Gondolatkísérlet: Budapest "új kerületei"
2010.04.17. 08:00
Budapest kerületeinek egy általam kiszámolt/tervezett lehetséges beosztása.
Mostanában gyakran hallani azt, amit már sokan sejtenek régóta: Budapest gyalázatos állapotának egyik oka (az városvezetés mellett) a széttagolt önkormányzati rendszer, aminek szereplői utálják nem is nagyon kedvelik egymást. Bizonyára sokan gondolkodtak már azon, miért van az, hogy pl. a Király utca a Teréz templomig a két kerület közös terepe, míg onnan kifelé a fővárosé. Vagy hogyan lehetséges, a kerületi önkormányzat és a főváros vitáján milliárdos projektek bukhatnak el. A poszttal egyidejüleg egy másik írás is megjelenik a fővárosi blogon ebben a témában, lehet kommentelni mindkettőt.
A budapesti kerületek nagyrésze még a városegyesítéskor alakult. A város növekedése miatt elsőként 1884-ben történt változás: a VI. kerületet két felé osztották, létrehozva a mai Erzsébetvárost. Így a századfordulón a nyolcszázezres Budapest tíz kerületből állt (Lipótváros volt a IV. kerület) amik viszonylag lakosságú volt. 1930-ban az akkor már majdnem másfélmilliós városban további négy kerületet hoztak létre (a mai XI., XII., XIII. és XIV. kerületet) Újlipótváros 1950-ig a mai ötödik kerülethez tartozott. 1950-ben jött létre Nagy-Budapest, 23 település (hét város és 16 nagyközség) fővároshoz csatolásával. Ekkor több települést is egy kerületbe vontak, így lett a városnak huszonkét kerülete. Megszűnt a IV. kerület (a számot Újpest "kapta"), és Újlipótvárost a XIII. kerülethez csatolták. A rendszerváltás után az erős identitással rendelkező Soroksár külön kerület lett, kiválva Pesterzsébetből (XX. kerület), így lett a fővárosnak mára huszonhárom kerülete.
Külföldi példák
Hamburg:
Hamburg kerületei. Forrás
Hamburgot-ami nem csak város, hanem szövetségi tartomány is-1,7 millióan lakják, ez Németország második legnagyobb városa. "Nagy-Hamburgot" 1937-ben alakították ki, 44 község (!) és öt város csatolásával. Ennek ellenére, csak tíz kerületet alakítottak ki. A rendszert kétszer is átalakították (1949-ben és és 2006-ban), igaz négy éve csak néhány városrészt csatoltak egyik kerületből a másikba. Ma a városállamnak hét kerülete (Bezirk) van, mindegyiket egy elöljáró vezeti és "képviselő-testület-félét" (Bezirksversammlung) is választanak. A helyi szociális-, lakás-, és egészségügyet irányítják. A városnak ezen kívül 105 városrésze van, ezeknek annyi szerepe van, mint Budapesten.
Berlin:
Berlin 12 kerülete. Forrás
Érdekes (de véletlen) egybeesés, hogy Berlinnek korábban szintén huszomhárom kerülete volt, de a 2001-es reform óta csak 12 van. Az összevonásokkor korábbi keleti és nyugati kerületek is (pl. Kreuzberg és Friedrichshain) is "egybekerültek", ami nyilván nem véletlen. A mai város 1920-ban alakult ki hat város és nem kevesebb, mint 59 község és 27 "tanyakörzet" egyesítéséből. A kerületeknek polgármesterei és tanácsnokai vannak, de önállósága lényegesen kevesebb, mint Hamburgban.
Alapelvek a "kerületek" kialakításakor:
- a lakosságszám viszonylag megegyező legyen (a legkisebb 70 000, a legnagyobb 270 000,
- pesti és budai kerületek ne kerüljenek egybe
- meghatározó volt a Főváros Településszerkezeti Terve, ami Pesten három zónát (belső-, átmeneti-, és külső) határoz meg
- az új "kerületek" kialakítása nem csak egyes kerületek összevonásával történt, annál kisebb egységeket, a városrészeket vettem figyelembe
- Vár, Wekerle, Palotanegyed, Nagytétény, Rákoskeresztúr- a kerületeknél kisebb egységek, mégis egyik sem önálló kerület. Az összevonások mellett fontos lenne az a mai kerületeknél kisebb egységek önálló életének elősegítése (civil szervezetek, művelődési házak, hagyományok).
- A számozás nem követi a hagyományokat. Az óramuató járásval megegyezően történik, a budai belvárosból indulva. A számozás elválasztja a zónákat is.
Az új "kerületek" adatai: a színek semmit nem jelentenek azon kívül, hogy a táblázatok néha kicsit nehezére esnek a szolgáltatónak, ezért színezni kell, hogy látszódjon valami...
Kerületszám | Kerületnév | Városrészek | Lakosság |
I. | "Bel Buda" | I. ker: teljes egészében (25 000). II. ker: Viziváros (II. ker.-i rész lakossága: 8000 fő), Országút (12 000) XI. kerület: Szentimreváros (12 000), Gellérthegy (5 700), Tabán (2-nem elírás, a XI. kerületi részen két ember lakik). XII. ker.: Krisztinaváros (12 000) | 66 702 |
II. | "Belváros" | V. kerület: teljes egészében (29 000) VI kerület: teljes egészében (44 000) VII. kerület: teljes egészében (62 000) VIII. kerület: teljes egészében, kivéve : Kerepesdűlő , Tisztviselőtelep (70 000) IX. kerület: kivéve Gubacsidűlő, József Attila lakótelep (46 000) XIII. kerület: Újlipótváros (36 000) | 287 000 |
III. | "Észak-Pest" | XIII. kerület: kivéve Újlipótváros (78 000) XIV. kerület: teljes egészében (120 000) | 198 000 |
IV. | Kőbánya | X. kerület: teljes egészében (80 000) XVIII. kerület: Erzsébettelep, Bélatelep (5000) VIII. kerület: Kerepesdűlő, Tisztviselőtelep (8000) | 98 000 |
V. | "Dél-Pest" | XIX. kerület: teljes egészében (63 000) XX. kerület: teljes egészében (65 000) IX. kerület: József Attila-lakótelep, Gubacsidűlő (16 000) | 144 000 |
VI. | "Dél-Buda" | XI. kerület: teljes egészében, kivéve: Szentimreváros, Gellérthegy (130 000) XXII. kerület: teljes egészében (52 000) | 182 000 |
VII. | "Hegyvidék" | XII. ker. teljes egészében, kivéve: Krisztinavárost, 50 000 II. ker.: teljes egészében, kivéve: Viziváros, Országút, Újlak (72 000) | 130 000 |
VIII. | Óbuda-Békásmegyer | II. ker: Újlak (3000) III. ker.: teljes egészében (132 000) | 135 000 |
IX. | Újpest-Palota | IV. ker.: teljes egészében (102 000), XV. ker.: teljes egészében (85 000) | 187 000 |
X. | "Rákosmente" | XVI. ker.: teljes egészében (71 000), XVII. ker.: teljes egészében (80 000) | 151 000 |
XI. | Soroksár-Pestszentlőrinc | XVIII. ker. teljes egészében, kivéve: Bélatelep, Erzsébettelep (91 000), XXIII. ker: teljes egészében (21 000) | 112 000 |
XII. | Csepel | XXI. kerület: teljes egészében | 80 000 |
A bejegyzés trackback címe:
Trackbackek, pingbackek:
Trackback: Álmaim Budapestje 2010.04.17. 16:40:43
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
felőlem oké, hogy tegyenek rendet Pesten, de itt nem igazán kéne.
2. kerület pl. sokkal gazdagabb a 3.nál, ez olyan, mintha (képletesen) Győrt és Nyíregyházát vonnák össze, azért azt nemár.
Hasonló a 11. és 22. 11.ker gazdagabb, mint a 22. Azt se nagyon kéne (vagy olvasszák be Budaörsöt kompenzálásnak) ^^
A Belváros egységesítésének mindenképp van értelme, azt támogatom:P
*1 millió Ft / utca + 1 Nokia-doboz / kerület
Bocs a nyóckeresektől. Nem sértésnek szánom.
Ősszel jön majd a Fidesz-LMP koalíció Pesten.
Miért pont a régi I. kerület marad sértetlen? Se utcanévtáblát, se lakcímkártyát nem klell ott módosítani. Minden más kerületben viszont igen. Pont az a 25000 ne szívjon?
A főváros kerületeinek összevonásával kapcsolatos hírekről Pokorni azt mondta: most első lépésben a képviselőtestületi létszámot kell csökkenteni országosan. „Hogy hogyan működtessük Budapestet, mekkora szerepet kapjon a fővárosi önkormányzat és mekkorát a kerületek, kell-e huszonhárom kerület, vagy kevesebb is elég – ezt alaposabban, nyugodtabban meg kell fontolni. Budapest az ország meghatározó városa, aminek a működőképessége nagyban befolyásolja nem csak a mindennapi életünket, hanem a gazdaság teljesítőképességét is” - mondta.
Ha ennél átfogóbb reformot kívánnak megvalósítani, akkor viszont ahhoz utcáról-utcára végig kell járni a várost, és településszerkezet, lakosság összetétel szerint kialakítani az övezeteket. Gigakerületek néha jók, de néha elvész bennük az ügy. Mindenképp kellenének kerületeken belüli regionális osztályok is. Mert pl a XI. kerületben már most is elég vicces, hogy ugyanoda tartozik pl a Gellérhegy, mint ahová Őrmező.
színhelye ,összevonják holmi V,VI,VII kerülettel!
Mi nem akarunk beolvadni a polgári belvárosba!
Mi megszeretnék őrizni sajátos egyediségünket,és mindenféle rasszista indíttatású beolvasztásnak ellen fogunk állni!
Mi igaz gettóharcosok vagyunk és nem hagyjuk -nem adjuk a nyóckert!
A nyócker örök!
Követelem, hogy az összevont második-tizenkettedik kerület (mínusz néhány rész) neve második kerület legyen!
hu.wikipedia.org/wiki/Budapest_ker%C3%BCletei#1873_.C3.A9s_1930_k.C3.B6z.C3.B6tt
Persze a mai tragikus állapotokhoz az is hozzátartozik, hogy a kommancs évek kezdetén brutálisan felduzzasztották Budapestet egy rakás nagyközséggel (Albertfalva, Békásmegyer, Cinkota stb) és jónéhány ún. megyei várossal (Budafok, Csepel, Kíspest, Újpest stb).
Dolgoztam önkormányzatoknak (ügyiratkezelés, sw), budapesten átlag 15 percenként iktatnak egyet (a fővárosi önk-ban nem, ott állítólag több a munka). ha összerakjuk a két ügyintézőgárdát, és kibasszuk a harmadát, akkor már 10 percenként fognak iktatni egyet. Egy iktatás rutinos embernek 2-3 perc.
És ez igaz az egész önkormányzat működésére.
a "versenyeztetés" helyett inkább a szinergiára kellene hangsúlyt fektetni, nem?
Szerintem nem azon van a hangsúly, hogy hány kerület van Budapesten (Prágában 22 kerület van 57 városrésszel, Párizsban 20 kerület van, Varsóban 18, és akkor a londoni kesze-kusza adminisztratív rendszert nem is említettük)
Szerintem sokkal inkább az a meghatározó, hogy az egyes kerületek, illetve a főváros jogai, kötelezettségei hogyan viszonyulnak egymáshoz. Amíg ebben nem merünk változtatni (igaz ez a régiókra is), addig felesleges bármilyen új szuper közigazgatási nagy egységet létrehozni, mert pont ugyanolyan működséképtelen lesz, mint eddig, csak nagyságuk okán még nehezebb lesz velük megállapodni.
Amiről elérhető az összes odavezető autópálya.
Ott nem csak bicikliznek, gondolkodnak is.
fovarosi.blog.hu/2010/04/17/budapest_8_szuperkerulete
Amit viszont meghagynék a hagyományok miatt az a számozás, mégha csak részben is. Pl. elég fura lenne egy Fradi czímer IX. kerülettel, az ötödik kerületben és ugyanez igaz újpestre is. Képzeljétek ahogy azt skandálják a lelátón h hajrá IX. kerület:D
Ceterum censeo az ötlet jó, csak a szépen kialakult számozások maradhatnának. Pl. budán első 2ik 3ik stb kerület, és ferencváros 9ik ker., meg belváros 5ik.
Vagy hagyni a fenébe a számozást, és csak a városrészek nevét feltüntetni pl. az igazolványon. Bp, Lipótváros, xy utcza 34.
Nagyon köszönöm az összes hozzászólást, alapvetően ezzel a gondolatkísérlettel tényleg az volt a célom, hogy valamiféle értelmes vita alakuljon ki a témában. Ez ahogy látom létre is jött.
A számozás lehet, hogy tényleg durva dolog. De ha összevonják a belső kerületeket, akkor kell lennie egy hetediknek, nyolcadiknak továbbra is:) Azok meg nyilván külső kerületek lesznek, mert bent a rendszer szerint csak egy kerület lesz.
Többen mondták, hogy ebben a rendszerben lesznek "paneles" kerületek. A legtöbb lakótelep Óbudán, Csepelen, Kőbányán, és az összevont Újpest-Palotán lenne. Ezek a kerületek azok, amiknek területe nagyjából változatlan maradt. Másrészt szerintem fontos a homogenitás: egy egységes épületállományú körzetben jobban lehet tervezni, programokat indítani, mint egy olyanban (pl. a mai XI. kerület), ami teljesen eltérő részekből áll össze.
@radix: szerintem tuti, hogy lesznek összevonások. Mindenki elismeri, hogy a jelenlegi rendszer...nem túl jó.
De hogy én pl. egy csepelivel egy csoportba kerüljek, elképzelhetetlen ...
Csepel önálló egység maradt...
Én arra gondoltam, hogy amennyire lehetséges, maradjanak meg a háború előttig kialakult számozások. Példának okáért a mi VIII. kerületünk elnevezése a mai napig megegyezik a bécsi Josefstadt számozásával, hiszen ott is az a nyolcker, igaz kicsit jobbsorsú emberek lakják.
Aztán a régi budai kerületszámozások az I., II., III., XI., XII., Pesten pedig a IV., V., VI., VII., VIII., IX., X., XIII., XIV.
Na ezt nem kéne nagyon megkavarni úgy, hogy totálisan átvariáljuk, felcseréljük a számozásokat.
UK ban állítólag azért egyik oldalon indul és folytatódik az utca végéig, aztán visszajön az elejére a számozás, mert ott nem járt napcsi. ez az ő reformja volt és m9indehol átvették a kontinensen, amerre járt (és amerre nem).
hu.wikipedia.org/w/index.php?title=F%C3%A1jl:Budapest_t%C3%A9rk%C3%A9p_1884.jpg&filetimestamp=20090201130215
Ez 1930-asnak van titulálva.
villamosok.hu/menet/terkep/ter1930.html