Ahol nem halt meg a belváros: Leipzig, Altstadt
2010.11.13. 07:08
A Mädlerpassagen, egyike a belváros 25 átjáróházának, illetve passzázsának.
Bach, könyvek, Faust, Népek csatája, '89-es békés forradalom. Mindegyik Lipcse "védjegye", ugyanakkor a várost igazán ismertté és gazdaggá kereskedelme és vásárai tették. Kis túlzással mondható, hogy a belváros a középkor óta egy hatalmas bevásárlóközpont. Passzázsok, átjáróházak, hatalmas átjáróházak egész labirintusa található itt, minden a protestáns polgárság dicsőségéről és büszkeségéről szól. A reneszánsz városháza hatalmas terme nyitva állt mindenki előtt, a Thomaskirchében Bach alkotott, a Nikolaikirchéből indultak a hétfői tüntetések, amik megdöntötték az NDK-t.
A belváros látképe a City-Hochhausból. A háttérben látható park a Rosengarten, mellette van a Waldstraßenviertel. A város többször is bombázták, mégsem szenvedett akkora sérüléseket, mint Drezda, vagy Hamburg (gyújtóbombás támadás nem volt). Így a városszerkezet szépen megmaradt, kivéve a kép jobb oldalán lévő két tömböt. Kép forrása.
A belváros műholdképe, a Ringgel és a pályaudvarral.
Az 1750-ben épült barokk Barthels Hof, az egyik legrégibb fennmaradt vásárház.
Lipcse főtere, a Markt a századfordulón. Most éppen nem lehet olyan jól fényképezni, mert épp a földalatti vasút miatt rendezik a teret. A bal oldali két épület és a hatalmas Germánia-emlékmű nincs már meg, a régi városháza ma is áll. Kép forrása.
A régi városháza reneszánsz nagyterme. 1905 óta itt a városi múzeum működik, a polgármester a Ringre költözött.
Vagyis ide, a Lutherringen álló, hatalmas Neues Rathausba. Kép forrása.
A Barfussgässchen, a főtér körüli "mezítlábas utcák" egyike. A bal oldalon álló ház egyszerű homlokzatú, mégis igen különleges:
ez a Zum Arabischen Coffe Baum, vagyis az arab kávéfához címzett ház. Az 1556-ban épült házban 1711 óta működik kávéház (nem rossz...). Renszeresen megfordult itt Bach, Robert Schumann, Wagner, Liszt, Goethe, vagy E.T.A. Hoffmann.
A belváros persze nem mindig volt ilyen jó állapotban. Az NDK-s időkben Lipcse eléggé lezüllött, még a rendszerváltozáskor is több, lebombázott és félig lebontott ház állt a városban...(kép forrása)
...amit azóta persze újjáépítettek (a két kép tényleg egy nézőpontból készült).
Felújított századfordulós épületek a Thomaskirche és a főtér között.
Az egyik legfontosabb városépítészeti tett azonban nem a régi épületek felújítása, hanem a panelházak kicserélése volt. A háborús foghíjakra az NDK-s időben a városszövetbe nem illeszkedő, sokszor rossz minőségű házak épültek. Ezeket folyamatosan bontják, és helyükre kortárs, a régi utcaszerkezethez illeszkedő beépítés kerül (a kép előterében a földalatti építési területe látszik a főtéren).
Lipcsei belvárosi ház elképzelhetetlen passzázs nélkül, így természetesen itt is kialakítottak egy átjárási lehetőséget, a Marktgalerie-t.
Kultur-und Haldelstadt, hirdeti magáról a város, így nem meglepő, hogy a bolttenger szélén, egy hársfás téren áll az "ötödik evangélista", Bach szobra.
Néhány passzázs:
Art deco (1929, Alfred Liebig. Kép forrása.)
A századfordulón kialakult, úgynevezett Messzehaus egyik legszebb példája. A Messehaus egy különleges épülettípus, szállás és üzletház egyben. Minden évben kétszer, tavasszal és ősszel, kereskedelmi utazók, üzletemberek, és cégvezetők lepték el a várost, az ő ellátásukról kellett valahogy gondoskodni. Így épültek fel ezek a házak, ahol természetesen passzázsokat is kialakítottak.
Modern (1994, Moore, Ruble & Yudell; Santa Monica).
Szecessziós (Speck's Hof, Emil Hänsel, 1909).
A régi városháza mögött, a Naschmarkton áll a régi tőzsde (1687, Johann Georg Starcke). Ez volt az első barokk épület Szászországban. Előtte áll a Goethe-emlékmű, de most ezen a téren is "kotorásztak" a földalatti vasút miatt, így legfeljebb palánkokat lehetett volna fényképezni (így is mutatvány volt, hogy ilyen szögben sikerült lefotózni).
Na, ilyen lenne Budapest, ha felújítanák. A szokásos antidemszky-kampányt félretéve, jól látszik, hogy Lipcsében is meghatározó stílus a neoreneszánsz. Mint Budapesten sok helyen (a Belvárosban és több sugárúton), itt is elterjedt a félemeletek üzletként, irodaként való hasznosítása. Igaz, itt már nincsenek bennük szükséglakások...
Portálok a Grimmaischer Straßén. Itt elképzelhetetlenek olyan állapotok, mint a Kossuth Lajos utcán. És ez nem csak pénzkérdés, sajnos személyesen tapasztaltam, hogy az előző városházán szinte büszkék voltak a "szabad verseny" fővárosi eredményére.
A Katherienenstraße barokk házai. Kettőt már felújítottak, egy még gazdára vár.
Felújított kereskedőházak a Brühlön, egy-két foghíjjal...
Új beépítés a főtér mellett.
A Karstadt áruház belseje. Már a századfordulón elkezdődott az folyamat, hogy a belvárosokban egyre több telket vontak össze, nagy építkezések céljából. Lipcsében ez feltűnően jelentkezik, az áruház gyakorlatilag egy háztömböt elfoglal. Ebből egy épület egy régi áruház, a többi rész most készült el.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Az is tuti, hogy ha visszamegyek megint (mert visszamegyek, az a blogodnak köszönhetően már biztos!), semmire sem fogok ráismerni, és ez csak részben lesz köszönhető az eltelt éveknek, sokkal inkább a nagy átépítéseknek.
Lipcse belvárosát én is szeretem, némely aspektusokban még vonzóbb, mint Drezda.