Barokk kert a nagyvárosban: München, Hofgarten
2010.01.15. 16:47
Kilátás a Diana-templomból a kancellária felé.
Természetesen minden királyi kastélyhoz, palotához tartozik kert. A budaihoz is tartozott, illetve tartozik, azonban ennek állapotáról jobb talán most nem is beszélni... A müncheni viszont kiváló állapotban van, elhelyezkedése miatt a város egyik kedvelt közparkja. Hogy betájoljuk magunkat, talán nézzünk egy légifotót:
A képen jobb oldalt helyezkedik el az előző posztban már szereplő Odeonsplatz és fent maga a palota, a Residenz. Balra a kancellária kupolás épülete, előtte a város első világháborús emlékműve. Középen a Diana-templom, ahonnan az előző kép készült. Forrás
A kert egy XVII. századi metszeten. A palotát kibővítették, a kancellária felépült, a város sokszorosára nőtt, de a kert kisebb-nagyobb változásokkal megvan. Igaz a parterek átalakultak, de a négyes osztás és a Diana-templom változatlan maradt. Forrás
A kertet I. Miksa (Maximilan) választófejedelem alapította 1613-ban. Két évre rá épült fel a későreneszánsz stílusú Diana-templom, Heinrich Schön tervei szerint. A XIX. század első évtizedéig a kertben nagyobb átalakítás nem történt, 1816-ban megépült a város felőli kapu, majd a palota Festsaalbau (dísztermi szárny) nevű része (tervező: Leo von Klenze). 1822-ben megépült az Odeonsplatzra néző épületegyüttes. A mai kancellária helyén pedig kaszárnyát emeltek, amit a századfordulón bontottak el, hogy helyet biztosítsanak a bajor Hadtörténei Múzeumnak. Az északi oldalon kiépült az úgynevezett Hofgartenarkaden, így a kert bezárult. Az első világháború után (mikor a német Császárság és a Bajor Királyság is megszűnt, így a palota "lakatlan" lett) a hadimúzeum előtt állították fel az elesett katonák emlékművét. A második világháború alatt mind a kert, mint a körülötte lévő épületek súlyosan megsérültek. Az egykori múzeumot csak 1982-ben építették újjá, immár bajor kancelláriának. Az üvegházra emlékeztető épületet Diethard J. Siegert és Reto Gansser tervezte. Egyedül a portikusz és a kupolás középrész maradt meg, de az is a háborús sérülésekkel-mementóként.
És most következzen a már megszokott bejárás! Indulás az odeonsplatzi metróállomás kijáratától:
A gyönyörű klasszicista stílusú Hofgartentor (Leo von Klenze, 1816). Forrás
A Festsaalbau 2007 júliusában. Ez a szárny is Klenze alkotása. Itt található a város híres koncertterme, a Herkulessaal.
És ugyanez az épület 2010 januárjában... egy kicsit más szögből. Az előtérben hársak (Tilia cordata).
És ugyanaz a hársfasor 2007 nyarán (az egész poszt ilyen nyár-tél hangulatú lesz).
Hogy egy tavaszi kép is legyen. A kert a Diana-templomtól nézve, a háttérben a Theatinerkirche (az előző posztban volt róla kép). Ezen a képen (amit nem én készítettem) látszik, hogy "füre lépni szabad". Sőt, szinte kötelező... Forrás
A Diana templom...
...és kilátás onnan a templom felé.
A pavilont (és az évszakot) elhagyva más-más szögben tárul elénk a kert és a templom. Ugyanekkor megérkezünk a kancellária elé, ahol a világháborús emlékmű található:
Az emlékmű egy süllyesztett területen helyezkedik el, ahová lépcsőkön lehet lejutni. Régi képeken látható, hogy a támfalakon a hősi halottak névsora is szerepelt, ezek azonban ma nem láthatók. Az emlékmű Karl Knappe szobrász és Bernhard Wechs építész alkotása, 1924-ben avatták. Feliratai szerint 13 000 első világháborús müncheni katona emlékműve, de ezt később kiegészítették a második világháború összesen 39 600 müncheni áldozatára utaló szöveggel.
Az emlékmű expresszív travertintömbje. A balra látható nyíláson le lehet jutni a "sírba":
A "sírban" az ismeretlen katona fekete márványból faragott szobra fekszik. A szobor életnagyságú és teljes felszerelésében ábrázolja a harcost, amint hátizsákján nyugszik.
Az emlékmű felett-mintegy azt vigyázva-áll I. (Vörösfejű) Ottó bajor őrgfróf szobra (1911, Ferndinand von Miller). A háttérben a régi múzeumépület a golyónyomokkal.
Kilátás a kancellária lépcsőjéről. Az emlékmű és a fák közötti rézsű már a metszeten is látható. A szoborral szemben látható a pavilon, ahonnan a címlapkép is készült-ebben az irányban.
Szerző: aesculus
Szólj hozzá!
Címkék: németország emlékmű szobor münchen barokk reneszánsz wittelsbach klenze
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.