Kastély a pusztákon: Nagymágocs, Károlyi-kastélykert
2012.04.09. 00:12
Monopterosz, Szabin nők elrablása, díszlépcső: minden, ami egy tisztességes kastélykerthez kell-a csongrádi puszták közepén.
Az Dél-Alföld (a nagyobb városokat leszámítva) nem éppen olyan tájként él a köztudatban, ahol tobzódni lehet a kertépítészeti és építészeti "csemegék" között. Pedig aki Békés és Csongrád útjaira téved, találhat egyedülálló ménesbirtok-várost, francia neoreneszánsz kastélyt a hozzá tartozó parkkal. Vagy éppen egy másik, neobarokk kastélyt és annak különlegesen szép kertjét.
Az Orosháza és Szentes között fekvő puszta 1722-ben került a Károlyi család birtokába, akik újratelepítették a török alatt elpusztult falut, és nagy birtokközpontot alakítottak itt ki, magtárakkal, majorságokkal (az egyik uradalmi intéző Szendrey Ignác, Júlia apja volt). Kastély itt nem volt, Nagymágocs a közeli Derekegyház uradalmához tartozott, ahol egy barokk kastély áll. A kastély csupán 1896 és 1897 között épült fel Károlyi Imre, és másodunokatestvére (szintén) Károlyi Zsófia számára. A kastély és a kert tervezője egyaránt ismeretlen (egyes feltételezések szerint a bécsi Viktor Siedek), viszont tény, hogy ez volt az egyik legutolsó nagyobb kastélyépítkezés a történelmi Magyarországon.
A park bejárata a falu végén nyílik. A háború óta különböző szociális intézmények működtek itt, ma a megyei szociális otthon használja, és tartja a lehetőségeihez képest jó karban.
A bejárat után azonnal szembekerülünk a hatalmas neobarokk épülettel. A kocsiút azonban jókora körívben közelíti meg a kastélyt.
Az utat hatalmas fák, többek között ez a kocsányos tölgy (Quercus robur) szegélyezi.
Majd két hatalmas nyugati ostorfa (Celtis occidentalis) mellett haladunk el.
Míg végül újra előtűnik a kastély (az időközben rossz helyre nőtt/ültetett fáktól ez a látvány csak tavasztól őszig érvényesül).
A szépen vezetett út végül a kastély díszudvarába vezet.
A szobor közepén áll a "kisfiú hallal" kút, ami a hagyomány szerint az építtető házaspár 8 évesen meghalt kisfiának, Tibornak emlékére állítottak. A kisfiú egykori szobáját halála után kápolnává építették át.
Az udvarról kilátás nyílik a falu neogótikus templomára, ahol a család temetkezési helye is található.
A kocsialáhajtós főbejárat, a szociális otthon kerti székeivel.
Ha az egykori és mai látogató elkápráztatása a bejáratig nem sikerült volna, a hallba belépve garantált volt az elképedés. A kastély belső terei (sok más magyar kastélyhoz képest, természetesen) viszonylag jól megmaradtak, így a már említett kápolna is eredeti állapotában látható.
Az épület délnyugati oldalán álló télikert is megmaradt. Az itt működő intézmények másra használták, ezért ültették elé a mára jó nagyra nőtt tujasort.
A díszudvarral átellenes oldal felől nyílik az igazán látványos kilátás: a neobarokk terasz lépcsőzete a Szabin nők kútjához vezet, majd a felduzzasztott Mágocs-ér túlpartján folytatódik a kert, ahol egy kis pavilon áll.
A "nőrablási jelenet" közelebből. A kút eredetije állítólag Párizsban található.
A kastély kerti homlokzata a kút felől.
A Mágocs-ér túlpartján álló pavilon. Sajnos egy "árapasztó csatornát" kerítettek el a mederből, ezért a pavilonból a partra vezető lépcsők innen nem láthatók.
Csónak híján csupán "rövid" kitérőt kell tenni a park végén álló hídig, és máris a monopteroszban vagyunk. Nagyon hasonló áll a müncheni Englischer Gartenben, bár onnan egész más kilátás nyílik, ez ahhoz hasonlóan impozáns.
Ez a lépcső egykor közvetlenül a partra vezetett. Ma a már említett árapasztó-csatornához visz le.
A pavilon felé vezető út több pontjáról is szépen feltárult a kastély. Az utólag ültetett fenyőfélék viszont eléggé takarják az épületet.
A parknak az éren túli része elhanyagoltabb, de még itt is jól el lehet képzelni az egykori állapotot. Több idős fa ma is áll, például ez a kocsányos tölgy...
...vagy több feketefenyő (Pinus nigra).
Az ér partján áll a szecessziós budai villára emlékeztető csónakház is.
A nagymágocsi kastélyegyüttes meglepő helyen található, ahol "senki se számítana rá". Ez tekinthető a legutolsó nagy magyar főúri laknak, az első világháború után már csupán kisebbek és kisebb szabásúak épültek. A legutolsó ráadásul igen szépre sikerült: a növényállomány, a kis ér felduzzasztásával kialakított tó, a kerti szobrok és építmények különlegessé teszik ezt a kis szegletét a csongrádi pusztáknak.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Meglepően jó állapotban van a kastély és környéke.
Csongrád, Szentes, HMVH igazi különlegesség számomra, és micsoda szép személyes emlékek helyei :-)
Sok évvel ezelőtt egyszer én is jártam a kastélyban és a kertben, ahol még pávák is sétálgattak akkor.
nem-e?
csak ennyit mondok: hu.wikipedia.org/wiki/Wenckheim-kast%C3%A9ly_(Szabadk%C3%ADgy%C3%B3s)
Ez meglepetés volt.
Látogatható az intézmény?
Én képviseltem a befektetőt –lelkesen, mert meggyőződésem hogy az épület megérdemelte volna- de sajnos az üzemeltető részéről semmilyen választ nem kaptam a megkeresésemre.