat azért Bécsben is fasorokkal látják el...
Egy szó mint száz,mindenki menjen el Bécsbe, csodaszép és bőven van mit tanulnunk tőlük!
