Jelenetek egy város életéből: pécsi posztsorozat IX.
2012.04.29. 23:55
A város középső harmada a TV-toronyból.
Magyarországon és Európában is több város van (Egertől Drezdáig), amikre a környező dombokról, kisebb hegyekről, mint egy magas toronyból, szépen rá lehet látni. Olyan település viszont jóval kevesebb akad (többnyire az Alpok vidékein), amikre a magas hegytetőkről, és az azokra épített tornyokból, mint egy repülőgépről, szinte a város életének jeleneteit van módunk szemlélni. Pécs ezek közé tartozik, az 535 méter magas Misinán álló, 1973-ban átadott TV-torony 80 méter magasan lévő kilátószintjéről az egész város, sőt szinte a teljes Dél-Dunántúl belátható, az elegáns belvárostól a lezüllött és élhető lakótelepekig, a gyárakig, temetőkig, bányákig.
.jpg)
A 176 (egyes források szerint 196) méter magas torony a városkép szerves részévé vált. "Ott van" a Széchenyi téren és minden észak-déli irányú után és az autópályán már Mohács előtt jól látható. A fotósok kedvelt "közhelye" a Gázi Kázim dzsámi fölé magasodó tű, ami azt szimbolizálta építése idején, hogy mégis egy modern város él a több ezer éves falak között.
A fentről nyíló kilátás pedig páratlan. A keretek éppen jól három részre bontják a látványt, középen a belső területek (ami a címlapképen látható), balra a keleti, jobbra a nyugati rész egy-egy darabja (a város mindkét irányban jóval túlnyúlik a képen). Innen gyakorlatilag az egész város belátható:
-a város felújított főtere, a Széchenyi tér, a már említett dzsámi kupolájával és a hatalmas városházával
- a sétálóutcának, a Király utcának magas házai és az 1896-ban épült Pécsi Nemzeti Színház tetőzete
-a szintén a Király utcán álló barokk Líceum templom, mögötte a ferdén futó városfalat követő Felsőmalom utca házai
-a Székesegyház hatalmas épülete a négy toronnyal. A Dóm térnek a templom miatt csak a déli fala látszik, az egyszerűbb Zárdatemplommal. A dóm alatt látszik a középkori városfal teteje is.
-a pályaudvarhoz vezető Szabadság úton látszik, hogy a platánfák később hajtanak ki. Jól kivehető a református templom, sőt a Schlauch-telep háztetői is észrevehetők.
-a nagyra nőtt város nyugati harmada még igen tisztán látszik, de a Dráva felé lejtő síkság már a párába vész (a nagyítások keletről nyugat felé)
-a belváros nyugati pereme, a Jakováli Hasszán dzsámi minaretjével. Az azt takaró középkori eredetű, háromemeletes épületekben működik a kórház, évszázadok óta ezen a helyen.
-a "Magasház", a város híres-hírhedt üresen álló toronyháza
-a klinikai negyed: a négyszázágyas és az 1927 és 1930 között épült Pius templom tornyai
-az építés alatt álló Science Building, az egyetem új kutatóközpontja
-az egyetemi negyedtől délnyugatra húzódik Uránváros, öt jellegzetes "hasábházával". Rémisztő neve ellenére, ez egy jól sikerült negyed, a pesti József Attila-lakótelephez hasonlítható, emberléptékű épületeivel, jó minőségű zöldfelületeivel.
-"West Side" után "East Side": a város keleti harmada (a nagyítások nyugatról kelet felé)
-az egyetem jogi karának hatalmas főépülete, mögötte a Dohánygyár és a vasúton túli iparterület
-a belváros nyugati szélén álló Ágoston-templom (a nagyobb) és a középkori Pécs legrégibb épülete, a Mindenszentek templom (a kisebb). Utóbbi mögött a Pécsi Kesztyűgyár "felhőkarcolója".
-a Kodály Központ "csigaháza"
-az egykori gyárban kialakított Zsolnay Kulturális Negyed
Sokan azt hiszik, hogy Pécsnek a Zsolnay-negyed után nagyjából vége is van. De a hatos úttól északra szinte egy külön Pécs kezdődik, az bányásznegyedek sajnos többé-kevésbé lezüllött sora:
-a Meszes családi házas negyede és lakótelepe. Az építészfórum egyik cikkében így írnak a területről: "Sajnálatos módon a rendszerváltozást követően az ideológiai elvektől terhes, és soha be nem fejezett várostervek súlyos problémák kialakulásának fészkévé váltak ezen a területen".
-kissé feljebb áll az 1925-ben épült István-akna. A nagyüzemi kitermelést 1853-ban kezdték meg a pécsi szénmedencében. 1945-ig tizennégy (!) bányatelep épült a munkások részére, angol és német mintára. A szénbányászat már a múlté, a várostól fizikailag elszigetelt negyedek legtöbbje sajnos erősen gettósodni kezdett...
-a bányásznegyedek mellett fekszik maga a bánya, illetve, annak nyoma, a hatalmas külszíni fejtés
A város középső harmadára visszatérve: a Belvárossal szemközti dombon emelkedik a város legnagyobb (és az ország egyik legnagyobb) lakótelepe, Megyer, másnéven Kertváros (elég megtévesztő egy lakótelepet kertvárosnak hívni). Ezt a területet 1960 és 1970 között építették fel, több szempontból is hibásan: a majd' ötvenezres (!) negyedet a város legszélén helyezték el, így a mai napig egy zsúfolt "köldökzsínóron" kapcsolódik a belvároshoz, ami ráadásul az új autópálya bevezető szakasza is . Másrészt az épületek között túlméretezett és így belakhatatlan szabad területeket hagytak, amik szinte adják magukat, hogy gondozatlan "senki földje" váljék belőlük. Ehhez képest éles kontrasztként terül el a vasút és a lakótelep között az "igazi" kertváros, a két világháború között angol mintájú íves úthálózattal épült, kellemes, családi házas negyed. Harmincas évekbeli templomának teteje a kép jobb oldalán piroslik.
A kertvárostól balra, vagyis keletre húzódik a Pécsi Köztemető. Mint a legtöbb magyar nagyvárosban, itt is századfordulón számolták fel a régi felekezeti temetőket, és az értékes sírokat átszállítva alakították ki az új, igényes sírkertet (Pécsett 1903-ban). A temetőben jól láthatóan ősfák állnak, és így fontos része a város zöldfelület-hálózatának.
Pécs szerencsés város, észak felől egy egész középhegység erdősége frissíti levegőjét és ad a lakóknak kirándulóhelyet. Balra a város felkapaszkodó villanegyedei látszódnak, jobbra a Mecsek tölgy-és bükkerdejei.
A város fölött magasodó másik hegy a 611 méter magas Tubes (jó, hogy nem ide építették a lokátort, jó közel lett volna a városhoz).
A Tubes alatt a Keleti-Mecsek Tolna megyéig tartó erdőségei következnek.
A hegyeken túl Komló is látszódik.
Pécs tüdeje, a Mecsek erdősége.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Vagyis nem 1960-1970 között épültek fel.
A TV-torony eredeti építési magassága még
193 méter volt, majd az 1995-ben történt
átépítési munkálatok alatt a csúcselem
helikopteres cseréje után 198 méter lett.
Vicces volt azért.
Elég szomorú: Két napja jártunk Pozsonyban, és épp azt csodáltuk, hogy a panelházak között hatalmas területek vannak rendben tartott parkokkal.
Amit viszont az egyetem főépületének gondolsz, az valójában a Jogi és a Közgazdaságtudományi kar közös épülettömbje, az egyetem adminisztratív központja nem itt van.
A várost valóban erdő övezi észak felől, de sajnos nem igazán tudja betölteni a "tüdő" szerepét. A Mecsek a városi forgalomból és a rossz helyre épített hőerőműből származó szennyezett levegőt rendesen meg tudja állítani a város felett. Az erdők ellenére Pécs az ország egyik legrosszabb levegőjű városa. :(
A Mecsekben ezt a tájsebet leszámítva mélyműveléssel bányásztak, a bányák valójában nem látszanak.
Talán azért, mert eredetileg nem a lakótelep neve volt a Kertváros, hanem a Belváros és a lakótelep között ma is létező családi házas övezeté /ma Régi-Kertváros/.
A lakótelepre csak kiterjedt a név, ha úgy tetszik "megörökölte".
A kertvárosban laktunk,
de a mi 10 emeletesünket 80-ban adták át, vagyis 1970 után :) De nem lényeg, jó a poszt, jó volt kicsit nosztalgiázni.
A Nyugati-Mecsek más irányba fekszik! Tolna megye felé a Keleti-Mecsek húzódik.
Egyszerű de nagyszerű ötlet a TV-tornyos körpanoráma nagyításain keresztül áttekintést adni Pécs város részeitől.
Az ötleten túl pedig a lényeg, a kivitelezés tetszetős, informatív de még olvasmányos.
Köszönöm a befektetett munkát!
Szépen illeszkedik a mostani (záró?) poszt a sorozat korábbi részeihez.
Na de ami a kertvárosi "senki földjéket" illeti. Siklósi út menti panelban nőttem fel, szerintem teljesen élhető volt a környék. Pont jó volt, hogy ilyen nagy "mezők" voltak a házak között, mert volt hol kutyázni, focizni, ilyesmi. Ráadásul Kertváros kissé magasabban fekszik, így onnan már rálátni a belvárosra.
Infrastruktúra is rendben volt, a "Nevkóba" jártunk úszni meg tánctanfolyamra. (Lásd a 30Y Pécsi tánctanár című számát www.youtube.com/watch?v=pykbqoM6MMY :-)
Szóval Kertváros nekem nem tűnt olyan rossz helynek.
@Bazsi91: én is így láttam, már a felújítások után, és eléggé tetszett a látvány. A Zsolnay-negyed sajnos nekem is kimaradt még.
@samtelen: ennek örülök azért. Én annyira nem ismerem azt a környéket, több írásból néztem az infót, meg átutazva is feltűnt, hogy jóval nagyobbak a távolságok a házak között, mint más lakótelepeken.
A Kodály Központ "csigaháza" : ( való igaz, találhatók ilyen -régebbi - írások is a neten)
Viszont vannak olyan "vélekedések", hogy az épület basszuskulcs ( F-kulcs "alakú" ) Légifelvételek itt : www.pecs2010.hu/pic/Article/gallery/20100929_legifotok
Itt pedig a basszuskulcsról : koos.hu/2010/10/30/2010-ekf-pkk/
www.facebook.com/profile.php?id=100003808576502
vagy (facebookban) Pécs Története