Megújulás Fertődön-rendhagyó képek!
2011.06.24. 22:04
A felújított díszudvar, ahogy ritkán látni.
A "magyar Versália", vagyis a fertődi Esterházy-kastélyegyüttes látványos megújuláson megy keresztül: az elmúlt években helyreállították a díszudvar homlokzatait, most a kerti oldal van soron. Továbbá elkészült a képen is látható udvarrekonstukció, és a közeljövőben tervezik a kapcsolódó Lés-erdő és a rózsakert megújítását is. Egy korábbi posztban már szó esett az együttes történetől, most következzen néhány látványos és különleges kép-akár hétvégi programajánlóként is (bár a tetőre a látogatók sajnos nem mehetnek fel).
A szinte ikonná vált látvány: a díszudvar az első emeletről. A homlokzat a 2003-as rekonstukció idején nyerte vissza eredeti színét (és szabadult meg a Schönbrunn/Habsburg sárgától).
Az udvar ezuttal a második emeletről. A most helyreállított kert-bármilyen meglepő-nem "eredeti" barokk, hanem 1958-ban tervezte Ormos Imre. Itt ugyanis ünnepségeket, katonai parádékat tartottak, az egész murvával volt felszórva.
A parterbe puszpángot (Buxus sempervirens), begóniát (Begonia X tuberhibrida), díszzsályát (Salvia sp.) ültettek. A körben büdöske (Tagetes erecta), és kannarózsa (Rosa cannae) van.
Az oldalszárny a magasabb főszárny második emeletéről.
A második képen látható "tetőpavilon", vagyis a Belvedere. A teremben orosz feliratok, és alig láthatóan lugasszerű festés nyomai láthatók...
Belvedere-szép kilátás... csupán ezen a bizalomkeltő létrán kell felmászni a tetőre!
De igazán megéri!
...
Az udvari homlokzat már kész, most a kertit újítják. Ahogy ez a képen is látszik.
A kastélyhoz tartozó gazdasági épületek együttese: a víztorony, a narancsház, az intézőház, valamint a később magtárrá alakított bábszínház, mögötte a narancsház.
Az egykori díszkert és a Lés-erdő nyiladékai is döbbenesen jól látszanak: balra a petőházi allé, jobbra a főallé. Előbbi végén látszik is az egykori cukorgyár (aminek megszünéséhez csak gratulálni lehet), utóbbi végén a fertőszentmiklósi templom található...
... jól látszik is!
Középről jól látszik mindhárom allé (egyébként ezek fáinak felmérése miatt voltam Fertődön). Előtérben az állványzat teteje.
Ha a szél le nem repíti az embert, érdemes átnézni a nyugati oldalra is. Jól látszik például a kápolna tornya...
...vagy a fertőszéplaki templom az Alpok alsó-ausztriai nyulványaival.
Végezetül egy "földönjárós" kép: amint látható igen serényen dolgoznak a kerti homlokzaton (meg az is látszik, milyen magasan voltam).
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Egyébként szívesen megnéznék egy "Esterházy-bandériumot" Fertődön is felvonulni - talán lesz egyszer ilyen is. Olvastam, hogy alakul egy ilyen, igazn, nem a Mária Terézia-kori egyenruhákkal: www.kisalfold.hu/rabakozi_hirek/herceget_var_az_alakulo_esterhazy-banderium/2107267/
A kastély tényleg gyönyörű lett!
Lihegő barom:)
www.fertod.hu/
"1950. május 16-án Eszterháza felvette a Fertőd nevet, majd szeptember 7-én a korábbi Eszterháza, immár Fertőd egyesült Süttörrel. Süttör volt az ősibb település, az oklevelek Süttör nevének változatait őrzik. Eszterháza neve először Esterházy (Fényes) Miklós herceg levelében (1766) olvasható: Schloss Eszterháza, azaz „eszterházai kastély”." (wiki)
Ez kimaradt.
Csak kiegészítésként:
"A teremben orosz feliratok, és alig láthatóan lugasszerű festés nyomai láthatók..."
Az egyik orosz pirossal falra festett felirat magyar fordítása (Remélem pontosan emlékszem....):
"Üdv az orosz hadseregnek, hogy elhozta Magyarországra a kultúrát"
Nem kommentálnám.
Kár, hogy egy-két hozzászólót nem ez az üzenet ragadta meg és nem csodálták csak szép csendben :)
1. „Esterházy uradalom volt, és ezért hívták annak.” Helös! Mivel aztán nem volt már hercegi uradalom, ezért aztán már nem hívták annak.
2. Az én proli őseim tettei 1526-ban és 1848-ban is a történelemkönyvekből ismerhetőek meg. Csak én a parasztokkal vagyok, akik megteremtették a Fertődi Kastély felépítésének/fenntartásának alapjait.
3. Mondtam már, hogy ne lihegjél?:)
A kastélyt mindig is Eszterházy kastélynak hívták, 1950 után is:
Hokkyné Sallay Marianne: A fertõdi Esterházy kastély (Corvina, 1979.)
Tájak-Korok-Múzeumok Kiskönyvtára 17. szám: Fertõd, Esterházy-kastély (TKM Egyesület, 1979.)
Ráfael Csaba: Fertõd Esterházy kastély (Magyar Távirati Iroda, 1988.
Viszont Fertődöt ma is Fertődnek hívják. Lásd a település honlapja.
látványosabb...
Meg a magadfajta hülyéknek, akik miatt bezáratta meg eladatta az összes cukorgyárunkat az Unió és most 400 forint feletti egy kiló cukor, mert cukorhiány van már. Titeket kéne bezárni, jó mélyre, hogy 100 év alatt se jöjjetek felszínre.
Köszönöm a remek képsort, szivem csücske a Kastély régesrégen. Kár, hogy a sosemvolt kápolna-tornyot engedték a tudós műemlékesek odabiggyeszteni, elrontva ezzel az épület belső udvari szimmetriáját... Ha majd egyszer a baloldali "vue"-ből kikerül a cukorgyár szépséges silója, az sem lesz rossz!!! Annak meg örülök, hogy a közelben mégis lesz c.gyár, még ha a Nyugat megőrülése árán is (:-) Az nagy kár, hogy a Díszudvarból kiírtották a tiszafákat, talán elöregedtek, azért történt (engedjük meg a gondolatot, hogy nem síma hülyeség mián történt...) Egy (meg még egy csomó) dolgot nem értek: ha egyszer be van zárva, nincs koncert (azaz nem lesz annyi veszteség, mint máskor szokott), akkor mi a búbánatos barokknak nyomatják ezerrel a kastély propagandáját??? Hála Istennek az Operaház újjáépítéséről mostanában nem hallok - pedig már az Esterházy Herceg sem volt olyan gazdag, hogy a második leégése után újraépítse, nomeg rájött, hogy minek...
Egyet viszont "sajnálok" hogy nem valósult meg: voltak agyament "műemlékes szakemberek" akik világos mályvarózsaszínre akarták festeni azt a pici épületet... olyan lett volna, mint egy szép, nagy bundabugyi (:-)
Egyébként ha nem is tulajdonosként, de a Herceg úr kapott egy lakosztály szerűséget (igaz, hogy a földszinten, de aki ezt jelölte ki Neki, az nyilván nem tudta, hogy az a cselédség területe egy úri helyen :-)
Az a földszinti lakosztály kb. olyan aljasság, mint amikor visszakapod a reálhozamot a lenyúlt magánnyugdíj befizetéseidből.
A kapufelől nézve a jobboldali leghátsó ritkásabb volt egy kicsit, azt meg is lehetett mászni.
A lovarda "díszhuszárjáról" már 10 évvel ezelőtt megállapították, hogy annyira rossz állapotban van, hogy nem lehet leemelni, csak a helyén restaurálni, és mi történt azóta? Na? Húztak egy kerítést eléje, hogy ha dől, akkor ne üssön lehetőleg agyon senkit... Ennyi, meg egy bambi.
A kastély neve: Esterházy-kastély, a falu - pardon Város - neve Eszterháza, de csak a műemlékesek uralta területen hívják így, a kastély előtti út egy szakaszát és a kastély területét,
a település többi része maradt Fertőd.
Végigolvasva az eddigi hozzászólásokat, négy észrevételt szeretnék tenni.
1. Először is a "sosem volt kápolnatorony" egy ún. lanterna, vagyis a kupola terének megvilágítását szolgáló építészeti elem. Ennek nyomait a helyreállítás során hitelt érdemlően feltárták. Ugyan a kupola záradékpontjában elhelyezkedő ellipszis alakú nyílásból még nem lehetett következtetni a lanterna külső felépítésére, ám a fennmaradt képi ábrázolások ("Beschreibung", Gaetano Pesci festménye stb.) a rekonstrukció során támpontul szolgálhattak, még ha komoly kritikával kell is őket kezelni.
2. A díszudvar mai állapotával kapcsolatban ugyancsak a "Beschreibung" egyik idevágó ábrázolását tudom megtekintésre ajánlani, amelyen épp egy parádé látható a növényzettől mentes cour d'honneur-ön. A helyreállításoknál, legyen szó épületről vagy kertről, legfőbb viszonyítási pontunk az eredeti állapot. Amennyiben ehhez kötjük magunkat, nem tévedhetünk nagyot. Tiszafa-kúpok és egyéb utólagos kiegészítések (mivel takarják az épületet, gátolva annak feltárulását) nem kívánatosak egy precíz és szakszerű rekonstrukció esetén. Elvégre a XVIII. században mégis csak jobban tudták, hogyan kell barokk kastély- és kertegyüttest építeni.
3. Lehet, hogy egyeseket mélyen megbotránkoztatok, de a hercegi pár egykori lakosztályai a FÖLDSZINTEN voltak, a sala terrena két oldalán, közvetlen kapcsolatban a kamarakertekkel. Vagyis nem a cselédsorra paterolták a család mai leszármazottját, Antal herceget.
4. Végül mélyen elkeserít, hogy egy ilyen párt-és politikasemleges poszt is ilyen heves indulatokat vált ki egyesekből. Nekik a fentiekkel kapcsolatban azt ajánlhatom, hogy vagdalkozás helyett töltsenek el egy pár ihletett órát hazánk valamely könyvtárában, mielőtt kellő tájékozottság nélkül szólnának hozzá a témához. A tudomány egyik sarokköve (kissé pongyolán megfogalmazva), hogy a dolgok úgy vannak, ahogy vannak, nem pedig ahogy szeretnénk, hogy legyenek.
Irigylem aesculusnak a kioktató kommentekkel szemben tanúsított türelmét. Remek a blog, csak így tovább.
Egy gyakorló művészettörténész (nem műemlékes:)
Szerintem aesculus teljesen tisztában van azzal, hogy a vélt vagy valós sérelmek nem neki szólnak.
Pont te magad írod, hogy a támpontokat komoly kritikával kell kezelni, amiből több megfogalmazódott itt.
Gondolom te is olvastad a cikket, tehát számodra is kiderült, hogy az udvar helyreállítása nem az eredetit tükrözi.
Ha jól emlékszem (nem olvastam most újra a kommenteket, se a cikket) a színt, pl. senki nem kritizálta, pedig felmerülhetne a kérdés, hogy ha ez volt az eredeti szín, és ezt tudták is, akkor miért kellett a kastélyra festés előtt több próba-színt is felfesteni.
Mindettől függetlenül szerintem az ide kommentelők örülnek a felújításnak, itt volt az ideje. És nyilván azért is írnak ide, mert valamiért kedves nekik ez a hely. Nem gondolom, hogy rögtön el kellene keseredni a kommentek miatt. Ez a blog értékéből semmit sem vesz el.
Egyébként pedig 2011-ben a tiszafa az év fája... www.mme-koka.hu/az-ev-faja-2011-ben-a-tiszafa.html