Színezzünk!-Miskolc
2009.07.04. 18:55
Az utóbbi időben egyre többször merült fel bennem, hogy egy településen milyen fontos az épületek színezése (persze az ötlet nem "saját", hiszen építészeti-műemlékvédelmi könyvekben szinte mindíg szó esik erről a témáról). Elég megnézni az Oktogon "barackfagyi" színű házait, és már érthető a probléma (lesz poszt a pesti színekről is).
Most azonban jöjjön egy pozitív példa-csoport, mégpedig egy olyan városból, ami sok mindenről híres (vagy inkább hírhedt), mintsem előnyös városképéről.
.jpg)
Késő-eklektikus lakóház a Városház téren.
A folyamat-amint az a miskolci KÖH-iroda honlapján olvasható- akkor kezdődött, amikor a Miskolci Ingatlankezelő (MIK) Rt. pályázatot nyert a Széchényi utca-Városház tér homlokzatainak felújítására. A tervek elkészítésébe pedig bevonta az Örökségvédelmi Hivatalt, akik falkutatókat küldtek, és megállapították az épületek eredeti színét. Ezután készültek el a színezési tervek, és a városkép-láthatóan-előnyére változott (fagyit csak az emberek kezében látni:-).
Nézzük a jelentősebb épületeket a Széchenyi utca Tiszai-pályaudvar felőli végétől indulva (a képek 2008 májusában készültek, lehet, hogy azóta több épületet is érdemes lefotózni):
Gyönyörű szecessziós bérpalota. Az a képen is látszik, hogy a földszintekre nem terjedt ki a felújítás, viszont a ház különleges kapujára-amit kőgriffek őriznek-igen.
Egy másik-korábbi-épület (az előző ház türköződik az ablaküvegeken). Az emelet nagyon szép, viszont ilyenkor még nagyobb lesz a kontraszt az üzlet hihetetlenül ronda portáljával (vajon egyszer ezeket is kicserélik?)
Újabb nagyvárosi épület: egykori bankszékház és bérház a századforduló idejéről. A műkő díszek kőszínűek maradtak, a többi felület kellemes homokszínű festést kapott. És itt a földszint is rendben van.
Ismét egy egyemeletes lakóház a Nemzeti Színház (az első magyar kőszínház!) mellett. Itt is kiábrándító a földszint állapota, viszont az emelet itt is ízléses színezésű.
A barokk stílusú Almássy-palota. Ezt az épületet már korábban felújították (mikor 2005-ben itt voltunk osztálykiránduláson szerintem ez volt az egyetlen épület ami normálisan nézett ki...). Az első emeleten állítólag XVIII.századi freskókkal díszített teremsor van, így ez a város "repiháza".
A Városház tér felé haladva, elhagyva a színházat és a Kossuth teret (és kihagyva számos szép épületet: lakóházat, szállodát, szecessziós nagy bérházakat), elérkezünk az egyik legkülönlegesebb miskolci épülethez: törtfehér falfelület, drapp és kék kerámia(?) díszeket láthatunk. Egészen egyedülálló, Budapesten sem látni nagyon ilyet.
Ez a historizáló ház már a Városház térre néz. Ha jól megnézzük a képet, látszik, hogy az épület két-színű. Érdemes megfigyelni a mellette lévő sárga épületet is.
A Városház tér után kezdődő Hunyadi utca egyik épülete. Ennek felújítása sem volt projekt része (jeleleg úgy emlékszem bankszékház, és a másik homlokzatát még állványozták) de úgy látszik a jó példa "ragadós": a színezés és az épület itt is nagyon szép, annak ellenére, hogy három árnyalatot használtak fel. Egyébként itt a megoldás, hogy miért van minden képen jelentős mennyiségű vezeték és kábel: a miskolci főutcán bizony villamos jár. A kép hátterében a Wälder Gyula tervezte Zenepalota látszik. Sajnos az épületnek nem a csúnya, megfeketetdett "Habsburg-sárga" festés a legnagyobb baja: megdöbbentően rossz állapotban van, és ez a város sok-sok épületére (még) jellemző...
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
A tarka színesség viszont szerintem pont jót tesz az utcaképnek, élőbbnek tűnik, mintha minden csupa bézs, homok ill. habsburgsárga lenne. SZVSZ. Persze bizonyos árnyalatok kerülése egészséges lehet :)
Én sem akartam képet betenni az utcaképről, mert még mindig sok a retek ház. A Széchenyi-szobor pedig nagyon durva,úgy tudom, az egész város utálja (rejtély, hogy miért...:-)
Ezek a házak viszont-ha nem is tarkák, de-eltérő színűek. Fehér, homok, az első valamilyen szürkéskék. Ha az egész utcasor ilyen lenne, az nagyon jól nézne ki...
És a tájnak több eleme van (szép és csúnya egyaránt), amiket egy nagy egészként szemlélünk :P
(na meg: "a táj nooszférává alakított természet")
Na jó most már kicsit kekeckedtem, de azért ne haragudj meg érte! :)