A város középső harmada a TV-toronyból.

Magyarországon és Európában is több város van (Egertől Drezdáig), amikre a környező dombokról, kisebb hegyekről, mint egy magas toronyból, szépen rá lehet látni. Olyan település viszont jóval kevesebb akad (többnyire az Alpok vidékein), amikre a magas hegytetőkről, és az azokra épített tornyokból, mint egy repülőgépről, szinte a város életének jeleneteit van módunk szemlélni. Pécs ezek közé tartozik, az 535 méter magas Misinán álló, 1973-ban átadott TV-torony 80 méter magasan lévő kilátószintjéről az egész város, sőt szinte a teljes Dél-Dunántúl belátható, az elegáns belvárostól a lezüllött és élhető lakótelepekig, a gyárakig, temetőkig, bányákig.

A 176 (egyes források szerint 196) méter magas torony a városkép szerves részévé vált. "Ott van" a Széchenyi téren és minden észak-déli irányú után és az autópályán már Mohács előtt jól látható. A fotósok kedvelt "közhelye" a Gázi Kázim dzsámi fölé magasodó tű, ami azt szimbolizálta építése idején, hogy mégis egy modern város él a több ezer éves falak között.

A fentről nyíló kilátás pedig páratlan. A keretek éppen jól három részre bontják a látványt, középen a belső területek (ami a címlapképen látható), balra a keleti, jobbra a nyugati rész egy-egy darabja (a város mindkét irányban jóval túlnyúlik a képen). Innen gyakorlatilag az egész város belátható:

-a város felújított főtere, a Széchenyi tér, a már említett dzsámi kupolájával és a hatalmas városházával

- a sétálóutcának, a Király utcának magas házai és az 1896-ban épült Pécsi Nemzeti Színház tetőzete

-a szintén a Király utcán álló barokk Líceum templom, mögötte a ferdén futó városfalat követő Felsőmalom utca házai

-a  Székesegyház hatalmas épülete a négy toronnyal. A Dóm térnek a templom miatt csak a déli fala látszik, az egyszerűbb Zárdatemplommal. A dóm alatt látszik a középkori városfal teteje is.

-a  pályaudvarhoz vezető Szabadság úton látszik, hogy a platánfák később hajtanak ki. Jól kivehető a református templom, sőt a Schlauch-telep háztetői is észrevehetők.

-a nagyra nőtt város nyugati harmada még igen tisztán látszik, de a Dráva felé lejtő síkság már a párába vész (a nagyítások keletről nyugat felé)

-a belváros nyugati pereme, a Jakováli Hasszán dzsámi minaretjével. Az azt takaró középkori eredetű, háromemeletes épületekben működik a kórház, évszázadok óta ezen a helyen.

-a "Magasház", a város híres-hírhedt üresen álló toronyháza

-a klinikai negyed: a négyszázágyas és az 1927 és 1930 között épült Pius templom tornyai

-az építés alatt álló Science Building, az egyetem új kutatóközpontja

-az egyetemi negyedtől délnyugatra húzódik Uránváros, öt jellegzetes "hasábházával". Rémisztő neve ellenére, ez egy jól sikerült negyed, a pesti József Attila-lakótelephez hasonlítható, emberléptékű épületeivel, jó minőségű zöldfelületeivel.

-"West Side" után "East Side": a város keleti harmada (a nagyítások nyugatról kelet felé)

-az egyetem jogi karának hatalmas főépülete, mögötte a Dohánygyár és a vasúton túli iparterület

-a belváros nyugati szélén álló Ágoston-templom (a nagyobb) és a középkori Pécs legrégibb épülete, a Mindenszentek templom (a kisebb). Utóbbi mögött a Pécsi Kesztyűgyár "felhőkarcolója".

-a Kodály Központ "csigaháza"

-az egykori gyárban kialakított Zsolnay Kulturális Negyed

Sokan azt hiszik, hogy Pécsnek a Zsolnay-negyed után nagyjából vége is van. De a hatos úttól északra szinte egy külön Pécs kezdődik, az bányásznegyedek sajnos többé-kevésbé lezüllött sora:

-a Meszes családi házas negyede és lakótelepe. Az építészfórum egyik cikkében így írnak a területről: "Sajnálatos módon a rendszerváltozást követően az ideológiai elvektől terhes, és soha be nem fejezett várostervek súlyos problémák kialakulásának fészkévé váltak ezen a területen". 

-kissé feljebb áll az 1925-ben épült István-akna. A nagyüzemi kitermelést 1853-ban kezdték meg a pécsi szénmedencében. 1945-ig tizennégy (!) bányatelep épült a munkások részére, angol és német mintára. A szénbányászat már a múlté, a várostól fizikailag elszigetelt negyedek legtöbbje sajnos erősen gettósodni kezdett...

-a bányásznegyedek mellett fekszik maga a bánya, illetve, annak nyoma, a hatalmas külszíni fejtés

A város középső harmadára visszatérve: a Belvárossal szemközti dombon emelkedik a város legnagyobb (és az ország egyik legnagyobb) lakótelepe, Megyer, másnéven Kertváros (elég megtévesztő egy lakótelepet kertvárosnak hívni). Ezt a területet 1960 és 1970 között építették fel, több szempontból is hibásan: a majd' ötvenezres (!) negyedet a város legszélén helyezték el, így a mai napig egy zsúfolt "köldökzsínóron" kapcsolódik a belvároshoz, ami ráadásul az új autópálya bevezető szakasza is . Másrészt az épületek között túlméretezett és így belakhatatlan szabad területeket hagytak, amik szinte adják magukat, hogy gondozatlan "senki földje" váljék belőlük. Ehhez képest éles kontrasztként terül el a vasút és a lakótelep között az "igazi" kertváros, a két világháború között angol mintájú íves úthálózattal épült, kellemes, családi házas negyed. Harmincas évekbeli templomának teteje a kép jobb oldalán piroslik.

A kertvárostól balra, vagyis keletre húzódik a Pécsi Köztemető. Mint a legtöbb magyar nagyvárosban, itt is századfordulón számolták fel a régi felekezeti temetőket, és az értékes sírokat átszállítva alakították ki az új, igényes sírkertet (Pécsett 1903-ban). A temetőben jól láthatóan ősfák állnak, és így fontos része a város zöldfelület-hálózatának.

Pécs szerencsés város, észak felől egy egész középhegység erdősége frissíti levegőjét és ad a lakóknak kirándulóhelyet. Balra a város felkapaszkodó villanegyedei látszódnak, jobbra a Mecsek tölgy-és bükkerdejei.

A város fölött magasodó másik hegy a 611 méter magas Tubes (jó, hogy nem ide építették a lokátort, jó közel lett volna a városhoz).

A Tubes alatt a Keleti-Mecsek Tolna megyéig tartó erdőségei következnek.

A hegyeken túl Komló is látszódik.

Pécs tüdeje, a Mecsek erdősége.

A bejegyzés trackback címe:

https://taj-kert.blog.hu/api/trackback/id/tr914480114

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Soproni vagyok, es mint ilyen, imadom ezt a varost!
A kertvárosi lakótelep első panelházait 1972-ben adták át, az utolsókat 1990-ben.
Vagyis nem 1960-1970 között épültek fel.

A TV-torony eredeti építési magassága még
193 méter volt, majd az 1995-ben történt
átépítési munkálatok alatt a csúcselem
helikopteres cseréje után 198 méter lett.
Már 4 éve annak, hogy a TV-torony kilátójában jártam. Talán egy februári, kora márciusi napon voltam ott, akkor olyan erős szelek fújtak, hogy minden kis kiálló darabban meg kellett kapaszkodni, mert elvitt volna a szél.

Vicces volt azért.
Amit még nagyon érdemes megnézni Pécsen (inkább a közelében) az a Zsongorkő kilátó. Szerintem érdekesebb és kilátásban is veri a TV-tornyot.
Gyönyörű a kilátás, igazi álmodozóhely én is megcsodáltam néhányszor. Mindent egy egészen más perspektívából látunk, majdnem olyan mint a nicknél.
@post:"Másrészt az épületek között túlméretezett és így belakhatatlan szabad területeket hagytak, amik szinte adják magukat, hogy gondozatlan "senki földje" váljék belőlük."
Elég szomorú: Két napja jártunk Pozsonyban, és épp azt csodáltuk, hogy a panelházak között hatalmas területek vannak rendben tartott parkokkal.
Jó a poszt.

Amit viszont az egyetem főépületének gondolsz, az valójában a Jogi és a Közgazdaságtudományi kar közös épülettömbje, az egyetem adminisztratív központja nem itt van.

A várost valóban erdő övezi észak felől, de sajnos nem igazán tudja betölteni a "tüdő" szerepét. A Mecsek a városi forgalomból és a rossz helyre épített hőerőműből származó szennyezett levegőt rendesen meg tudja állítani a város felett. Az erdők ellenére Pécs az ország egyik legrosszabb levegőjű városa. :(
Ja, és a külszíni fejtés azért nem maga a bánya...
A Mecsekben ezt a tájsebet leszámítva mélyműveléssel bányásztak, a bányák valójában nem látszanak.
"elég megtévesztő egy lakótelepet kertvárosnak hívni"

Talán azért, mert eredetileg nem a lakótelep neve volt a Kertváros, hanem a Belváros és a lakótelep között ma is létező családi házas övezeté /ma Régi-Kertváros/.
A lakótelepre csak kiterjedt a név, ha úgy tetszik "megörökölte".
én jártam fent a tv toronyban:) sok sok évvel ezelőtt. már nem is emlékeztem erre a pompás kilátásra, de pécs valóban pazar egy város. nagyon örültem, h a kf lehetett tavaly(előtt?).
Meg egy kiigazitas: a (megyei) korhaz nagyon regen nem volt mar a Minaret melletti 3 emeletes epuletben, (ott az eu. foiskola volt) de valoban a kozelben talalhato. Par eve a megyei korhazat megszuntettek, es az egyetemi klinikakkal egyesitettek koltsegtakarekossagi okok miatt. A volt megyei korhaznak most egy modern epulete van a kozelben de az egyetemi adminisztracio iranyitja.
Mindenkinek ajánlom én is a TV-Torony meglátogatását, hasonló pazar kilátásban Sopronban volt részem.
Imádom a várost. Életem egyik legszebb 10 évét, gyerekkoromat töltöttem ott. Na meg később az egyetem 5 évét.
A kertvárosban laktunk,
de a mi 10 emeletesünket 80-ban adták át, vagyis 1970 után :) De nem lényeg, jó a poszt, jó volt kicsit nosztalgiázni.
„A Tubes alatt a Nyugati-Mecsek Tolna megyéig tartó erdőségei következnek.“
A Nyugati-Mecsek más irányba fekszik! Tolna megye felé a Keleti-Mecsek húzódik.
@Guszty: azért ez nekem erősen eltúlzottnak tűnik. leírás alapján olyan, mintha dzsungel lenne ott, pedig nem. amikor frissen nyírták a füvet, akkor kifejezetten csinos az egész...
Nem tudom most milyenek a parkok,amikor gyerek voltam a 80-as években én sehol se láttam, hogy elhanyagoltak lettek volna. Mindegyik tele volt gyerekekkel, egész délután fociztunk csapatostól.
@billy reed: "talán" azért írok a következő mondatban a bizonyos "régi kertvárosról".@Haloperidol: nem "megyei" kórházat írtam, a középkor óta itt volt a kórház. Nem tudom, hol működik az adminisztráció.
@balázs73:2001 körül lett átadva a Magnum lakópark. 2005-ben is volt még lakás átadás. A Fema és az Árpád gimnázium között. (Szántó Tibor utca és Kőhíd tér)
Ősfa? Ne haragudj, de az mi a {}Ä>>#đĐ?
@tcpip: a régi, százéves fákat nevezik így. Nem hallottál még olyat, hogy "ősfás park", "régi villa ősfás kertben eladó"?
@aesculus: csak éppenséggel ilyen nincs, hogy ősfa. baromság, fából vaskarika, felesleges modorosság.
@aesculus:
Egyszerű de nagyszerű ötlet a TV-tornyos körpanoráma nagyításain keresztül áttekintést adni Pécs város részeitől.
Az ötleten túl pedig a lényeg, a kivitelezés tetszetős, informatív de még olvasmányos.
Köszönöm a befektetett munkát!
Szépen illeszkedik a mostani (záró?) poszt a sorozat korábbi részeihez.
Nagyon tetszik a poszt!Én Októberben voltam a városban először és nagyon tetszett.Nem csalódtam benne...nem is bánom,hogy nem a botrányos felújítások idején láttam először hanem így rendezetten.Szuper város,rengeteg látnivalóval és még a Zsolnay negyedet nem is láttam.:)
Jó bejegyzés, a tériszonyom miatt úgysem merek felmenni évek óta a toronyba...:-)

Na de ami a kertvárosi "senki földjéket" illeti. Siklósi út menti panelban nőttem fel, szerintem teljesen élhető volt a környék. Pont jó volt, hogy ilyen nagy "mezők" voltak a házak között, mert volt hol kutyázni, focizni, ilyesmi. Ráadásul Kertváros kissé magasabban fekszik, így onnan már rálátni a belvárosra.

Infrastruktúra is rendben volt, a "Nevkóba" jártunk úszni meg tánctanfolyamra. (Lásd a 30Y Pécsi tánctanár című számát www.youtube.com/watch?v=pykbqoM6MMY :-)

Szóval Kertváros nekem nem tűnt olyan rossz helynek.
@Memento Mori: köszi! Nem, nem záró, de elég sok város fut most egyszerre, most más jön.

@Bazsi91: én is így láttam, már a felújítások után, és eléggé tetszett a látvány. A Zsolnay-negyed sajnos nekem is kimaradt még.

@samtelen: ennek örülök azért. Én annyira nem ismerem azt a környéket, több írásból néztem az infót, meg átutazva is feltűnt, hogy jóval nagyobbak a távolságok a házak között, mint más lakótelepeken.
(Nem kritika ! )
A Kodály Központ "csigaháza" : ( való igaz, találhatók ilyen -régebbi - írások is a neten)
Viszont vannak olyan "vélekedések", hogy az épület basszuskulcs ( F-kulcs "alakú" ) Légifelvételek itt : www.pecs2010.hu/pic/Article/gallery/20100929_legifotok
Itt pedig a basszuskulcsról : koos.hu/2010/10/30/2010-ekf-pkk/
A "facebookosoknak" (esetleg) ajánlom ezt itt :
www.facebook.com/profile.php?id=100003808576502
vagy (facebookban) Pécs Története
süti beállítások módosítása