Art deco pláza: Leipzig, Hauptbahnhof
2010.11.01. 07:00
A pályaudvar középcsarnoka.
A világon számos nagy, szép és rendezett pályaudvar van. A "Birodalom vásárvárosa" azonban szinte túlzásba esett: 1915-ben adták át Európa legnagyobb fejpályaudvarát, hat csarnokban 23 vágánnyal, amihez hatalmas csarnokrendszer csatlakozik. Ezt bővítették ki az egyesítés után, 1997-ben megnyitva az új, korszerűsített pályaudvar-bevásárlóközpontot.
Nem kispályáztak: a pályaudvar a város meghatározó eleme. Kép forrása.
Az ország közepén fekvő Lipcse, "Európa piactere" már igen korán vasúti csomóponttá vált: 1839-ben adták át a Drezdába, egy évvel később a Magdeburgon át Berlinbe vezető vonalat. Előbbi a Szász- utóbbi a Porosz Királyság kezelésében állt, két, egymás melletti pályaudvarral. Később még három nagyméretű pályaudvar készült el, a Münchenbe, Türingiába és Berlinbe induló vonatok kiszolgálására. A századfordulón elkészült a körvasút, majd elhatározták egy hatalmas, központi pályaudvar építését, aminek felét a szász, illetve a porosz királyi vasúttársaság kezelte. A pályázatot 1906-ban írták ki, amit a drezdai építészpáros, Wilhelm Lussow és Max Kühne "Fény és levegő" jeligéjű műve nyert meg. Az építkezést 1913-ban kezdték meg, és a kitört világháború ellenére, két évvel később, 1915-ben be is fejezték. Így az alig több, mint félmilliós város Európa legnagyobb, 83.640 négyzetméter alapterületű pályaudvarával rendelkezik. Természetesen a vásárvárosnak reprezentálnia kell, nem lehet(ett) a rengeteg látogatót akárhol fogadni. A második világháborúban az amerikai légierő kétszer is bombázta a pályaudvart, ennek ellenére "csak" súlyos, de helyreállítható sérüléseket szenvedett, többek között elpusztult a címlapképen látható középcsarnok tetőzete.
A pályaudvar a huszas években, a két bejárattal. Előtte a Promenadenring, Lipcse parkosított körútja. Kép forrása.
A két előcsarnok egyike, középen a bevásárlópözpont bejáratával. A két sarokban elhelyezett pavilonok (bódék) sajnos kicsit csökkentik az impozáns hatást. A kép a középcsarnokba vezető lépcsőről készült.
A földszinten található a jegypánztár és az infocentrum.
A középcsarnokba érve az embert szinte agyoncsapja a majdnem háromszáz méter hosszú tér (a pályaudvar összesen 298 méter hosszú, ebből kell levonni a két oldalsó csarnokot, ami kb tíz méter hosszú).
A csarnok alatt kialakított bevásárlóközpont. Nem vagyok nagy rajongója a plázáknak, de ez azért egy kicsit (bár csak egy kicsit) más.
A "lyukba" bekukkantva már nem nagyon különbözik bármelyik plázától. Az mindenképp pozitívum, hogy egy pályaudvar alatt, nem mondjuk egy ügető helyén épült.
A középső, vagyis az utcaszint.
Az első emeleten két nagyméretű üzlethelyiség található. Az egyikben könyvesbolt működik, a pályaudvarhoz méltóan külön vasúti részleggel (csak német villamosos könyből vagy tízet láttam).
Szerencsére a teljes belsőépítészeti kialakítás megmaradt.
Mangoba nem nagyon szoktam járni, de most betértem.
Itt kicsit más, nyolcszögmintájú az üvegtető.
...pályaudvari részletek
A pályaudvar stílusa átmeneti, elvileg szecessziós, de inkább már art deco.
...egy ív a hatból...
...egy csarnok a hatból...
...ipari katedrális...
A hatodik csarnokot már az építéskor úgy alakították ki, hogy itt lejáratot lehet kialakítani,egy későbbi, belváros alatt vezetendő vasúthoz. Ez most építik, a főtéren át fog vezetni a déli Bayerischer Bahnhofig.
A középcsarnokból nyíló két kijárat egyike.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Akkor még nem volt ilyen 'pláza' jellegű.
Igazából plázásítás nélkül tudna egy vasútállomás kulturált hely lenni, de erre mi nem vagyunk képesek, a sokszázmillió forintos beruházásokat is hagyjuk lepusztulni, nem vigyázunk rá.
Amúgy szinte minden nagyobb német városnak "plázásítva" van a főpályaudvara, nem is olyan kihaltak, mint itthon.
amikor először ott jártam, vártam, hogy jön a herr berg, és megkérdi: "wie war die reise?" (gimn. 1, o. német nyelvkönyv 1. lecke). de nem jött. így nem mentem a liviastraße 4-be...
Úgy tűnik, tévedtem.
A komplexust vittem is hoztam is, mindig velem van, ha nagy nemzetekhez utazom.:-)
Érdemes megnézni Budapesten, hogy néz ki a keleti pu. Kerepesi vagy Thököly úti oldala vagy a Nyugati pu. Váci úti oldala. Életveszélyes (több szempontból is), füstös, húgyszagú, stb
Pedig amikor a Keletiből megérkeztem Drezdába, már akkor tátva maradt a szám.
Azóta bejártam Németország mindne nagyobb pályaudvarát, de Lipcséhez foghatóval azúta sem találkoztam.