A Múzeum kertje
2009.07.26. 21:10
Mostanában egyre több helyen hallani a Múzeumkert elszomorító állapotáról. A hely gyakorlatilag parkolóvá vált, a növényállomány finoman szólva is vegyes, és tulzottan sűrű. Az értékes szobrok takartak, és méltatlan környezetben vannak. Pedig nem volt ez mindig így:
Hans Götzinger vízfestmény a kertről...
Az egyik első posztban már bemutattam a dégi kastély kertjét. A kastély a múzeum "kastélyváltozata", és a park is valószínűleg Pollack műve. A Budapest-folyóiratban olvasható, hogy a nagy építész (aki kertépítész is volt) a múzeumhoz is tervezett kertet: a területet három oldalról kerítéssel vette volna körül, a mai Pollack Mihály tér fel árkádos kőtár (lapidárium) nézett volna. A kerítést kis kapuépítmények szakították volna meg a két mellékutca felől. A tervek megvalósítása pénzhiány, majd a forradalom miatt elmaradt, végül 1855-ben kezdődött meg a rendezés Petz Ármin tervei szerint, és 1865-ben végre felépül az Ybl Mikós tervezte kerítés.
A múzeum és a kert, a festmény készítésének korában. Még nem épültek meg a kapusházak.
Nézzük a mai állapotot!
A körút felől. Ez a rész még viszonylag rendben van: nyírt gyep, évelőágyás, kockakő burkolat. A múzeum épülete is egész szép lett. Azért csak "egész", mert befestették a kőoszlopokat is. Így úgy néz ki, mint egy esküvői torta, és eljön az idő, mikor a kő ledobja magáról a festéket, és akkor olyan lesz, mintha hámlana...
Ha az egész kert így nézne ki, nem nagyon lenne miről írni. A fehérakác (Robinia pseudoacatia) nem a világ legelegánsabb és legszebb növénye, de néha egész jól mutat.
A múzeum utcai oldalhomlokzat elé érve kezdődnek a bajok. Na, ezért háborog minden városát és környezetét szerető budapesti. "Nyilvánvaló", hogy nem lehet autó nélkül élni, mindenkinek kell, nem is egy, hanem három is (munkába, vásárláshoz, nyaraláshoz), de olyan kevés zöldterület van ebben a városban. Becsüljük meg kicsit jobban!
Így múlik el a világ dicsősége... Szegény Belvederei Apolló (a másolat 1894-ből)... ha Leócharés tudta volna, hogy művének késői másolata egy "teszkó-parkolóhoz" hasonló helyen fog állni, biztosan más szakmát választ. (Magyarország, én így szeretlek, mondhatnánk...)
Ha hétvégén jövünk, a kép még bizarabb: túlnőtt matuzsálemek közötti murván járhatunk...és egy fura sátor is "figyel" a háttérben... Nem tudom, ki mit gondol, de ezekre a fákra ráférne egy koronaritkítás...
Ápoljuk, őrizzük a magyar kultúrát! Bizonyára mindenki egyetért, hogy Kisfaludy Károly mellszobra, ami első nagy szobrászunk egyetlen köztéri alkotása (Ferenczy István, 1856), nem is lehetne méltóbb helyen. A szobor két "sátorraktár" és egy "szabadtéri hajléktalanszálló" található (bár nem akarok nagyon cinikus lenni, megértem, hogyha az állam és a főváros törvényi kötelességeit megszegve nem gondoskodik róluk, kénytelenek valahol "lakni")
A kert sarka. Ennyi parkolóhelyre lenne szükség!? A látszat ellenére ez egy igen előkelő környék-volt. Balra és jobbra egy-egy Károlyi palota (a bal oldali kertjéről, aminek csak a legeslegszéle látszik, már készült poszt), középen az Almássy grófok palotája, ma az Építészkamara székháza. Nyilván a legideálisabb hely a kukák tárolására...
A sátorraktár melletti susnya jelzi, hogy a Múzeumkertben volt régen aljnövényzet. Nem is akármilyen: a mahónia (Mahonia aquifolium) és a japán babérsom (Aucuba japonica) szép, különleges növények. Lehet tippelni, hogy a jól látható bálványfa-sarjak (Ailanthus altissima), amiket mindenki ecetfaként ismer, mikor győzik le őket...kommentben is leírhatjátok.
Szerintem ez lehetne a kert legszebb része: az épület mögötti vadgesztenye-sor (Aesculus hippocastanum). Viszont ez a tiszafa-kavalkád (Taxus baccata) valahogy furcsa. Az egész kert igazából nagyon furcsa. Annyira sűrűn ültették a növényeket; hiányzik a váltakozás sűrű és tisztás között, ami olyan elevenné, izgalmassá teszi a tájképi kerteket, parkokat, legyenek akár kis méretűek is. A kerte készülő rendezési koncepciók tartalmazzák a területen lévő 200 fa "fakivágási és kezelési tervét" is: eszerint egészségi állapota vagy rossz növése miatt 80-at ki kellene vágni, 47-et visszavágni, 45-öt gallyazni. (forrás)
A kertészház (Wagner János, 1852) a hátsó homlokzat középtengelyével szemben. Ugye milyen szép?
A sétány egy újabb "parkolóba" torkollik (azokat kérdezem, akik hétköznap is járnak ide: itt is szoktak parkolni?). Egy terv szerint ide akartak mélygarázst is építeni, miután kiderült, hogy az Arany-szobor előtti rész alatt pince van. Harmic fát kellett volna kivágni...végülis, Pesten úgyis túl sok fa van már...
Két nagyon érdekes szobor van itt:
Az egyik a hosszú nevű Rómer-Pulszky-Hampel sztélé, ami a római sírok mintájára készült (Damkó József, Hültl Dezső ,1916)
A másik a "Himfy-lant", ami egy Kisfaludy Sándor emlékmű (Petrovics Döme, 1903), rajta egy sassal (remélem ezt nem fogják lebontani, mondván, hogy Turul...)
Na, azért itt látszik, hogy ez egy tájképi kert. "Mini-kilátás" (vue) a gyönyörűen felújított épületre. Tudom, hogy a "ha" nem (kert)történeti kategória, de ma belegondoltam, milyen lenne, ha a Pollack Mihály tér, sőt az egész Belső-Józsefváros helyén park lenne, "angolkertekre" jellemző szerpentin alakú tóval, kilátással az épületre...
Az alapító Széchenyi Ferenc szobra (Istók János,1902). A környezete majdnem teljesen rendben van, szépek a babérmeggyek (Prunus laurocerasus), ízléses a mészkőburkolatú út a borostyánok között. De miért a "majdnem"? A mögötte lévő fa egy bálványfa (Ailanthus altissima). Biztos akkor ültették, amikor botanikai ritkaság volt. Bár akkor is büdösnek kellett lennie... mindenesetre több ilyen kis "dög" van a kertben, és-mint az aljnövényzetes képen is látszódott-szorgalmasan sarjadzik. Ha ez így folytatódik, nem lesz jó vége...
Itt még nincs parkoló-borostyánok (Hedera helix) a Széchenyi szobor mellett. Érdekes, hogy itt mégsem bálványfa, hanem korai juhar (Acer platanoides) sarjakat találunk.
Kis pihenőhely a Bródy Sándor utcai sarkon. Persze a kerti bútorok (padok, asztal) a szoci korszak tipikus termékei, de a hely nagyon kellemes. A forgalom elől viszonyleg elszigetelt mégis közel van a bejárathoz, szóval még vasárnap délután is sokan üldögéltek itt.
A pihenőtől rálátunk a kert "repirészére". mint mondtam, a szobor helyére akarták a mélygarázst építeni.
A kerítés (amit ugye Ybl Miklós tervezett) előtt/mögött derékmagasságben nyírt tiszafasövény (Taxus baccata) húzódik. Akárki is telepíttette, nagyon jól tette: valamennyire felfogja a port, lezárja a teret, de be lehet látni, hiszen alacsony.
Ez a képet sokan ismertik: az Arany János emlékmű (Stróbl Alajos, 1893) szerintem a város egyik legszebb klasszikus szobra. Sajnos az aranycsillagot lelopták a talapzatról... A háttérben a múzeum körút hihetetlenül zavaros és rendezetlen fasora látszik...
Szépen kialakított virágágyás. Van itt minden: hamvaska (Senecio cineraria 'Silverdust'), tollas celózia (Celosia argentea var. plumosa 'Bikavér'), kisvirágú bársonyvirág, vagyis büdöske (Tagetes patula 'Robusta'), borzas kúpvirág (Rudbeckia hirta), majd visszafelé ugyanez. Dísznövénytan-gyakorlaton kellett virágágyást tervezni. Ott elmondták, hogy az az egyik alapelv, hogy a legszélére kerülnek a legalacsonyabbra növők. Itt is így van.
Újabb megdöbbentő kép. Még nem láttam ekkora bálványfát (Ailanthus altissima). Biztos azért nőtt ilyen nagyra, mert kiírtják alóla a sarjakat. Érdekes, egy ilyen frekventált kertben ennyi van belőle...ez tényleg egy furcsa kert...
Végül egy szoborlista, mert a kertben elég sok színvonalas alkotás van, és legalább itt meg kell említeni:
Kisfaludy Károly mellszobor (Ferenczy István, 1856)
Washington-emlékkő, 1858
Berzsenyi Dániel mellszobor (báró Vay Miklós, 1860)
Kazinczy Ferenc mellszobor (báró Vay Miklós, 1861)
Arany János emlékmű (Stróbl Alajos, Schikedanz Albert építész, 1894)
Belvederei Apolló (másolat, 1894),
Széchenyi Ferenc szobor (Istók János, 1902)
Kisfaludi Sándor emlékmű (sas lanttal) (Petrovics Döme, 1903)
Rómer-Pulszky-Hampel sztélé (Damkó József, Hültl Dezső építész ,1916)
Forum Romanum oszlopa (Róma városának ajándéka 1929-ből)
Herman Ottó emlékmű (Horvay János, Csúcs Ferenc, 1930)
Monti Sándor emlékmű (Kuzmik Lívia, 1931)
Garibaldi mellszobor (Kuzmik Lívia, 1932)
Jozef Wysocky mellszobor (Hanna Danilewitz, Konrád Sándor építész, 1976)
forrás: (természetesen) szoborlap.hu
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
@városjáró: igen, ez tényleg így van...rengeteg épületnél is megfigyelhető ez...Magyarországon egyszerűen nincs karbantartás...
A bejáratok elhelyezkedése. Lehet, hogy 1800akárhányban ez így volt jó, de ma egy park attól lesz jó, és látogatott, ha átvezetjük rajta a környező utcák célirányozott gyalogosforgalmát. Ez amúgy tisztán meg is figyelhető itt is, sokkal több élettel van tele a Bródy Sándor utca és a Múzeum körút felé eső rész, mint a többi. Itt ugyanis a Kálvin tér felé irányuló, Józsefvárosból jövő gyalogosforgalom áramlik. A hátsó részek bántóan elhagyatottak, leginkább a Trefort Gimnázium diákjai járnak ide iskola közben/után dohányozni, és egyéb az iskola keretei között nem megengedett tevékenységeket űzni. A legrosszabb helyzet a sátraknál van valóban, ami konkrét csövestanya, bár gondolom éjszakára kirakják őket.
Igazából bejáratot kellene nyitni a Bródy-Pollack és a Múzeum-Pollack sarkon is, átvezetve a gyalogosforgalmat a legelhanyagoltabb részeken is. A parkoló helyére visszaépülhetne a játszótér, ahol én még gyermekként játszottam, a kertészházból pedig lehetne fasza kis kávézó, és esetleg a kertet meglátogató - hamár ennyi szobor van - turisták számára WC, és Infopont. Nem kell ezt túlspirázni, de egy alapos felújítás már régóta esedékes.
Nem tudom, hogy ezt a kotarolast mikeppen lehetne megoldani... Nemreg a pinceben kialakitottak egy lapidariumot, de ugy latszik ez nem eleg. Lehetne kulon helyszinen, a varosban mashol bemutatni, ugy legalabb latna valaki...
Tudjatok róla: a Civilek a Plaotanegyedért Egyesület, amely alig egy éve ténykedik ezen a területen, nemrég elindított egy petíciót a Múzeumkert lakossági "visszahódítása" érdekében, íme: www.palotanegyed.info/?m=7&read=39&
Egyelőre még csak a helyi lakók körében terjed, de szerencsére egyre több olyan nem itt lakó személy is csatlakozik, aki hasonló érzékenységű a téma iránt, mint a fentebb megszólalók! Hajrá!