Hat perc, hatvan év: a drezdai Residenzschloß újjáépítése
2010.10.03. 07:55
A Schloß nyugati szárnya és sisak nélküli tonya 1980-ban (!)... kép forrása
Drezda egyik legjelentősebb épületegyüttese a Residenzschloß, vagyis a régi választófejedelmi-, majd királyi palota. A csodálatos reneszánsz épület 1468-tól volt a Wettinek fő rezidenciája. Az épület belsejét barokk stílusban átalakították, de a reneszánsz homlokzatokat nem módosították. Végül a XIX. század végén, neoreneszánsz kiegéíszétésekkel nyerte el végleges formáját. Rendelet szabályozta, hogy 100,3 méteres tornyánál magasabb épület nem épülhet a szász fővárosban. Az 1910-ben átadott új városháza tornya ezért három centiméterrel (!!!) alacsonyabb. A monarchia bukása után az épületegyüttes múzeumként szolgált, noha már a XIX. században megynyitották a közönség előtt a többnyire a pillnitzi kastélyban lakó szász királyok. 1945 február 13-án, a mindössze hat percig tartó légitámadásban a palota az egész belvárossal együtt nagyrészt rombadőlt, majd a második, gyújtóbombás támadás miatt több napig égett.
A palotaegyüttes ugyanezen része szombat délután, a Zwinger teraszáról.
A helyreállítások a német újraegyesítés után kezdődtek (aminek a napokban tartják a húszéves évfordulós ünnepségeit), bár egyes szárnyakat a hatvanas években helyreállítottak. Bizonyos szempontból a drezdai palota jobban járt, mint a budai, hiszen nem építettek bele "szocialista kulturpalotát", így a belső részek most helyreállíthatók. A munkálatok a tervek szerint 2014-ben fejeződnek be.
Drezda egykori legszebb utcája, a Schloßstraße 1980-ban. A képen a kiégett keleti szárny, a hatvanas években helyreállított Georgentor (György-kapu) és a Hofkirche, az udvari templom látható. A bódé helyén barokk házak álltak. Az állványzat a főkaput takarja.
.JPG)
A Schloßstraße szeptember közepén. Nem csak a palotát újították fel, hanem már az utca első lakóházát is felépítették. A jobb oldalon látható épület a fél hónap alatt kicsit "megnőtt", jelenleg az első emelet födémejeit betonozzák. Kép forrása.
Innen nyílik a pelikános kapu, a múzeum egyik főbejárata.
Különönösen szépek a helyreállított falikarok.
A kapualjon áthaladva jutunk a kis udvarra (Kleines Schloßhof). 2009 márciusában adták át újra az udvart, mint múzeumi előcsarnokot. A keleti szárny újjáépítését és a különleges tetőzetet Peter Kulka kölni építész tervezte. A domború, rezesen csillogó acélszerkezetre levegővel töltött "fóliapárnákat" helyeztek, amit felfújtak.
Az árkádokan alakították ki a pénztárat és az információs pultot. A képen jól látszik, hogy a jobb oldali árkádsor eredeti, a bal oldali pótlás. Az előcsarnokból lehet eljutni a négy-önálló múzeumnak is beillő gyűjteménybe: a fegyvertárba (Rüstkammer), a "zöld boltozatok" nevű kincstárba (Grünes Gewölbe), a rézmetszetgyűjteménybe (Kupferstich-Kabinett) és az éremgyűjteménybe (Münzkabinett). Ezen kívül számos időszaki kiállítás is van a kastélyban. A gyűjteményegyüttes idén ünnepli alapításának 450. évforulóját, amit egy válogatás-kiállítással köszöntöttek.
A Gewölbe három teljesen elpusztult termének egyike a Juwelzimmer, a falazat rekonstruálása után 2004-ben...
.... és 2006-ban (képek forrása).
A kincstár tíz, különböző színű helyiségben helyezkedett el, mindegyik oszlopai zöld malachtitból vannak, innen az elnevezés (jelenleg az oszlopok tükrök alatt vannak). A tíz teremből három tejlesen elpusztult,a többi "csupán" súlyosan sérült (a kincstár a címlapképen látható nyugati szárny földszintjén van). A tárgyakat szerencsére a közeli Szász-Svájba, egy erődbe menekítették. Viszont a Vörös Hadsereg onnan a Szovjetunióba szállította "megőrzésre", és csak 1959-ben adta vissza az NDK-nak. A teljesen megsemmisült termeket 2004 és 2006 között restaurálták. A több, mint ezer műtárgynak az újranyitáskor már nem volt hely a földszinten, ezért az első emeleten létrehozták a Neues Grünes Gewölbét, ahol modern helyiségekben állítják ki a kincseket.
Az Englischer Treppe, a palota főlépcsőháza. 1697-ben épült, az 1701-es tűz után Matthäus Pöppelmann, a Zwinger építészének tervei szerint épült újjá. '45-ben ez is megsemmisült, rekonstruálása idén márciusban fejeződött be.
A háromemeletes palotában egész teremsorok várnak még a helyreállításra. A képen látható királyi hálószoba is félkész állapotban van még, csak időszakonként megtekinthető. Kép forrása.
.jpg)
...így épül a reneszánsz kastély. Az elpusztult nagy udvari háromemeletes loggia építése 2009 augusztusában. Kép forrása.
A loggia szombaton. A nagy udvar (Großer Schloßhof) sgrafittoit még csak részben állították helyre.
A már rekonstruált sgrafittok egyike: Judit Holofernész fejével. Ezek az épület talán legértékesebb elemei. A sgrafitto úgy készül, hogy két vagy több réteg vakolatot visznek fel a falra, majd belekaparják a mintát. Sok budapesti neoreneszánsz házon is van ilyen felület.
Az udvar déli homlokzata (Judit ott látható a jobb alsó sarokban). A Hausmannsturmba vezető lépcsőházról már látható valamennyire a kis udvar tetőzete.
A tetőzet a torony körerkélyéről. Mögötte látható a többé-kevésbé újjáépült belváros, az igazi "betolakodó" kulturpalota nagy tömegével a bal oldalon (lebontásáról igazi ideológiai harc folyik).
Csodálatos kilátás a Theaterplatzra...
...és a 2005-ben újjáépített Frauenkirchére igazi Scheisswetter idején...
A Bärengärten nevű kastélykertet 2003 és 2006 között építették újjá. Az első és a második képen látható nyugati szárny előtt található. A Haufe-Lohse-Pätzig tájépítész-iroda tervezte, ahol gyakornok vagyok. A háttérben a Taschenbergpalais látható. Az Erős Ágost kedvesének, Konstanze von Hoymnak épült 1705 és 1708 között, szintén Pöppelmann tervei szerint. A kiégett épületet 1994-ben vette meg és újította fel a Kempinski szállodalánc.
A Schloßplatzot és a Neumarktot összekötő Augustusstraße egyik oldalát a reneszánsz Stallhof, az istállószárny alkotja. A 957 m2-es alkotást a Wettin-ház 800. évfoldulóján, 1876-ban készítette Wilhelm Walter. A sgraffito itt nem bizonyult tarósnak, 1907-ben kicserélték egy 25 000 meißeni csempéből álló mozaikra. A háborúban "csupán" 200 csempe rongálódott meg. Az Augustusstraße Drezda egyik legszebb utcája, 2005-től újra a Frauenkiche látványa határozza meg. Két évvel később elkészült a kép közepén álló régi-új háztömb is. Kép forrása.
A 102 méter hosszú képen 94 személy (Wilhelm Walther kislánya kivételével mind férfi!), köztük 34 Wettin-uralkodó található. Az első az 1127-ben trónra kerülő Nagy Konrád, az utolsó az 1902 és 1904 között uralkodó György. Rajtuk kívül még 59 személy látható, a végén külön csoport vonul zászlókat lengetve: művészek, bányászok, parasztok, a lipcsei és a drezdai egyetem hallgatói. Külön megörökítették a sgrafitto készítőjét, Wilhelm Walthert.
.JPG)
...ezt a látványt már Caneletto is lefestette. Drezda keservesen megfizetett Németország bűneiért, hat perc alatt rombolták le a szövetséges repülőgépek. Lassacskán sikerül továbblépnie az országnak a huszadik századon: a napokban fizették ki az első világháborús (!!!) kártérítés utolsó részletét Angliának, újjáépítik a romokat, közben megünneplik országuk húszéves újraegyesítését (a képen az újjáépített Frauenkirche, az Új Városháza tornyának csúcsa, a régi szász parlament, a Georgenbau, a Hofkirche és a Hausmannsturm).
Szerző: aesculus
· 1 trackback 44 komment
Címkék: németország rekonstrukció drezda település kastélykert wettin
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Trackbackek, pingbackek:
Trackback: A rehabilitált Drezda 2010.11.13. 11:22:49
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Gyönyörű kastélyaink vannak országszerte, nagyrészt romos állapotban.
Ha már a budai palota is szóba került hadd járuljak hozzá én is némi képanyaggal ahhoz hogy itthon mit neveznek restaurálásnak vagy rekonstrukciónak mindegy melyik szót használom. A kis film különösebb kommentárt nem igényel...
www.youtube.com/watch?v=V0El1Oa_Ivg
Meg aztán egy hatvanas években kezdődő "rekonstrukciót" összehasonlítani egy most folyóval (ráadásul egy drezdaival) nem egészen igazságos.
A kupola egyébként egy szerencsétlen kompromisszum, több kíváló építész elképzeléseiből alakult ki egy nem túl sikerült változat.
Hogy mindent eredeti állapotában kell-e helyreállítani, azon meg sokat lehet vitatkozni, és nemcsak az anyagiak oldaláról. Hiszen már az vitakérdés lehet, hogy az adott épület melyik állapotát tekintjük eredetinek.
Mit robbantottak fel, drága bélagézabéla?
A Bécsi utcai projekt szerintem is megkérdőjelezhető. De a fél belváros lebontásáról beszélni ennek kapcsán több mint költői túlzás.
Szerencséd van, hogy nem jártál az elhagyott igazi endékás városok szélein, mondjuk Chemnitz (egykori Karl Marx Stadt) lakótelepein.
Ott az érem másik oldala.
Nem tudom, ma mi van ott, de az biztos, hogy (a cikk alapján) rá sem ismernék Drezdára.
Ilyen bejegyzésektől is kedve támad az embernek elmenni valahova, most éppen Drezdába.
Az angoloknak (ugyan miért???) fizetett kártérítés kapcsán felmerül a kérdés, hogy Drezda mennyi kártérítést kapott a szövetséges erőktől?
érdekes asszociáció a külterületi lakótelepről a Várkert bazár:).
Amúgy nem tudom, mit tervez a kurzus, főleg, mert az eddigi hasznosítási tervek eddig is az I. kerületi jobboldali önkormányzati testületen belül! buktak meg, nem túl transzparens okokból.
Hasonlóan az I.kerületi önkormányzatot "dícséri" számtalan igen előremutató rekonstrukció - újragondolás, pályázati terv bukása is.
Képzeljük el azt a sarkalatos álmot, miszerint a rendszerváltást követően elkezdik felújítani a Budai várkertet a szép szecessziós belvárost, kiépítik a várost elkerülő úthálózati rendszert, sétáló utcákat alakítanak ki bicikli utakkal...
Ma valószínű a turisztikai bevételek meghaladnák álmainkban elképzelt összegeket. Budapest, egy kimondottan vonzó város lenne a turistáknak (fizetős) - nem az olcsó és bunkó módion viselkedő angolkákat enné ide a fen.
Nagyon trendi most Budapestet trágyadombnak nevezni és csak a nagy halom ganéjt emlegetni benne.
Ami meg megépült, felújításra került, arról meg simán megfeledkezünk.
Prága szép példa, csak éppenséggel sokkal kisebb, mint Budapest.
Vigyázz, mert a kommentelők egy része jó eséllyel észre sem veszi, hogy ironizálsz!
Mellesleg én új vagyok, csak most találtam meg a blogodat és Oh my God!, a lelkemhez szolnak a cikkeid :D
Hasonló a rajongásom az épületek iránt, de veled ellentétben én nem tudom elmondani, hogy milyen stílusban épültek és történeteket se tudok hozzájuk fűzni, ezért is örülök ennek a blognak, mert így talán némi ismeretre teszek szert e téren. Végig fogom olvasni.
Ha érdekel megnézheted a flickr-es albumaimat: www.flickr.com/photos/oxid_19/sets/
