Az (egyik) első magyar sétatér. Pécsi posztsorozat III.
2011.12.04. 02:00
A Dóm tér a Levéltár átjárójából. Előtérben az ókeresztény sírkamrák eredeti lejárata két fügefa között.
Pécs középkori városmagja kétközpontú: a mai Széchenyi téren alakult ki a "polgári" fórum, míg az egykori Sopianae ókeresztény temetője felett jött létre az egyházi központ. Számos középkori eredetű városban látható hasonló "funkciómegoszlás" Yorktól Naumburgon át Firenzéig. Pécs Dóm tere és az ahhoz kapcsolódó Szent István tér (talán nem túlzás állítani) felveszi a versenyt nyugati rokonaival. Ráadásul itt alakították ki az egyik első magyar sétateret 1819-ben.
A Belváros északnyugati sarkában fekvő egyházi központot eredetileg minden oldalról fal övezte: a Püspökvár valóban várként működött. Itt, a római temető felett építették fel a székesegyházat, a hagyomány szerint Orseolo Péter uralkodása alatt, 1040-ben (a székesegyházról külön poszt készül). A templom körül helyezkedtek el a püspökség épületei: a palota, a káptalani házak, majd az 1367-ben alapított egyetem is itt működött. A török uralmat, nyugati visszafoglalást látott vár déli és keleti falait 1800-ban kezdték bontani, majd 1819-ben itt alakították ki az ország egyik legkorábbi sétaterét. A székesegyházat többször is átalakították, 1805 és 1831 között Pollack Mihály tervei szerint, majd az 1882-től kezdődő átépítés során nyerte el mai alakját. Utóbbi tervezője a német "sztárépítész": Friedrich von Schmidt volt. Ludwig Rohbock metszete a Pollack-féle állapotot mutatja 1860-ban, tehát jóval a várfal lebontása után. Kép forrása.
A Dóm teret a Széchenyi tér felől több utcán is megközelíthetjük: ha a Janus Pannonius utcát választjuk (ahol a szerelemlakatok is vannak) akkor kissé délről láthatjuk meg a Székesegyház tornyait.
A Dóm teret keletről a Püspöki Levéltár épülete határolja. Ennek építésekor találták meg az első ókeresztény sírkamrát, 1784-ben. A kép előterében lévő üvegpadló alatt...
... az egyik legjelentősebb pécsi ókeresztény építmény: a Cella Septichora, vagyis a hétkaréjos kápolna helyezkedik el. A képen a különleges alaprajzú épület öt karéja látható.
A felszínre visszatérve, és a Levéltár kapuján áthaladva, feltárul maga a Dóm tér. 1890 óta két obeliszk ad szinte római hangulatot a térnek. Ezek persze nem egyiptomiak, a közeli budafai kőbányában fejtették és szállították ide nagy nehézségek árán: az egyik obeliszk útközben eltörött, ezért újat kellett hozatni.
Kissé lesétálva tárul elénk a jellegzetes kép: Szepessy püspök szobra mögötte a Székesegyház. Az 1893-ban, közadakozásból állított szobrot érthetetlen okból eltávolították az EKF évad "nyitányaként". A tiltakozások hatására a szobor szerencsére visszakerült, viszont az ígért felújítás elmaradt: a szobrot továbbra is a patinának nevezett zöld lepedék borítja (pedig más helyen rendszeresen letisztítják a bronzszobrokat. Bár a patinát biztos sokan jó dolognak tartják, de szerintem a letisztított londoni szobrok sokkal szebbek így). A szobor vonalában húzódott a püspökvár fala.
Szepessy püspök és négy apostol.
A szobortól jó rálátás nyílik a tér épületeire: a keleti oldalon a már említett Levéltárra...
... nyugati oldalon pedig a Püspökvárra. Az épület meglehetősen összetett: a bal oldalon látszik a középkori eredetű öregtorony amihez szintén középkori, de a barokk időkben átépített épületszárnyak csatlakoznak...
... a térre néző homlokzat viszont neoreneszánsz stílusú. Érdekes, hogy a teret három oldalról három stílusú épület övezi, mégis egységes hatást értek el. Más városokban egységes templomteret skandináv szigorúságú beépítéssel alakítottak ki (ami legalább ennyire szép).
A Püspöki palota sarkán áll Liszt Ferenc szobra, Varga Imre műve.
Bár külön poszt készül a Székesegyházról, a Dóm tér kapcsán is feltétlenül meg kell említeni: a török időkben dzsámivá alakított épületet a XVIII. században csupán toldozgatták (és foltozgatták). 1805-re olyan rossz állapotba került, hogy Pollack Mihály tervei szerint kulissza-támasztófalakat kellett köré építeni (ez látható a második képen). Ez a falrendszer természeténél fogva hamar felújításra szorult, ekkor úgy döntöttek, hogy a Milleniumra teljesen átépítik a templomot: Friedrich von Schmidt szinte az alapokig lebontotta a falakat, majd felépítette a ma látható épületet, tulajdonképpen egy ideális románkori állapot szerint. A mintát a német és észak-olasz székesegyházak szolgáltatták, a tornyok formája és elrendezése a képen látható speyeri székesegyházat mintázza, de a mennyezet előképe a hildesheimi Szent Mihály templom volt (az eredeti templom természetesen szintén ezek mintájára épült). Kép forrása.
A Székesegyház (mármint a pécsi) és a Szepessy szobor közötti térrészen még megvan az eredeti vörös homokkő burkolat.
A déli homlokzat elől tiszta időben a szemközti dombon lévő lakótelep is látszik, de ezen a novemberi reggelen csak a szoborig és a Zárdatemplomig lehetett ellátni.
A Szepessy-szobortól (és az egykori várfaltól) délre kezdődik a tulajdonképpeni sétatér, egész vadgesztenye-rengeteggel (Aesculus hippocastanum). Ez az ország egyik legrégibb sétatere.
A téren új elem a Cella Septichora látogatóközpont bejárata. A létesítmény megosztotta a közvéleményt, bár én magam a támogatók pártján állok: az egész látogatóközpont igényes, szép alkotás (talán csak a bejárat tetejének kialakítása lett kicsit szerencsétlen).
A bejárati épület fölött áll a Kioszk, ami a XIX. század közepe óta Pécs kedvelt találkozóhelye. A Püspökvár délkeleti bástyájának helyére épült. Érthetetlen, de jelenleg üres. A kép jobb oldalán ott az előbb említett hiba: a bejárati épület teteje eléggé elveszi a Kioszk "életterét".
A kapuépület tetejéről szép kilátás nyílik a sétatér keleti végére (ez már a Szent István térhez tartozik). Az EKF keretében ez a köztér is megújult, a már említett vörös homokkövet imitáló, mesterségesen tördelt műkővel (ezt kicsit szkeptikusan hallottam, de elég szépen néz ki), és raszteresen mészkővel burkolták...
...valamint formatervezett padokat is kihelyeztek.
A már sokszor említett Szepessy szobor előtt tárták fel 1978-ban az Ókeresztény Mauzóleumot. A felszíni épület a képen látható magasságig maradt meg, viszont alatta szinte teljes épségben került elő a sírkamra (alig észrevehető külön lépcsőn lehet megközelíteni).
A szobortól a tér aljáig egy attraktív vízlépcsőt építettek a harmincas években. Az Ókeresztény Mauzóleum feltárásakor ezt megszüntették. A képen jobbra a Littke pezsgőgyár és pince épülete.
A Mauzóleum valóban jelentős lelet, viszont a tér többi része a vízlépcső nélkül elég sivár... (Ráadásul a legértékesebb leletek a felszín alatt láthatók. Valahogy meg lehetne oldani, hogy a térdig érő falak fölé is visszaépítsék a szerkezetet.)
A vadgesztenye-liget az egykori vízlépcsőtől nyugatra is folytatódik.
A vízlépcső pótlására épült fel a meglehetősen drabális szökőkút (még egy ok, hogy visszaállítsák a vízlépcsőt)...
A Szent István teret elegáns épületek: barokk és klasszicista palotácskák övezik.
Ez a "palotasor" egy érdekes térkiszögellést követve egészen délre, a Ferencesek utcájáig húzódik.
Ajánlott bejegyzések:
-
Szecesszió gyümölcskonzervből: kecskeméti posztsorozat III.
-
Az ördöglovas birtokán: Bajna, Sándor-Metternich kastély-Frissítve!
-
Városfejlesztés szobrászokkal. Székesfehérvári posztsorozat III.
-
Ahol a "Rákóczi" az "Andrássy": kecskeméti posztsorozat II.
-
Az (egyik) első magyar angolkert: Kismarton, Esterházy-kastély és park
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Még abban sem vagyok biztos, hogy a Ligeté az elsőség.
Két apróság:
Cella Septihora -> Septichora, karély -> karéj
Így még jobb lesz ;-)
Hol van az apácaburogató, az egész pincerendszerrel? Barbakánkert, mint kapcsolódó terület? Kőtár? Csontváry? és még lehetne sorolni.
@AmBesten: a Városliget közpark. Abból is az egyik legkorábbi, 1808-as (a korábbi közparkok uralkodói kertek voltak, amiket megnyitottak, szóval kategóriájában az is első).
@Macibb: köszi, kicsit későn írtam :)
Te is megemlítetted a pezsgőgyárat is és a püspökpalotát is. Mindkettőnek része a pincerendszer. A sétatérnek meg mindenképpen.
Ha a Barbakánról lesz külön poszt, akkor az rendben.
A Csontváryról lesz külön múzeumutcás összeállítás is (mert az is Sétatér).
A kőtár pedig mindenképpen ide tartozik. A Liszt Feri is.
A 60 as években még működött és valamikor a 70-es években kezdték elhanyagolni.Hozzátartozik pécs múltjához.Vissza kellene építeni.
Hogy nemvolt pécsi tüke aki lebontatta az biztos!
A pincerendszer pedig egy érdekes történet, ugyanis összeköti a püspöki palotát az apácazárdával.
Az egyik legnagyobb termét híjja a pécsi pógár apácaburogatónak. De most csak bort lehet döntögetni benne.
A pincerendszer, amely behálózza egész Pécset persze nem erre készült. De ha már összekötötte...
Annyira nincs már zöld a városban, hogy az ott már egy üde színfolt (azon kívül nyári estéken milyen jó ott kint ülni).
Amúgy a Szepessy szobor is jobban tetszik így nekem. A Székesegyház szép felújítva, de a szobor szerintem nagyon steril lenne, ha lepucolnák.
A Cella Septichora meg amúgy ne felejtsük el, egy szép nagy labirintus a Székesegyház alatt.
kilatas.webuda.com/?q=node/85
Hát ha valami, akkor ez nem sivár - és messziről látszik a tér felé közeledve.
attól, hogy hozzátartozik pécs történelméhez (bár kérdés, hogy mennyire, hiszen 'csak' bő negyven évig létezett), még nem feltétlenül kell visszahozni
(majd nem feledni, hogy a vízlépcső,-igaz elhanyagolták (is) - de a víz néha befolyt a "Pezsgőgyár" pincéjébe. (Most 2012-ben pedig forrás vize "árasztotta el" ?- pontatlan idézet egy újságcikkből.)
Pécs pincerendszere akár egy külön történet is lehetne.
Az egyik fotón (zászló az erkélyen)- régebben az Úttörőház,- napjainkban a Civil Közösségek háza ! (belülről igen sép !- az épületnek (is) külön története van )
Más : (bár a fiatalabbak már nem nagyon ismerték) - a Rózsakertet is megemlítettem volna. ( Igaz, jelenleg elég nagy "irodalma" van a neten - ásatások, építkezés - stb.)
Nem tudom, hogy az udvarra be lehet-e jutni ?- (manapság)- viszont az épület impozáns !- nem különben a története is.