Belvárosi utcákon, tereken. Pécsi posztsorozat VIII. rész
2012.01.31. 00:22
Pécsi belvárosi utcakép: a Szepessy utca a Zsolnay-múzeum felé.
Polgári és egyházi főtér, "múzeum-utca", színház, mozi, csendes lakóutcák. Pécs belvárosa igazi multifunkcionális negyed. Hasonlóan változatos építészeti képe: a szecessziós bérházzal békésen megfér a parasztbarokk házacska. A fallal körülvett középkori Pécs 67 hektáros területével nagyobb volt, mint az akkori Bécs, ami még régi közmondást is ihletett: "németnek Bécs, magyarnak Pécs".
.jpg)
A tatárjárás utáni években vették körül fallal (piros vonal) a Püspökvár alatt kialakult városrészeket. A magyar városfejlődés egyik jellegzetessége, hogy a középkori város nem a római település helyén alakult ki. Jól látható, hogy itt sem vették figyelembe Sopianae egykori kiterjedését (kék vonal). Sőt, a középkori Pécs legrégibb része (a sárga szaggatott vonallal jelölt) Malomszeg is a városfalon kívülre került. Az így létrejött, hatalmas terület kezdetben rendkívül ritka beépítésű volt, kertek, gyümölcsösök húzódtak a falakig. Annak ellenére, hogy az épületállomány nagyrészt kicserélődött, alig változott a középkori városszerkezet: a középen elhelyezkedő Széchenyi tér, ettől északkeletre a mai Dóm tér, és az egykori városkapukhoz vezető négy főút rendszere. Jól láthatók a városfalakkal párhuzamosan kanyargó íves mellékutcák is.
A Széchenyi tértől észak felé induló Szepessy utcában van a város egyetlen nagyobb klasszicista épülete, a Klimo-könyvtár. A névadó püspök alapította 1774-ben, ez volt Magyarország első nyilvános könyvtára.
Az utca felső torkolatával szemben áll Pécs egyetlen középkori formáját őrző világi épülete, a mai Zsolnay-múzeum. Ez is kanonokház volt, mint az utca többi épülete, és ebben is múzeum működik, ahogy azokban is.
Az egykori lakóiról elnevezett Káptalan utca ma a város múzeumi negyede. Ez az utca a Dóm térhez vezet.
Az utca tulajdonképpen kis barokk paloták sorozata. Itt maradt meg leginkább a város laza beépítése: az épületek között kisebb-nagyobb kertek húzódnak, az északi oldalon ezek a városfalig futnak.
A Káptalan utcával párhuzamos Janus Pannonius utca a Széchenyi teret közvetlenül köti össze a Dóm térrel. Északi oldalán szintén barokk egyházi épületek húzódnak, és alkotnak kedvelt fotótémát a székesegyház tornyaival. Az egyik tűzfal előtt van a szerelemesek lakatfala is.
Az utca déli oldalát viszont teljesen más léptékű, századfordulós nagyvárosi épületek alkotják.
Két utcával lejjebb fut a város egyik bevásárló-utcája, a Ferencesek utcája. Az egykori Szigeti kapu mellett álló Ferences templomtól indul, és halad keleti irányba (a kép arra fordulva készült), a Széchenyi tér felé, enyhe emelkedőn. Különösen szép, hogy látszik a végcél, a Városháza tornya.
Az utca épületei nagyon különbözőek, és így alkotnak jellegzetes, pécsi városképet. Találhatók itt németes barokk épületek...
..."időkapszulák", mint ez a szinte falusi ház, töröktől való visszafoglalás utáni első évtizedekből (érdekes, hogy pont a város egyik főutcáján maradt meg egy ilyen "sziget")...
...és kétemeletes, romantikus stílusú épületek a XIX. század közepéről. Sajnos a belváros peremén épült hatalmas bevásárlóközpont megtetette hatását, a belvárosi üzletek jórésze bezárt, vagy "átvedlett" turkálóvá. Azért vannak kivételek, ennek a háznak a földszintjén nyílt meg nemrég...
...a Pécsi kesztyű boltja. Nem nagyon szoktam üzlethelyiségeket fotózni, de azért vannak kivételek...
A város bevásárló-tengelye a Széchenyi téren áthaladva a Király utcán folytatódik. Ez volt a város legelegánsabb utcája, itt épült fel a Millenium tiszteletére a Nemzeti Színház is. A keskeny utcában az épületet visszaugratva helyezték el, így egy kisebb tér alakult ki. Korábban itt járt a villamos. Kép forrása.
Az utca főtér felőli torkolatánál több szálloda is nyílt, például a "Grand Hotel Palatinus". A hatalmas szecessziós épületben (a képen csak a fele látszik) nagy színházterem is helyet kapott.
Pár méterrel arrébb áll a Zsolnay-ház. A háromemeletes épületben passzázs fut derékszögben megtörve a Széchenyi térre. Sajnos ma üresen áll...
Pécs "Váci utcája" a névadóhoz hasonlóan válságban van. Ennek oka talán nem csak a közeli árkádos bevásárlóközpont és a város gazdasági lejtmenete, hanem minden bizonnyal a közterület állapota is. A nyolcvanas években még menő megkopott viacolor ma már nem túl szép látvány (a Váci utcában pont ugyanilyen van), az egész utca sajnos maga az unalom és az igénytelenség (persze nem építészetileg). Hanyatlásának másik oka, hogy pár évtizede "urbanisztikai zsákutca": eredetileg ez volt a Budáról bevezető út, illetve a főteret kötötte össze a vásártérrel. Ez nyilván nagy forgalmat vonzott. A piacot a hetvenes években elköltöztették és az egykori Budai külváros is alaposan lezüllött. Érdekes módon az utca most kapta vissza régi szerepét: az új könyvtárat, Kodály Központot és a Zsolnay-negyedet a belvárosból ezen lehet a legkényelmesebben megközelíteni (ma még a Búza tér környéki építkezéseken is át kell haladni). Talán a keleti városrész rehabilitálása újra "célt" ad az utcának...
A színház mögötti Perczel utcában áll "Hoffmann Károly bútorraktára". A teljesen Zsolnay kerámiával burkolt portál mögött régóta nincs már igazi üzlet. De a falat műemléknek nyilvánították, így beépült a telekre épített új társasházba, annak kapujaként.
A pécsi belváros érdekessége, hogy a nagyvárosias beépítésű részektől alig egy-két saroknyira teljesen más hangulatú utcák és terek találhatók. Ilyen a Flórián tér is, ami szintén a városfalakon belül található, mégis inkább a közeli Tettye hangulatát árasztja.
A térbe torkolló utcákon szintén kisvárosias, de már elegánsabb épületek találhatók.
A Király utcával párhuzamos utcákon is a kedves (és nagyon érdekes) építészeti kesze-kuszaság figyelhető meg: így került egymás mellé a város korábbi beépítéséből "ittfelejtett" földszintes-kertes ház és a mellette magasodó gangos szecessziós bérház (a környéken több "bauhaus" bérház is van). Ilyen "jeleneteket" régi budapesti képeken lehet csak látni.
A Király utcától északra három "neves" (Mária, Anna, József) utca halad, ezek a Széchenyi tér felé fokozatosan városiasodnak. Az utcák belső szakaszait még egy-két emeletes épületek szegélyezik...
...az egykori városfalakhoz érve már "földszintes a világ". A képen látható épület érdekes, ugyanis bőrszárító padlása van. A közelben, a belváros keleti oldalán folyt a Tettye-patak. Ide, a patak mellett alakult ki a híres pécsi bőrművesség, amiből többek között a kesztyűgyár is kinőtt (a tímárok és a hasonló iparosok többnyire a városfalon kívüli Malomszegen laktak).
A Széchenyi tértől indul a város észak-déli tengelyének része, a villanegyed felé vezető Hunyadi út. Ennek a beépítése is változatos...
...egyik oldalán barokk házak közé épített dizájnhotel (ami a Pécs kortárs építészetéről készülő poszt címlapesélyese)...
...másik oldalán barokk házak közé épített századfordulós villa látható...
Az innen kiágazó utcák visznek a belváros legmagasabb pontjaira. Ezt jó érzékkel ki is használták annak idején, a szecessziós házak előtt teraszos kertek húzódnak.
A Papnövelde utca is a legmagasabb pont, az egykori Megyeháza, a Modern Magyar Képtár felé vezet.
A gyönyörű barokk épületet az EKF-évadra újították fel és egészítették ki egy szép épületszárnnyal. Valami furcsa elképzelés miatt viszont a régi főbejárat vészkijárattá vált...
Az utcahálózat (és persze az egész város) központja a különlegesen szép Széchenyi tér, hiszen (a Káptalan és a Papnövelde utca kivételével) minden említett utca innen indul.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Elsősorban a nem pécsiek miatt írnám a következőket,bár a neten megtalálható.
A pécsieknek, a köztudatban mind a mai napig Csukás-ház a felirata (Hoffmann Károly) ellenére is. Csukás Zoltán (bádogosmester)(1860-1942) 1912-ben vásárolta meg az épületet.(stb.)L.d. a régebbi pécsi újságcikkeket,mert többeknek nem tetszett a Hofmann felirat. [ A Perczel u. pedig Miklósról és nem Mórról van elnevezve.]
A Király utcának pedig Király József pécsi püspök névadója.
Széchenyi tér érdekessége lehet : 12 utca torkollik bele. ( Igaz,van amit köz-nek nevezünk,nem utcának.)
A lakatfalhoz: hvg.hu/kultura/20100929_pecsi_lakatfal
Attól Ny-i irányban a volt Rózsakert !- (bár az ásatások,ill. az építkezés miatt - az egy más történet.)
www.youtube.com/watch?v=it-CmA9zMcQ
Csak azt nem értem, Budapest belvárosát miért nem tudják ilyen szépen felújítani.
Ma voltam a Király utcában (a bp-iben). Balkán. Szörnyű. Falfirka mindenhol, törött padok, omladozó homlokzat, igénytelen, gusztustalan üzletportálok, irtózatos reklámtáblákkal.
A poszt egyébként remek :)
Egyébként a V.kerben sincsenek jó állapotok. Törött padok, falfirka mindenhol, és omladozó házak ott is megtalálható, noha valóban nem olyan nagy számban.
hampage.hu/kozlekedes/pecs2/#Pecs
Újra le kell menni :)
hamster.blog.hu/2010/02/26/penteki_kikapcsolodas_a_pecsi_szechenyi_ter_a_hetvenes_evek_elejen
Idehívjunk valami szakértőt? Mondjuk a cities.blog.hu gazdáját?
Öröm nézni és olvasni a Pécset bemutató sorozatát! Érezhető, hogy nemcsak tudással, hanem lélekkel is készült, a képek találóak és gyönyörűek. Szinte ott érzi magát az ember a helyszínen... Köszönöm az élményt!
Pécsi vagyok, de nekem is mondott újat. Ösztönzést kaptam, hogy járjak jobban utána a helytörténetnek, és hogy jobban nyissam ki a szemem az ismerős utcákon. Ráadásul tulajdon atyám háza is szerepel az egyik képen, nemmondommeg melyiken...
Tudom, hogy régi poszt, de hátha egyszer elolvassa majd valaki, amit írtam.