A szarkofág részlete.

A Zsolnay-mauzóleum Pécs egyik legendás, "misztikus" látványossága. Az 1901-ben épült sírkápolnát legendák övezik: a téli napforduló idején beáramló fény állítólag feltárja az eozin titkát.

 Ablonczy Balázsnak, a kiváló történésznek és bloggernek.

Az egyik legszebb pécsi modern épület: az Ügyvédek Nyugdíjpénztárnak bérháza, 1937-ből. Tervezője Forbát Alfréd, a dessaui Bauhaus egyik tagja.

Art deco, Bauhaus, késői historizmus: a két világháború közötti Magyarországon megfért egymás mellett a  bélletes kapu és a legmodernebb elvek szerinti bérház (a "bélletes kapu" és a "modern körablak" hívei között természetesen komoly viták voltak). Így volt ez Pécsett is, ami ekkor élte egyik virágkorát. Trianon után különös hangsúlyt fektettek a vidéki nagyvárosok, elsősorban Szeged, Debrecen és Pécs fejlesztésére. A Pozsonyból elmenekült egyetem 1921-ben  költözött a városba, vele együtt jöttek professzorok, tanárok. A városban rengeteg építkezés kezdődött, nagy igény mutatkozott a korszerű lakásra és az új, nagyvárosi életstílus olyan épülettípusokat teremtett, mint a mozi, üdülőszálló, strandfürdő.

Egy villa a tizennyolc közül a Szabadság úton.

Széchenyi tér, Székesegyház, ókeresztény sírkamrák, Zsolnay. Pécs híres látnivalóit nagyon sokáig lehetne sorolni, de nem hiszem, hogy a Schlauch-féle villatelep közéjük tartozna. A kisméretű, alig tizennyolc épületből álló együttes pedig viszonylag forgalmas helyen van: a Pályaudvartól a belvárosba vezető, platánfákkal övezett Szabadság út mentén.

Ma már szinte hihetetlen, de a Barbakánt, Pécs egyik jelképét a hetvenes évekig földszintes lakóházak takarták.

Pécs városának különleges látnivalója a Belvárost övező városfal több, mint egy kilométeres ép szakasza, és az ahhoz kapcsolódó erődítések és kertek rendszere. A városfalak 1785-től egészen a hatvanas évekig csupán az udvarok végeiről voltak láthatók.

 A pécsi városfalat a tatárjárás utáni évtizedekben kezdték el építeni, tulajdonképpen, mint a Püspökvár külső védművét. A városfalak által körbezárt terület 67 hektár volt, ami nagyobb volt, mint az akkori Bécs (!). Érdekes, hogy a város jelentős része nem, illetve ritkán volt beépítve, viszont a középkori város legrégibb része, a Mindenszentek-templom környéke a falon kívül rekedt. Másik érdekesség, hogy az új városfal szinte következetesen nem vette figyelembe a római Sopianae határait.

A Dóm tér a Levéltár átjárójából. Előtérben az ókeresztény sírkamrák eredeti lejárata két fügefa között. 

Pécs középkori városmagja kétközpontú: a mai Széchenyi téren alakult ki a "polgári" fórum, míg az egykori Sopianae ókeresztény temetője felett jött létre az egyházi központ.  Számos középkori eredetű városban látható hasonló "funkciómegoszlás" Yorktól Naumburgon át Firenzéig. Pécs Dóm tere és az ahhoz kapcsolódó Szent István tér (talán nem túlzás állítani) felveszi a versenyt nyugati rokonaival. Ráadásul itt alakították ki az egyik első magyar sétateret 1819-ben.

Idrisz baba türbéje: muszlim zarándokhely és síremlék.

Pécs 1543. július 22-én került török kézre. Ezután a román-gótikus püspöki székhely hamisítatlan  keleti nagyvárossá vált: mecsetek, dzsámik (a dzsámi tulajdonképpen a nagyobb mecset), bazárok, fürdők és derviskolostorok épültek. A város 1686 október 14-i visszafoglalása után a legtöbb török épületet lebontották vagy átépítették. A korábban dzsámikká alakított templomok, mint a székesegyház, újra keresztény használatba kerültek. A huszadik század harmincas éveitől azonban a legjelentősebbeket török emlékeket visszaállították eredetihez hasonlító formájukba.

A Városháza előtt "virágrács", Breuer Marcell egyik homlokzatterve alapján készült.

Pécs főtere (a 2010-es EKF-évadhoz képest kicsit megkésve) látványos megújuláson esett át. Ennek során átalakították az országban szinte mindenki által ismert, Körmendy Nándor által 1932-ben kiépített (egyébként nagyon színvonalas) támfalas-osztott térkialakítást. A munka az S73 studió (vezető tervezők: Mohácsi Sándor és Balogh Péter István) tervei szerint készült.

A Schloßstraße 1900 körül (teljes kép forrása)...

A rózsakert.

A München észak-nyugati részén elterülő Új Botanikus kertet a világ legnagyobb ilyen gyűjteményei között említik. Ezekben a leírásokban szokott lenni bizonyos túlzás, azonban ebben az esetben a dolog helytálló: a viszonylag kis területen (22 hektár-a Városliget 100 hektár) 14 000 (!) növényfajt gyűjtöttek össze németes alapossággal: a rózsáktól a gyomokig.

A kastély főhomlokzata.

Székesfehérvártól nem messze, a Sárvíz partján, a Bakony lábainál fekszik Nádasdladány. A kis, alig kétezres faluban egy igazi "magyar csoda" található: a falunak nevet adó Nádasdy-család angol stílusú, hatalmas kastélya, és a hozzá tartozó, szintén tekintélyes méretű és növényállományú park.

"Addig nem nyugszom, amíg München úgy nem fog kinézni, mint az ókori Athén" I. Lajos bajor király (forrás)

A Propülaia a müncheni Königsplatzon.

Münchenben, a "legbajorabb bajor városban", ahol szőke lányok viszik a sört a pocakos uraknak, állandóan harangoznak a barokk templomokban, van egy negyed, amit mintha az ókori Görögországból helyeztek volna ide: a Königsplatz és a Brienner Straße.

A kastély a Nagy-csatorna felénél átívelő hídról.

München belvárosától mindössze húsz perc villamosútnyira fekszik Nymphenburg, a bajor uralkodók nyári kastélya. A reneszánsz-barokk épületegyütteshez egy 230 hektáros (a Városliget 100 hektár) barokk eredetű, de tájképi ("angol") stílusban átalakított park csatlakozik.

A "ház és a kert"...

Az előző posztban megismerkedtünk a háromszáz hektáros dégi kastélyparkkal. Most következzen a kastélyépület, ami a szakirodalomban "szabadkőműves helyként" szerepel.

A kastély és a parkot az ország "leggazdagabb köznemese", a gabonaszállításból meggazdagodott Festetics Antal építtette 1810 és 1815 között. A megbízó az akkoriban illegális szabadkőműves mozgalom tagja volt. Erre alapozva a kései leszármazott, Festetics Sándor a húszas években "teleaggatta" a falat a titokzatos mozgalmat idéző motívumokkal. A háború után a kastély sorsa tipikus fordulatot vett: árvaházként működött egészen 1996-ig.

A kastély kerti homlokzata.

A Fejér megyei kis faluban, Dégen található Magyarország egyik legszebb kastély-kert együttese. A klasszicista kastélyhoz tartozó tájképi kert nem kevesebb, mint háromszáz hektár alapterületű, nagyobb, mint Schönbrunn és akkora mint a kasseli Bergpark, vagy a Central Park. Az épületből és a kert egyes pontjairól csodálatos kilátások nyílnak, és számot famatuzsálem is megtalálható. Az egykor másfél kilométer hosszan kanyargó "szerpentintó" különlegesnek számít az országban.

Gyepszőnyeg, villamos, kockafák... a kép tényleg Budapesten készült.

Az elmúlt hónapokban újabb "teret" kaptak vissza a budapestiek: a már korábban bemutatott Március 15-e tér után fokozatosan elkészült a Károly körút is. A munkát az egyik tervező, Zöldi Péter korábban már több írásban is ismertette, így ezúttal csak a bejárás marad.

A felújított díszudvar, ahogy ritkán látni.

A "magyar Versália", vagyis a fertődi Esterházy-kastélyegyüttes látványos megújuláson megy keresztül: az elmúlt években helyreállították a díszudvar homlokzatait, most a kerti oldal van soron. Továbbá elkészült a képen is látható udvarrekonstukció, és a közeljövőben tervezik a kapcsolódó Lés-erdő és a rózsakert megújítását is. Egy korábbi posztban már szó esett az együttes történetől, most következzen néhány látványos és különleges kép-akár hétvégi programajánlóként is (bár a tetőre a látogatók sajnos nem mehetnek fel).

Temető, "nemzeti panteon", a főváros egyik legnagyobb zöldterülete, egy arborétum valamint egy nagyméretű szoborpark. A Kerepesi Temető (hivatalos nevén Fiumei úti Nemzeti Sírkert) igen összetett látványossága Budapestnek. Az 1847-ben megnyitott sírkertben két évvel később temettek először: az isaszegi csata elesett honvédjeit. Az első nevezetes halott 1855-ben Vörösmarty volt, majd következett Batthyány, Deák, Ganz Ábrahám... A köztemető jelleget 1886-ban szüntették meg, onnantól csak az "arra érdemes" személyek kaphattak itt sírhelyet-részben megvalósítva Széchenyi "Nemzeti Pantheon" gondolatát. A döntés során előképként a párizsi Père-Lachaise példáját követték (a temető részletes története itt olvasható).

A kastély kerti homlokzata.

A 91 éve (és két napja) meghúzott trianoni határtól mintegy másfél kilométerre, a régi megyeszékhelytől, Mosonmagyaróvártól 20 kilométerre fekszik Féltorony község. Az eldugott faluban található a magyarországi barokk kastélyépítészet egyik legkorábbi emléke, amit Johann Lukas von Hildebrandt, a század egyik legjobb  építésze tervezett.

Az egyik legszebb pesti "időkapszula": a Péterffy-palota.

A városokat járva gyakran találkozhatunk "ottfelejtett házakkal", amik egy korábbi, gyakran egészen más léptékű beépítés maradványai-egyfajta időkapszulák. Ez a helyzet legtöbb esetben akkor jött létre, amikor az adott település gyorsabban fejlődött, "léptéket váltott", de néhány épület vagy a tulajdonos miatt, vagy műemlékvédelmi okokból megmaradt. Pár példa ilyen "urbanisztikai viccekre":

A székesegyház négy tornyát nehéz egyszerre lefényképezni a városból...

Nietzsche és Uta, a "gótikus kőasszony": a Saale parti Naumburg egykori híres lakói. Utóbbi "otthona" a négytornyos, román-gótikus dóm (a reformáció óta a templom nem székesegyház, de a neve megmaradt). Az együtteshez természetesen nagyméretű kert is tartozik, aminek felújítása a végéhez közeledik.

Egyelőre még nincs "ilyen lett" kép...

Aranyosmeggyes a történelmi Magyarország egyik legszebb, legjelentősebb reneszánsz épülete-volt.  Az elvileg kétemeletes, zárt udvaros várkastély legközelebbi "rokona" nem is Erdélyben-Partiumban, hanem a bodrogközi Pácinban található. Míg azonban utóbbi kiváló állapotban várja a látogatókat, addig Aranyosmeggyes napról napra pusztul.

A Kossuth tér új aszfaltburkolata...

Egy korábbi londoni posztból kiderült, hogy az ottani parlament környékét gondozott parkok veszik körül, amiket csodálatos növények és válogatottan jó minőségű szobrok díszítenek. Parkok, növények és szobrok a mi parlamentünk körül is találhatók. Tehát elvileg minden rendben van...

Óvárosi hangulat Frankfurtban 2010 ősze előtt... Kép forrása

A német császárok koronázóvárosa legrégibb a második világháborúban gyakorlatilag megsemmisült. Az újjáépítés teljesen átformálta a Majna-parti várost: létrejött "Mainhattan" izgalmas negyede, emellett teljesen átformálták az óvárost. Ekkor épült a császári koronázótemplom és a beiktatási színhelyül szolgáló Römer közé a címlapképen látható épület, a Technisches Rathaus. Változnak a városépítészeti divatok, változik a politikai légkör: a város konzervatív-zöld vezetése úgy döntött, hogy lebontja az épületet, és visszaállítja a város egyik legrégibb részének hangulatát. Amint az a drezdai posztokból kiderült, az épületek, városrészek újjáépítése Németországban nem számít tabunak.

A Palazzo Strozzi és a Batthyány-palota az Oktogonnál. Melyik melyik? ( a firenzei kép forrása )

Valóban beköszöntött a tavasz, a blogon több új téma készülődik: egyik legfontosabb a nagy budapesti parkok botanikai értékeit bemutató sorozat lesz, ahhoz azonban meg kell várni legalább a rügyfakadást (ami azért nem megy két nap alatt).

Addig igazi napfényes téma következik: itáliai épületek Budapesten: a város épületállományának jelentős része olasz neoreneszánsz stílusú. Ezen belül is van néhány épület, ami szinte hasonmás. Következzen néhány példa.

A München belvárosát elkerülő gyorsforgalmi út...feletti Brudermühlenstraße...