A császárváros proletárpalotája: a bécsi Karl-Marx-Hof
2010.05.09. 10:45
A szociáldemokrata városvezetés válasza a HOFburgra 1927-ből.
Schönbrunn, Graben, Stephansdom, szecesszió... csupa kellemes és szép dolog, ami eszünkbejut a sógorok fővárosáról. Bécs valóban gyönyörű, és élhető város, de ez nem volt mindig teljesen így: mikor az ipari forradalom elérte Németországot és Habsburg-birodalmat, a város lakossága 1850 és 1910 között évente átlagosan 25 000 fővel (!) nőtt, félmilliósról 2,1 milliósra. Hiába épült fel a Ring és a Gürtel, a vízvezeték az Alpokból, a városi vasút, és rengeteg bérház, ennyi embernek egyszerűen képtelenség volt lakást biztosítani-maradtak az ágybérletek, a Hitler-kutatásokból ismert férfiszállások... Az első világháború után uralomra került szociáldemokrata ország-és városvezetés fő céljául tűzte ki a bécsi lakáshelyzet rendezését. 1920 és 1934 között 65 000 lakást építettek, 220 000 fő részére. Ezek nagyrészét különböző elnevezésű Hofokban alakították ki, amit munkásmozgalomhoz köthető személyekről neveztek el. A legnagyobb, és építészetileg is a legjellegzetesebb, a XIX. kerületben található Karl-Marx Hof. A háború után a közösségi lakásépítés folytatódott, sőt ma is tart: 2008-ban adtak át egy 2000 lakásos passzívházat. Bécs városának 220 000 bérlakása van, összesen 500 000 lakóval...
Az 1325 lakásos, 5500 laksoú épületet Otto Wagner tanítványa, Karl Ehn tervezte. A kapuzat alkotta dísztérhez két keret csatlakozik, amiben parkokat alakítottak ki, valamint itt helyezék el a közösségi intézményeket: oldalanként egy-egy óvodát és fürdő-mosodát (a lakásokban eredetileg nem volt fürdőszoba). A földszinten ma is mosógépek működnek, az emeleteken a fürdőkádak helyén ma "Waschsalon" néven múzeum és kultúrterem található. Kialakítottak továbbá egy anyavédelmi otthont, ifjúsági központot, könyvtárat, postát, fogorvosi rendelőt, kávéházat, valamint 25 üzlethelyiséget. Az alaprajzon jól látszik, milyen óriási méretű az épület- 1100 méterével ez a világ leghosszabb lakóháza. Kép forrása
Mintalakás korabeli fotón.Kép forrása
A négyes metró (hehe...) heiligenstadti végállomásával szemben magasodik a jellegzetes főtömb.
A másik oldalon éppen mélygarázst építenek, de így is jól érzékelhető, hogy az épület monumentalitásában a Hofburggal vetekszik. A kapuk felett a művelődést, a szabadulást, az anyaságot, és az egészséget szimbolizálható szoboralakok láthatók.
A déli udvarba vezető kapuk egyike. A tervezés során sikerült elkerülni a sötét zugokat.
A déli keret belsejében hatalmas zöldfelület található. Az alaprajzi kialakításból már sejteni lehetett, hogy hiába az óriási méret, mégsem falanszterszerű az épület. Ez azért is lehet, mert a ház csupán három emeletes.
A szociális építkezésekre jellemző a költségtakarékosság. A számos kapu mindegyike ugyanilyen art-deco stílusú műkő keretet kapott, de több tipizált elem is felfedezhető.
A homlokzatból jól leolvasható a lakáskialakítás: a világos lépcsőházból (bementem, tényleg az, csak egy kicsit szűkös, viszont megvannak az eredeti liftek) szintenként négy lakás nyílik (kettő a kertre, kettő az utcára). Az is látható, hogy a mellékhelyiségeknek van ablaka, és mindegyik lakásnak van loggiája. Nincs sem gang, sem sötét középfolyosó (a mai beruházóknak mutogatni lehetne).
A keret végén találhatók a közösségi épületek:
a mosoda...
...és az óvoda. Mindkét épületből kettő van, a másik udvarban állnak a tesók.
Aki eddig nem látott bécsi közösségi mosodát, íme. Minden ajtó mögött (oda is belestem ugyanis) egy elég újnak látszó mosógép, és szárítókeretek találhatók. A terem végén vannak a vasalódeszkák. A helyiség állapotából is látszik, hogy használják, fenntartják, vigyáznak rá. Egyébként itt ma is szegényebb családok élnek, jelentős részük bevándorló. A ház mégsem gettó.
Az utcai homlokzatokon is érződik az art deco-hatás. Érdemes megfigyelni a lámpát-a ház környékén mindenhol megvannak az eredetiek, de még a kuka- és biciklitárolók is a ház stílusában készültek az utóbbi években.
Az egyetlen "hiba a mátrixban" a épület déli végénél található. Itt-ki tudja miért, hiszen nem volt háziúr-két egyedi lakást is kialakítottak nagy íves terasszal. Itt látható fák pergola, graffiti és függöny nélkül.
Az utcai homlokzatokat ís úgy alakították ki, hogy a földszintiek kivételével mindegyik lakásnak van terasza. A másodikon lakók jártak a legjobban...
Az északi keret belseje. Az alaprajzon látszik, hogy ez jóval nagyobb. Itt is megtalálható a mosoda-óvóda páros, valamint egy nagyon szép kis épület:
... a kertészet pavilonja. Bizonyára nem véletlenül emlékeztet egy kastélykerti építményre, hiszen az egész épületegyüttes kialakítása, neve is egyfajra fricska az előző rendszernek. Itt minden azt sugalja: nekünk is lehet. A kert itt látható húszas években.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
"..a múúúltat végképp eltörölőőőlni, tarta ta-tam tam tam tam tam"
Nem tudtam amúgy, hogy ez a leghosszabb épület, de kíváncsiságból megnéztem a gdanski Falowiec hosszát, az csak 860 m. Azt láttam élőben, az durvábban néz ki :)
commons.wikimedia.org/wiki/File:GDANSK,_Falowiec_na_Obroncow_Wybrzeza.JPG
Jajj. láttam már képen ezt a hajtogatott lakótelepet, elég szomorúan néz ki. A leghosszabb épület asszem a Prora nevű náci üdülőtelep, 4 és fél kilométer hosszú!
en.wikipedia.org/wiki/Prora
Nem bauhaus, ezt Art-deco stílus.
Azért érdekes hogy a kétszobás lakásokhoz is csak wc meg kamra járt 1927-ben! A fürdő meg francia: lavoá.
Mint a Wekerle telepen, de ott 15 évvel korábban.
Épp most néztem meg két lakást. Suta, utólagos kialakítások, ahogy sikerült.
És sok ilyesmi lakótelep vagy lakóház található Bécsben! Mindegyik "hof" jól néz ki.
Budapesten sajnos kevesebb épült, de Hikisch Rezső III. Bécsi úti telepe pl. hasonló szellemben fogant. Vagy a XIII. Pannónia 16-20 alatti tömb.