"Európa legszebb balkonja": Brühlsche Terrasse, Dresden
2010.09.04. 11:00
Ha az X-helyre állunk, azt láthatjuk, amit Caneletto látott:) A város minden pontjára, ahol a híres festő egykor állt ilyen jópofa kereteket helyeztek. Belenézve láthatjuk, mennyit változott (vagy nem változott) a város.
Drezda közmegegyezés szerint Németország legszebb nagyvárosa-annak ellenére, hogy a háborúban gyakorlatilag megsemmisült. Ma is tart a rekonstrukció, a belváros nagyrésze építési terület, szinte napról napra változó arccal. A belváros Elbára néző oldalán húzódik, mintegy fél km hosszan ez a terasz, ami tulajdonképpen a régi városfal megmaradt szakasza. Nevét Szászország XVIII. századi miniszerelnökéről, Heinrich von Brühlről kapta, aki alatt az erődítés kiépült. A napóleoni háborúk után vesztette el erődjellegét, ekkor alakították át sétánnyá Repnin-Wolkononski orosz herceg javaslatára. Azóta számos drezdai történet és városi legenda kapcsolódott hozzá (állítólag Erős Ágost király újjának lenyomata látható az egyik kőben), és több drezdai író (Hoffmann, Kästner) történeteiben is szerepel.
Érdemes a szokásos iránytól eltérően a Georg-Treu Platztól elindulni, mert így mindig szemben leszünk a várossal.
A Képzőművészeti Akadémia és az Albertinum nemrég felújított épületei között vezet fel ez a lépcső a teraszra. A lépcső tetején áll Gottfried Semper építész szobra.
Az Albertinum épülete. A bécsi Alberinához hasonlóan ez is képtár, itt helyezték el a nemzeti szoborgyűjteményt, és az újkori képtárat (többek között Caspar David Friedrich, a francia impresszionisták és a német expresszionisták képeit). Az Albert szász királyról elnevezett épületet nemrég teljesen felújították és átépítették, az átadás 2010 júniusában volt.
Az egykori ágyúdomb felé haladva érdemes visszanézni. Pár éve a két épület között még "lyukat" lehetett volna látni: a Frauenkiche romokban, az előtte lévő Coselpalais helyén parkoló állt... Jobbra látható a "képző" kupolája, amit a drezdaiak csak citromfacsarónak hívnak:)
A Semper emlékmű (Johannes Schilling, 1891) közelről. Épp egy tervlapot tart kezében a híres építész, akiről a drezdai operát is elnevezték (vajon van még olyan építész, akiről operaházat neveztek el?) Kép forrása
Az ágyúdombról feltáruló látvány tényleg megunhatatlan. A hatalmas platánok (Platanus X hybrida) tényleg úgy keretezik a kilátást, mintha megtervezték volna:) (valószínűleg tényleg így volt)
Elég csak egy kicsit arréb fordulni, és máris egészen más képet látunk: a képző mellett a vámházat, a régi parlamentet és az udvari templomot. Egyébként szinte ez az egyetlen katolikus templom a protestáns Drezdában, ugyanis csak a királyi család volt "pápista", az egész tartomány evangélikus.
Az ágyúdombba vágták bele ezt a szökőkutat, mikor kialakították a sétányt.
Ha kiállunk az egykori bástya sarkára a Semperoper is látszódik.
Saatliche Akademie der Bildenden Künste, vagyis Képzőművészeti Akadémia. A kép alján egy német zászlót tartó malacfejű baba, ami félpercenként iszonyű röfögéssel felfúvódik...Lol
Elbakorzó a magasban...
Az akadémia és a vámház között a Münzgassera látunk. Ez az utca még a nyolcvanas években épült fel újra. Jól látszik, hogy az ndk-s időkben nem törekedtek "szó szerinti" újjáépítésre. Maga a templom és az utca végén látható barokk ház már az ezredforduló után épült vissza.
Ernst Rietschel szobrász emlékműve (1876, Johannes Schilling) a Hofkirche és a régi Parlament tornyaival.
Ezen a képen jól látszik, hogy a terasz tulajdonképpen egy masszív erődfal.
Az egykori parlament (ma szász legfelsőbb bíróság) előtt kockaalakúra nyírt hársak (Tilia cordata) között látható ez a szökőkút. Az Elba túlpartján van a szász kormányzati negyed, éppen a pénzügyminisztériumot lehet látni.
A teraszról egy hatalmas lépcső vezet le a Schlossplatzra, amit a négy napszak szobra szegélyez.
Több perc után sikerült olyan képet készítenem, ahol épp nem volt annyira sok ember, így valamennyi látszik a lépcsőből is.
A terasz után is érdemes folytatni "Németország legszebb városának" felfedezését: a képen a reneszánsz királyi kastély és a barokk Hofkirche látható.
A bejegyzés trackback címe:
Trackbackek, pingbackek:
Trackback: A rehabilitált Drezda 2010.11.13. 11:20:39
Trackback: TájSZépítészek kiállítása városlakóknak 2010.09.06. 22:02:58
Trackback: Elbűvölő ötlet a faültető-robot 2010.09.04. 14:00:37
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Az a sok óriási épület csak arra emlékeztetett, hogy rajtuk KÍVÜL viszont nincs semmi. Olyan hullaszagú volt nekem a belváros.
Konkrétan volt épület, aminek szenes falai álltak akkor, és volt, aminek még az sem. Ugyanakkor van valami hangulata a Frauenkirche (na, abból aztán végképp nem sok volt 87-ben) környékének. Valószínűleg a világ legkorszerűbb barokk belvárosa.
Menj "fel" északra,én két évet laktam Lübeck ben,de ilyen város nincs még egy.Mese szép még Plön is.Én mindig is az északi építészetet szerettem,talán ezért nem szeretem a "déli" városokat. Dresden az a baj ,hogy "érzed"ez nem az igazi,mesterkélt.Persze dolgoznak ezerrel,de ez akkor is egy volt "zona" város.
Ami tényleg híres lett az a Neumarkt újjáépítése, amiről egy poszt már olvasható a blogon. Ugyanakkor a városban jelen van az egészen haladó modern építészet is (az "áttetsző autógyár", Bundeswehrmuseum).
@Hamster: "Valószínűleg a világ legkorszerűbb barokk belvárosa. " Azt hiszem most fogalmaztad meg legjobban az új Drezda lényegét:DDDD Tényleg ilyen.
"legszebb NAGYvárosa"
Egy több mint egy milliós (agglomeráció) városhoz hasonlóakat hasonlítgassunk.
Amúgy én pont egy hónapja voltam Drezdában, és megdöbbentő nem csak a szépsége, de hogy még ma is mennyire magán viseli a 45-ös pusztitást.
Mar evek ota Lübeckben lakom, es az ovarosban van egy csomo "ujabb" epület, ahova anno a bombak hullottak.
Drezdat nagyra ertekelem, mert nem hagyjak, hogy 40 ev szocializmus meghatarozza egy ilyen nagy multu varos kepet.
grat:)
Burgtheater, Royal Albert Hall
hát igy vagyunk
a 80-s években jártam utoljára Drezdában, elképesztö