Ruhr100

2012.09.28. 00:20

Lange_diercke_sachsen_deutschland_ruhrgebiet_1830.jpg

A Ruhr-vidék 1830-ban (itt megtekinthető nagyban)...

Európa, de talán a világ egyik legérdekesebb (és nem éppen a legszebb) tája a Ruhr-vidék. Ezt így látták az 1930-as kiadású szász iskolai atlaszban is, ugyanis ezzel szemléltették az ipari forradalom városfejlődését. A térképképpár valóban tankönybe való:

Lange_diercke_sachsen_deutschland_ruhrgebiet_1930.jpg

...és 1930-ban, az atlasz kiadásának évében (itt megtekinthető nagyban)...

Bár a térképpár magáért beszél, érdemes megnézni, mi is történt:


essen.jpgAz egész folyamat középpontja az akkor ötezer lakosú Essen városa volt, ami mellett Friedrich Krupp egy kis acélhengerművet alapított mindössze tucatnyi munkással (ez a kis gyár látható is a bal oldali térképkivágaton). Száz év alatt a város lakossága 130-szorosára nőtt (bár az ipari forradalom produkált ennél jelentősebb növekedést is) 650 ezer főre, a Krupp acélművekben pedig 25 ezer ember dolgozott (az első világháború előtti konjuktúra idején 80 000!). A fűtőanyagot már 1850-ben háromszáz szénbányából nyerték. A nagyra nőtt város nem nyújtott túl szép látványt:

Essen_a54_v_Stadtpanorama-1890.jpgA fényképen az esseni óváros látható, a mellette felépült acélművekkel. Nem lehetett könnyű a helyi lakosságnak, hogy pár év alatt teljesen megváltozott a környezetük. Ráadásul a hatalmas népességnövekedés természetesen a bevándorlásból származott. Kevéssé ismert, de a századfordulós Németországban komoly "lengyelkérdés" volt: több Ruhr-vidéki városban, például az Essennel szomszédos Bottropban lengyel többség volt, ami nyilván okozott feszültségeket (a Ruhr-vidéki lengyelek azóta teljes mértékben asszimilálódtak, most a török bevándorlók vannak jelen nagy számban). Kép forrása.

essenmarg.jpgMint minden régi iparvárosban Ózdtól Liverpoolig, a Ruhr-vidéken is egymást érik a munkás-és tisztviselőtelepek. Ezek a századfordulót megelőző évektől kezdve épültek tömegesen, szigorú hierarchia szerint.
Ezek leghíresebbje Margarethenhöhe, ami (természetesen) az egyik Krupp-feleségről kapta nevét. Kép forrása.

pressebild_11.jpgA gyártalapító-ulajdonos Krupp-család az akkor világ leggazdagabbjai közé emelkedett. Lakhelyüket, a hatalmas Villa Hügelt a város feletti dombon építették (innen kapta nevét). Az 1873-ban átadott, 8100 négyzetméteres házban 269 szoba található. Kép forrása.

duisburg.jpgA világ legnagyobb folyami kikötőjének otthont adó Duisburg mindössze tíz kilométerre fekszik Essentől, mégis két, kétszázezres város van köztük (Mühlheim és Oberhausen), ráadásul a város közvetlenül határos a félmilliós Düsseldorffal. Duisburgban 1830-ban hétezren éltek, ez száz év alatt  450 ezerre nőtt. Ennek fő oka, hogy itt épült ki a Ruhr-vidék kikötője (ami a jobb térképen jól látható), ráadásul ide valósi a Thyssen-család is, akiknek híres műgyűjteményét a városban gyártott liftek, mozgólépcsők, és vasúti kerekek alapozták meg.

Bármilyen Ruhr-vidékről szóló írás elkerülhetetlen témája a régió mai nehéz sorsa: hiába volt az egész térség Európa Kulturális Fővárosa, épültek szabadidőparkok és kulturális intézmények az egykori gyárakban és kohókban, a nehézipar hanyatlásával megszűnt az ok, amiért tömegek költöztek ide. A Ruhr-vidék úgy járt, mint Manchester, Detroit, vagy éppen a borsodi iparvidék.

A bejegyzés trackback címe:

https://taj-kert.blog.hu/api/trackback/id/tr794807319

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

De a mostmár Thyssen-Krupp cégcsoport szépen eléldegél. Igazi kapitalista történet. Meglepő?
@Mad Mind: És hány helyinek ad munkát?
Az utolso mondatokert kar. Nordrhein-Westfalen tartomany nem a leepuleserol hires.
Rendszeresen megfordulok Duisburgban, de nem láttam sem ott, sem a környéken a leépülés jeleit.
Kepánál a pont. Látszik, hogy a szerző még sosem járt ott: ez a vidék gazdaságilag virágzik, nincs ott semmi baj. Ózdhoz meg Detroithoz hasonlítani azért elég gáz.
(Amúgy meg Manchesterben sincsenek ma már gazdasági bajok, az ipar átalakult. Bár ha dönteni kéne, akkor inkább a németeknél élnék.)
@Rollende Landstrasse: ahogy mondod. Jársz angolba is? Szerinted a Manchester Ózdhoz áll közelebb vagy Essenhez?

De jó is lenne Magyarországnak, ha akkora xarban lenne gazdaságilag, mint a Ruhr vidék :D
A Köln-Bonn, Duisburg, Dortmund háromszög valójában egy 11 milliós gócot alkot a 18 milliós tartományban.
@Kepa: dehogynem. nagyon komoly gondok voltak-vannak ott, bár az is igaz, hogy nemzetközi összevetésben elég jól menedzselik a helyzetet, és erről is híres nrw.
A Ruhr vidék szomszédjában, a Dóm városában élve, s megfordulva ott is leépülésnek max ipari termelés klasszikus vonalán van nyoma, de maguk a városok virágoznak, müködnek.
Vannak problémák is, leginkább az oktatás területén belül, eme területen belül 30% körüli az iskoláosk között a funkcionális analfabéták száma, s a német nyelv ismeretével is vannak komoly gondok.
a munkástelep épületei nagyon hasonlítanak dunakeszi MÁV-telep épületeire. tömeg, arányok.
@Moka_Miki: „Szerinted a Manchester Ózdhoz áll közelebb vagy Essenhez?”

más népsűrűség, más terület. de amúgy ismered azt az általános fogalmat, hogy „iparvidék”?
@BZ1975: szerintem nem értetted meg mire célzott. Ózd lepusztult, nem tudott megújulni, ahogy Detroit sem, miközben Manchester és Essen igen.
@Kopi3.14: sztem ő nem értett semmit. nem méreti, hanem tartalmi egyezésekről volt szó.
süti beállítások módosítása