Megszentelt tér: a Szent István Bazilika környezete-Frissítve!
2009.09.25. 17:02
A Bazilika felújítása után, 2003-ra készült el a templom környezetének rendezése Török Péter táj-és kertépítész tervei szerint (ő tervezte többek között a szegedi belváros felújítását, a Nemzeti Színház és a Holocaust Múzeum kertjeit). Elsőként a tér és a határoló utcák szültek el, majd fokozatosan kiépítették a távolabbi környéket is: ma már a Zrínyi, Hercegprímás és a Sas utca is egységes arculatot kapott.
A főhomlokzat előtti burkolat a cosmata-mozaikokat idézi.
Szerencsém volt tavasszal egy MUT-fórumon magától a tervezőtől hallani a munkafolyamatról, a tervezési elvekről és egyébekről. De először nézzük magát a templomot és teret: fontos tudni, hogy a Bazilika szó itt nem építészeti formát, hanem egyházi rangot jelent. Építését 1851-ben kezték meg Hild József tervei szerint, majd kupolabeszakadás, és azt követő többéves leállás után, Hild halálát követően Ybl Mikós áttervezte a már félkész épületet neoreneszánsz stílusban (belsőépítész: Kauser József). A felszentelésre 1905-ben került sor. Régi térképeken látható, hogy a bazilika előtt nincsen tér, a Zrínyi utca a főkapuig tartott. A századfordulón bontották le az egyik oldalát, ekkor épültek fel a mai tér (Duna felőli) jobb oldali házai. A másik oldalt csak a háború után 1938-ban (kösz, BDZSH!) bontották le, 1974-ben épült fel a "Szt. István Tér Irodaház." A Bazilika elkészültéig az épület körül bazársor húzódott, aminek bérleti díjából is az építkezést fedezték. A hatvanas évektől tér buszparkolóként szolgált, a mellékutcákban pedig egyirányú forgalom bonyolódott, kétoldalon parkoló autókkal. Mikor a Bazilika véget nem érőnek tűnő felújítása utolsó szakaszába érkezett, akkor kezdék el a mélygarázs építését, ezt követte a tér rendezése.
A tér burkolati terve. forrás
Talán a legjobb, ha a területet a Roosevelt térről indulva járjuk be, hogy rálássunk a Bazilikára.
A Zrínyi utca. Szerintem még sok budapestiben nem tudatosult, hogy ez az utca így néz ki. Nagyon jó gyakorlóterep a perspektíva tanulásához a fasorral és a lámpákkal, kár, hogy a századfordulós házak eltérő párkánymagasságúak.
A Zrínyi és a Nádor utca sarkán áll Pollack Mihály remekműve a Festetics-palota (ez nem a témához tartozik, de nem tudtam kihagyni). Festetics Antal számára épült, 1826-27-ben. Ő volt a dégi kastély építettője is.
Kaneláber és gömbakác (Robinia psaudoacatia 'Umbraculifera'). A fakiosztás elég érdekes: ha végigmegyünk az utcán látszik, hogy fával szemben lámpa, lámpával szemben fa van. A fajválasztás is szokatlan kissé: nem a ma a városokban divatos kőrist, ostorfát, díszkörtét ültették, hanem a falusi-kisvárosi főutcák útsorfáját.
A Zrínyi utca a Roosevelt tér felé, napnyugtakor. Jól látszik a "fával szemben lámpaoszlop" kiosztás, és és a burkolat finom rasztere.
Az Október 6. utcánál keresztezi a Zrínyi utca az épülő fűutcát. Középen látható az azt jellemző szürkegárnit-mészkő burkolat. A kereszteződésben áll a "Csendőr" című zsánerszobor is. Arról már végképp nem lehetett képek készíteni, csüngtek rajta a turisták (a többi képet is tessék úgy nézni, hogy mindegyik több percembe került:)
A szűk utcából kiérve "kitárulkozik" a templom. Ezzel az átalakítással a Bazilika környéke valóban világszínvonalú lett. Jól látszik, hogy a Zrínyi utca végét két különböző korszakban "széthúzták", így jött létre a tér.
A téren sétálva a mélygarázs felett járunk. Minden ilyen közterület tulajdonképpen egy "tetőkert", amit hol burkolat, hol növényzet fed. Ha már burkolat: a tér meghatározó anyaga a gránitporfír, illetve a mészkő. Előbbi kétféle formában van jelen:
négyzetes kőlapként...
...és legyező mintában lerakott kiskockakőként.
Külön meg kell említeni a "Cosmatakat". Itt már megéérkeztünk a Bazilika "vonzáskörzetébe", így a motívumok is ismerősek lehetnek a templomból. Itt egyébként tobzódnak az agyagok: szürkegránit, mészkő, feketegránit, ismeretlen fehér színű kő (pedig még közelről is megnéztem...mehetek vissza elsőbe anyagtan vizsgára...), és egy jellegzetesen magyar kő: a süttői tömött vörös mészkő (amit rengeteg helyen-pl. a Bakócz-kápolnában- alkalmaztak, és mindenki azt hiszi, vörösmárvány).
Egy részlet, ami szerintem jól jellemzi a tervező gondosságát: egy rejtett aknafedlap. Mivel a Hercegprímás utcába esik a mozaik, gondolom, ezt nem lehetett arrébbtenni. Mégis megoldották a problémát (már csak arra kell ügyelni, hogy ha felemelik, jó irányba tegyék vissza).
A tér két oldalán egy-egy kút áll: Boldog Gizella és Szent István kútjai, amint az az obeliszkeken lévő latin feliratokon olvasható.
A kút kávájának részlete. A bazilikában ez a kárószerű motívum is többhelyütt megtalálható.
A tersz mellvédjének részlete. A tervező elmondása szerint a Szent jobb kápolna rámpáján volt meg egy ilyen szakasz maradványa, ez alapján szerkesztették ki a többit. Csak a főhomlokzat előtt van ilyen, a többi szakaszon ballusztrádos mellvéd van (régi felvételeken a ballusztádos korlát látszik-vajon nem volt pénz a drágább fonatokra?)
A kandeláberek és a mellvédsarkok kis "sisakjai" is rendkívül gondosan megtervezettek (ezek Ybl művei). A talapzaton magyar címerek láthatók.
A tornyok (illetve a szoborfülkék) előtt "Cosmata" burkolat található.
Előtérben tiszafaborkok (Taxus baccata), mögötte a fonatos mellvéd, háttérben az "igazi" Szent István tér koraeklektikus házai és (mi más lehetne) ostorfái (Celtis occidentalis).
A Szent István téren és a Bajcsy-Zsilinszky úton eltérő a járda burkolata.
A kocsifelhajtó balusztrádos mellvédje, előtte puszpángsövény (Buxus sempervirens). Az oldalhomlokzatok előtt jelentős számú parkolóhelyet építettek ki.
Gyönyörű kislevelű hársfa (Tilia cordata) a Szent Jobb kápolna bejáratánál. A hárs volt Magyarországon az első díszéért ültetett fa Mátyás udvarában. Templomkertekben is nagyon elterjedt.
A látszat ellenére a mű még nem teljes: valahol a hársfa előtt van egy XVIII. századi kút, ami fölé Török egy kútházat is tervezett, ami-anyagi okokból-egyelőre nem valósult meg.
Frissítés: A kút látványterve. forrás
A térről művészi fotók láthatók itt, és egy Török Péterrel készült interjú olvasható itt.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
@városjáró: igen, gyakran járva arra, tényleg jól működik. Jó, hogy a oldalhomlokzatok előtt meghagyták a parkolókat.
(ráadásul esélye sincs bezavarni a bazilika nyújtotta látványba, egy kis fing)
dehát szörnyű, ez a tér tele van teraszos szórakozóhelyekkel.
Tettem be képet a kút látványtervéről, a tervező honlapjáról. Nézegessétek.
Amúgy remek kis bejegyzés!
Az irodaház nekem sem a kedvencem, de egy új épület megépítése után még több vitát váltana ki mint a jelenleg érvényben levő status quo alapján ott levő ház. Felújítani viszont jó lenne, és talán az segítene ha vakolat helyett burkolnák valami igényesebb kővel/műkővel.
Szerintem úgy kéne átépíteni, ahogy a "spenótházat" építették át ""finomfőzelékké", ahogy a Budapest folyóiratban írták.