Irredenta kertművészet-országzászlók, emlékművek, parkok
2009.06.04. 00:23
A Trianoni békeszerződést/diktátumot 1920. június 4-én írták alá a (közhiedelemmel ellentétben) a Nagy-Trianon kastélyban. Politikai, gazdasági, lélektani, nemzeti hatásai közismertek. A szerződés, illetve az ennek következtében kialakuló revíziós mozgalmak hatására szinte egy új kertművészeti stílus keletkezett.
A stílusteremtő alkotás a budapesti Szabadság téren állt, ahol szinte egy "Haza templomát" alakítottak ki: a Honvéd utca tengelyében, a mai szovjet emlékműt helyén hatalmas kör alakú "Irredenta virágágyás" állt. A különféle színű virágok és a fehér kavicságy a régi és az új országot, a folyókat és a "Magyar hiszekegy" sorait mintázta (az együttes látható a nemrég a Youtube-ra felkerült színes amerikai útifilmben is).
Az ágyástól északra, a homorú épületek előtti "parkcikkekben" az elcsatolt részeket égtájak szerint megjelenítő szobrok álltak, a kor legjobb szobrászainak alkotásai (Sidló Ferenc , Kisfaludi Stóbl Zsigmond, Pásztor János). Régi képeken megfigyelhető, hogy a szobrok elé szomorúepreket (?) (Morus alba 'Pendula') ültettek, a talapzatokat pedig borostyánnal (Hedera helix) futtatták be. Mindkét növény a bánatot jelképezi, temetők gyakori növényei.
Az ágyástól délre helyezkedett el az "ereklyés" Országzászló, műfajának "prototípusa". Az ereklyék a volt vármegyékből, városokból, és az első világháborús katonatemetőkből ideszállított földek voltak. A mű valódi irredenta eszmeiségű volt: megtalálhatók voltak a régi királyi családok címerei csakúgy, mint a már említett "Magyar hiszekegy" egy versszaka, sőt egy Mussolini-idézet is (!). A zászlót csak az avatáson húzták fel, ezenkívül mindig félárbócon állt (a Bécsi döntések idején is felhúzták egy-egy napra.)
forrás: retronom.hu
A pesti országzászló felavatása egy zászlóállítási mozgalom kezdete volt. A mozgalom célja az volt, hogy az ország minden(!) településén legyen félárbócra eresztett országzászló. A zászlók állításával párhuzamosan az adott teret, parkot szinte kivétel nélkül átrendezték, kiegészítették egyéb emlékművekkel, alkotásokkal. A falvak-városok (főleg a módosabbak) nem csupán egyszerű zászlótalapzatokat állítottak: maguk a talapzatok színvonalas képzőművészeti-építészeti alkotások voltak, amiket a kor neves szobrászai készítettek (a debrecenit többek mellett Medgyessy Ferenc, a nagykanizsait díszítő Turulszobrot Istók János alkották). Nagykanizsa igazán "buzgó" volt: az országzászló mellett még egy külön Trianon-emlékművet is állítottak, az építész-szobrász Hübner Tibor tervei szerint.
_nagy_magyarorszag_emlekmu.jpg)
forrás: szoborlap.hu
Nagykanizsa, Nagy-Magyarország-emlékmű. A város főutcájának tengelyében, a parkosított Eötvös tér sarkán áll.
Szegeden az egyetem főépülete előtt, a mai Árpád téren állították fel a bástya alakú országzászlót, ott szintén átrendezték a teret, Pécsett a Negyvennyolcas téren állt, áll az emlékmű, az akkor odaköltöző egyetem új épületei mellett (az egyetemek közelében való felállítás nyilván szimbolikus volt).
forrás: pecsinapilap.hu
A pécsi országzászló. Az emlékművet nem a város főterén, hanem új "büszkesége" az egyetem épületei közelében állították fel. A teret parkosították, megfigyelhetők a csenevész fácskák, az új padok. Az épületeket is akkor építették.
A váci országzászló. Itt sem a főtéren, hanem a Duna-parton állították fel az emlékművet. (az előtérben látható korlátoz Ybl tervezte, a pesti rakparton is ilyen van)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
A Szabadság térihez hasonló, ennyire komplex virágágyás jól mutatna ma is, igaz, mást ábrázolva. Persze lehet, hogy csak én nem tudok még ilyenről, avass be, ha van!
Szebb jövőt!
@Demeter: igazán nincs mit:) A négy-égtáj-szoborcsoportról szerencsére már elég sok helyen lehet olvasni. Én a Rubicon folyóirat Trianon különszámából vettem a tudnivalókat.
nagyon formás kis bejegyzés lett :)
lenne 2 kérdésem?
- a virágkiültetésről tudsz esetleg többet? konkrétan arra lennék kíváncsi, hogy a szobrokkal együtt volt e már kiültetés ott vagy csak később, esetleg csak 1-1 évben. azt tudom, h '32-ben volt ott kiültetés de hogy csak akkor e....
- a másik, hogy milyen forrásokból dolgoztál
- a 3. pedig, hogy tudsz e még valahol ilyen kiültetésről az országan
:)
köszi szépen
gratula
szil
Láttam egy korábbi kertépítészeti tervlapot a térről, amit a Főv. kertészeti igazgatója, Räde Károly készített a húszas években. Ott még "sima" kiültetés volt. 32 után a virágágy megmaradt, egészen az ostromig. Az első "felszabadulási emlékművet" itt állították, ha jól tudom, még 45 tavaszán. Az avatásról készült képeken még látszanak a szobrok (!) és az ágyás megmaradt részei.
A Rubicon folyóirat Trianon emlékszáma volt az egyik fő forrás, a szobrokról a szoborlap.hu-ról tudtam információkat szerezni (alkotó, felállítási év.). Mivel ez egy titkolt/szégyellt téma, elég kevés infót találtam. Azt is többnyire szélsőjobboldali honlapokon.
Mivel az ország minden városában állt Országzászló, voltak ilyen kiültetések máshol is. Ha jól emlékszem a Szombathelyi pályaudvar előtti Éhen Gyula téren is volt. Van egy 1938 utáni színes felvétel a hazatérő Kassa főteréről, ahol a dóm elé egy gyönyörű, címeres-koronás kiültetést építettek, előtte a "hazatért" felirattal:
upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/a/a7/Kassa1938.jpg
A kép valószínűleg 1939-es, mivel a város novemberben került vissza.
köszi: ae.
köszi szépen.
Kassa ha jól tudom... az I. Bécsi döntéssel került vissza, ami 1938 novemberében volt, de lehet csak elírtad. mindenesetre nagyon jó a kép, én eddig kassai ágyásról csak ff képet találtam, de ez hasznosabb lesz.
a szombathelyiről esetleg tudsz valahol képet?
abban igazad van, hogy valszeg ahol volt országzászló, ott nagyrészt volt virágágyás is, de eddigi kutatásaim alatt (ami azért még nem teljes...) csak 17városban találtam, amit képi anyaggal bizonyítani tudok. írásos forrás pedig csak a Szabadság tériről van eddig. ha azt tudsz esetleg annak nagyon örülnék. minden ötletet szívesen veszek :)
A Rade kerttervet hol találtad? nekem eddig nem került a kezembe...
köszi
szil
A szombathelyi kép csak a "kezembe akadt", igazság szerint abban sem vagyok biztos, hogy ott készült.
Egyébként elég nehéz kutatási téma, a képeket most is többé-kevésbé rejtegetni kell...
A Räde kerttervek a FSZEK Budapest Gyűjteményben és a Kertészeti Egyetemen vannak.
Szeretnék pontosítani a nagykanizsai Nagy-Magyarország emlékművel kapcsolatban.A 2000-2001 évi munkálatok során én voltam a Szoborbizottság elnöke, ezért én vezettem a kutatást, feltárást, restaurálást és helyreállítást, majd az emlékművel kapcsolatban 7 kiadást megért kisebb könyvet írtam, és 2007-ben megjelent egy 170 oldalas könyvem a Nagy-Magyarország emlékműről.
A honlapon a gyönyörű kép alatt ezt a leírást találtam: Nagykanizsa, Nagy-Magyarország emlékmű. A város főutcájának tengelyében, a parkosított Eötvös tér sarkán áll (a háború után olajmunkások rejtették el, 2001-ben avatták újra). A zárójelben lévő szöveg nem igaz, és tisztelettel kérem annak kijavítását. Az emlékmű a mai, eredeti helyétől mintegy 5 méterre volt eltemetve, egy, a ledöntésekor hirtelen ásott gödörben. A szoboralakok is megcsonkítva, fejük letörve, feküdtek sírhelyükön. A fejeket a feltárás során különböző mélységekben és helyeken találtuk meg. Az emlékművet már méreténél és súlyánál fogva sem lehetett volna elvinni és elrejteni.
Az olajmunkások valóban elrejtettek egy nagyon értékes szobrot, a bronzból készült Turul madarat, amit be kellett volna önteniük. Istennek hála, a Turul madár ma ismét áll a Deák téren Nagykanizsán, pár méterre eredeti helyétől.
Üdvözlettel, bízva a helyreigazításban.
Örömmel vettem a gyors helyreigazítást. Nagyra értékelem az irredenta emlékművek, országzászlók bemutatását, amit én is megteszek honlapunkon. Nagyon fontos ez, mert így nem merülhet feledésbe Trianon bűne.
Jobban átolvastam az oldalt, és szeretném még kérni pár pontosításra. Kérem, ne nehezteljen rám.
A nagykanizsai országzászló felállítását Kalmár Zoltán építészmérnök, a kivitelezésre elfogadott elgondolás tervezője végezte. Olvasható ez a Zalai Közlöny 1933. április 26. számában is.
Istók János az országzászló emlékművét díszítő bronz turulmadarat készítette, ami 235 kg súlyú, 135 cm széles és 130 cm magas volt. A kiterjesztett szárnyú turulmadár valóban egy remekmű. Karmai közt a trianoni kígyóval, önmagában is méltó dísze lett volna városunk akármelyik terének. (Zalai Közlöny, 1933. február 4.)
Még egy fontos adat. A Nagy-Magyarország emlékmű tervezője Hübner Tibor volt.
Még egyszer köszönöm a gyors intézkedést, és előre is köszönöm az újabb, részemről véglegesnek vélt javításokat.
Azért válaszolok levelére, mert a történelemben a pontosságot szeretem. Igaz, hogy a nevek szerepelnek a szövegben, de egyáltalán nem mindegy, hogy ki mit alkotott! Arany János sem a Nemzeti dal-t írta meg. Én azért hivatkoztam az újságcikkekre, hogy pontosításom elfogadja. Istók János nem az országzászló előtti talapzatot tervezte és építtette, hanem, mint szobrászművész a turulmadarat tervezte és öntötte formába. A másik kifogásom a pontatlan személynévvel kapcsolatos. Rákóczi Ferenc sem Sándor volt. Úgy gondolom, egy neves építész is megérdemli nevének pontos leírását. Vagyis nem Hübner Jenő, hanem Hübner Tibor. Mindezek pontosítására azért van szükség, hogy a múltat meg ne hamisítsuk. Megtették ezt már elegen.
Üdvözlettel és barátsággal.
Nagyon köszönöm segítőkészségét, és nagyra becsülöm korrekt munkáját. Szívesen fogom olvasgatni az Ön által szerkesztett oldalakat.
www.magyar-eletter.hu/aktualis/zaszlo/
Színes filmen: www.youtube.com/watch?v=ok6_8cwW12k (1 percnél)
Koncepciók az egész térre:
falanszter.blog.hu/2010/12/18/a_penz_es_az_irredentizmus_tornyai_ilyen_lett_volna_a_pesti_szabadsag_ter_1930_ban
A pestújhelyi országzászló működő hivatkozása: nemfelejtjuk.blog.hu/2009/05/06/1158_pestujhely_budapest_xv_ker
Sepsiszentgyörgy, ha jól látom, vármegyénként ültetve a virágok: www.delmagyar.hu/forum-kepek/207/B2069815.jpg
