Udvarház a dombok között: Polesden Lacey, Surrey, Anglia
2009.11.22. 17:29
Mivel egyre korábban sötétedik és egyre rosszabb az idő (és még nincs itt az ideje a téli kirándulásoknak sem), ideje egy igazi nyári posztnak-a ködös és hideg Angliából.
Kilátás az udvarház teraszáról.
Londontól délnyugatra található Surrey megye. A legnagyobb várostól, Guildfordtól délre elterülő dombok között található ez a majorság, ami az egyik legnépeszerűbb kirándulóhely a környéken. 1905-ben építette Margaret Greyville és férje Ronald. A feleség dúsgazdag sörgyáros lányaként született, és az akkori társasági élet egyik központi alakja volt. A főépületet egy középkori eredetű udvarház helyére építették. A tervező a Charles Mewes és Arthur Davis iroda volt. Ez az iroda nem akármilyen megrendelőknek dolgozott: a londoni, párizsi és madridi Ritz Hotelek és angol kastélyok tervei kerültek ki rajzasztalukról. Valószínűleg a kertet is ők tervezték. Az együttes Margaret halála után került a National Trust kezelésébe.
Járjuk be a területet:
A Londonból jövő útról lekanyarodva láthatjuk a portásházat.
A parkoló és a könyv-és ajándékboltként üzemelő melléképületek után már a főépületnél vagyunk, annak is a kocsibejáratánál:
Mivel hétfő volt (amire a pénztárnál jöttünk rá, hiszen nyári szünetben minden nap hétvége van...), csak a parkot tudtuk megnézni. Ami elég nagy kár, mert Polesden Lacey többek között a műtárgygyűjteményéről híres.
...közelről. Az épület a (roppant magyrosan hangzó) edwardiánus stílus példája. Érdemes megnézni a tornyot és a tetőteraszt. Szép lehet onnan a látvány...
A kertre néző homlokzat. Természetesen ez a déli oldal. Emögött van a szalon, a nappali és a teázó. Ezen a képen is látszik, hogy milyen népszerű kirándulóhely az udvarház: mindenütt fiatal szülők, nagyik és kisebb nagyobb gyerekek rohangálnak. Egyébként sokkal jobb program egy ilyen családi kirándulás, mint egy kiadós bevásárlás egy napfényes és természetes teszkóban.
Ión oszlopsoros terasz. A két háború között itt töltött nászútját a későbbi VI. György és felesége, Erzsébet, II. Erzsébet szülei. Egy híres felvételen a teraszon mosolyognak a kamerába.
A teraszról jól látszik, hogy a főépület előtt szép kis völgy húzódik. A kert a mélyvonallal párhuzamosan terül el. A másik oldal is a birtokhoz tartozik, ott legeltetés folyik.
A főépület lentről. Innen látszik, hogy ez egy historizáló ház: ilyen csúf asszimetriát a klasszicizmus nem tűrne. Afüvet minden képen külön érdemes tanulmányozni.
Sz előző állásból továbbindulunk a völgy tengelyével párhuzamosan futó sétányon. Igen. Még Angliában is kikophat a fű. Már a birodalom sem a régi...
A kertet tiszafasövény (Taxus baccata) választja el a művelés alatt álló területektől. A sétányt kis kilátóteraszok szakítják meg, ahonnan még jobban lehet gyönyörködni a tájban.
A völgy. Nagyon halványan még a legelésző birkák is látszanak. (Pont nincs meg az a képem, mikor átvonulnak)
A sétány után újra a főhomlokzathoz "kell" visszasétálni, hogy folytassuk az utat. A kerti homlokzat előtt is el kell haladnunk megint.
A főhomlokzattal átellenes (keleti) oldal. Kis Palladio-t idéző terasz, előtte hortenziák (Hydrangea sp.), mellette bőrlevelek (Bergenia cordifolia).
Már közelítünk a rózsakert felé (kedves Nádiveréb, most már el is kapcsolhatsz:)
A rózsakert kapuja. De előtte még más növények is vannak itt: jukka (Yukka filamentosa), és a kedvenc: a tűzliliom (Hemerocallis fulva). De most már jöjjön az a rozárium:
Minden rózsakert geometrikus és a közepén kútnak kell lennie. Így a rozárium négy részre oszlik. A növénykiültetésnek is vannak szabályai: kívül a "vadak", majd a közép felé haladva a nemesítettek.
A bal alsó negyed. Bevallom, én sem vagyok valami rózsa rajongó (ha nincs is olyan elmarasztaló véleményem róla, mint Nádiverébnek), de ez tényleg nagyon jól néz ki.
a bal oldal alsó része
A jobb felső negyed. Innen látszik a kert legfontosabb része: a víztorony.
sárgák...
a rozárium jobb alsó negyede
természetesen nem csak rózsák vannak itt. Az utat pl. levendulák (Lavandula asngustifolia) kísérik.
A kút felülről.
A jobb felső negyed
A jobb oldal fentől.
Ha meguntuk a rózsákat, kifelé menve egy vörös cserszömörcét (Cotynus coggygria 'Royal Purple') láthatunk.
a rózsakert mellett van Greysville-ék sírja.
A sír a kastélyra néz.
London felé...
Szerző: aesculus
8 komment
Címkék: anglia táj kert rózsa kastélykert tájképi historizmus mewes&davis
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
@retekblog: igen, nekem már ilyen profi programom van (élethű számítógépes grafika):D
Amúgy a MÁG (Műemlékek Állami Gondnoksága) úgy tudom, nagyon komolyan tanulmányozza a National Trust működését.
in integrum restitutiót magyarország kertjeiben!
de pár éve jártam parádsasváron a kastélyban, ami ugyancsak valamilyen gyermekintézet volt.
most ugyan patent felújítva, de az érdeklődő szemek elől elzárva.
igaz nagyon készségesek voltak és mindent megmutattak, de hát üzlet volt.