Az A! építésziroda szentendrei közemető terve nyerte a World Architecture Festival egyik kategóriáját. További részletek itt!

Takar. Túlzottan árnyékol. Nem engedi érvényesülni az építészeti vagy a korábbi kertépítészeti koncepciót. Tájidegen. Amint látszik, alaposan meg kell fontolni, mit hová ültetünk.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Győr világháborús emlékműve (Horvay János, 1936) 2007 és 2009 nyarán. Helyi civil szervezetek vetették fel, hogy a vízmedencébe beültetett díszsások elnyomják a szobrot, nem engedik érvényesülni a koncepciót (vagyis, hogy az emlékmű tükröződjön a vizen). Az önkormányzat kiírtatta a vizinövényeket, és "ilyen volt, ilyen lett" fotón jól látható a különbség: az obeliszk és a szobor valóban a park legkiemelkedőbb objektuma lett.

A meghiúsult mélygarázs miatt ismét előtérbe került a Kossuth tér szégyenletes állapota. A térről majd egy későbbi posztban. Egyelőre nézzük, mi a helyzet "Anglia főterével"!

Rodin Calais-i polgárok című szobra a Victoria Tower Gardensben.

 

Sírok kertjei-frissítve

2009.10.30. 20:30

"(...) Akárki is volt ő, de fény, de hő volt.
Mindenki tudta és hirdette: ő volt. (...)"

Kosztolányi Dezső: Halotti beszéd

A budaörsi sváb Ótemető egy decemberi napon

Elfeledett kastélykert: Doba

2009.10.24. 17:22

Magyarország tele van elfeledett, ismeretlen értékekkel. Ilyen az Ajka mellett fekvő dobai Erdődy-kastély, ami a legjelentősebb angol és német kertekkel volt említhető egy lapon. Sajnos ez már (illetve még) múlt idő, hiszen a kert ma nincs a legjobb állapotban.

 

Új rovat! Mikor indítottam a blogot, terveztem "hónap növénye" posztot, ami valahogy elsikkadt. De most itt az októberi "kiválasztott"!     

forrás

A budapesti római romok után nézzünk szét az egykori birodalom másik felében, Britannia Provincia Londinium nevű Coloniájában! 

Több helyen szóbakerült a Március 15-e tér közelgő (és igen sürgető) rendezése. Az elkészült látványterveken a  legszembetűnőbb, hogy megszűnik a romkert. De nézzük jobban a tér múltját és-egyelőre a jelenét!

 

A Vértanúk fái

2009.10.05. 20:57

Az 1849. október hatodikán kivégzett tizenhárom tábornok, és Batthyány Lajos miniszerelnök emlékét számos köztéri műalkotás és utcanév idézi. Ezek közül talán a két legismertebb az aradi Szabadságszobor és a Batthyány örökmécses. Mindegyikben közös, hogy a kiegyezés után állították, illetve nevezték el ezeket. De az önkényuralom éveiben egy érdekes és szép szokással állítottak emléket a magyar szabadság hőseinek.

forrás

A kert jó minta lehetne a Magdolna-templom területének méltó hasznosítására.             

A minap kiderült, hogy a 4D című tájépítészeti folyóirat 2007/1-es számában megjelent a témában egy cikk a térről, "Térönéletrajz- egy tér identitás-változásai" címmel. Szerzője Eplényi Anna. A cikk hasonló tartalmú, de a poszt ettől függetlenül készült, csak az ötletadó ugyanaz a személy, amit ezúton is köszönök.

 

 

A Városliget szélén, a mai Dózsa György úton valóságos történelmi dráma játszódott le. Talán nincs még egy olyan hely, az országban, ahol XX. századi történelmünk szinte minden szakasza ennyire markánsan megjelent volna, mint itt.

Rögtön pontosítással kell kezdenem: Laxenburg nem Bécsben van, hanem attól pár kilométerre délre. Érdekesség, hogy a területet egy allé köti össze Schönbrunnal.

A Bazilika felújítása után, 2003-ra készült el a templom környezetének rendezése Török Péter táj-és kertépítész tervei szerint (ő tervezte többek között a szegedi belváros felújítását, a Nemzeti Színház és a Holocaust Múzeum kertjeit). Elsőként a tér és a határoló utcák szültek el, majd fokozatosan kiépítették a távolabbi környéket is: ma már a Zrínyi, Hercegprímás és a Sas utca is egységes arculatot kapott.

A főhomlokzat előtti burkolat a cosmata-mozaikokat idézi.

 

Christopher Wren " barokk csodája", a St. Paul székesegyház mellett, a város közepén egy igen sajátos hangulatú épületegyüttes terül el. A Miatyánk első soráról elnevezett Paternoster square egy irodakomplexum, ami több modern irodaépületet, az itt felépített Temple Bar nevű, egykor a Stranden állt londoni városkaput, a káptalan egykori házát, és az ezek által közbezárt tereket foglalja magában.

A tér a Szt. Pál kupolájából. Előtérben jól látszik a Temple Bar és a két egyházi épület. A kép alján a kupola bádogozása.

Bécs egyik elegáns és rendkívül jól ápolt parkja, a Parkringen vagyis az ottani körúton fekszik, annak egyik oldalát alkotva. Területe 65 hektár (az "örök etalon" , a Városliget 100 ha.). Kialakulásának története szorosan kapcsolódik a város történetének Monarchia-kori időszakához.

A Kursalon (a német Kur szó "gyógyot", "pihenőt" jelent. Mint kúrál). Előtte a "helyi főkert" virágórája. Felirata: Unsere Gärten, vagyis a "mi kertjeink". Elég sokatmondó szlogen.

Végre! A tavalyi egyetemi szerverlefagyás után idén sikerült felvennem a címben szereplő tantárgyat. Így a mai napon öt kertet, illetve parkot jártunk be (hogy ezen kívül melyeket, egyelőre legyen meglepetés:). Nos, a második állomásunk a "bécsi Versailles" volt:

A kastély és a park 1761-ben, Bernardo Bellotto festményén...

Akkor folytassuk a hortenziáktól! Hosszú utat kell megtennünk, át a fűfélék gyűjteményén és egy érintetlenül meghagyott erdőn. Ekkor elérkezünk a Queen Charlotte cottage-hoz. Ez egy érdekes épület, hasonló Marie Antoinette Versailles-i Hameau-jához, vagyis "tanyájához", bár az pár évvel később épült. Mindkét helyen a Rousseau-i elveket követve-"paraszti életet" éltek: paraszti ruhába öltöztek, frissenfejt tejet ittak, száműzték az etikettet, mikor már teljesen megunták-a maguk kialakította-dísztermi életet (mikor itt jártam kicsit "jódulgukban nem már tudtak mit csinálni" érzésem támadt, hiszen a valódi parasztság elég nagy nyomorban élt, főleg Franciaországban. Meg is lett az eredménye...)

 

H.T.A.-nak, köszönettel a vendéglátásért

Hol is kezdhetnénk az londoni posztsorozatot, mint az angol kertkultúra és botanika fellegvárában, a Királyi Botanikus Kertben, ami az egyik legelegánsabb londoni kerületben, Kew-ban található. A Kertészeti Egyetemről szóló posztban már volt szó az arborétum és a botanikus kert közötti különbségről: az utóbbiban lágyszárú növényeket is gyűjtenek. Itt külön fű-, tulipán, és egyéb gyűjteményt is létrehoztak. De Kew nemcsak az élő növények birodalma: herbáriuma hétmillió lapos (mit szenvedtünk mi a százlapos herbáriummal elsőben...), könyvtára félmillió egységet tartalmaz: könyveket, folyóiratokat, fényképeket, térképeket. Ezenkívül ökonombotanikai (a növények gazdasági hasznosítását kutató tudományág) gyűjteménye és maggyűjteménye is van. A kert 132 hektáros (a Városliget 100, az müncheni Englischer Garten, a világ legnagyobb parkja 417 hektáros). Kew 2003-tól a Világörökség része.

A kert egyik jelképe, a Pálmaház. Műfajában ez az első, ez lett a mintája számos üvegháznak Schönbrunntól a Melbourne-i Carlton Gardensen át Gödöllőig.

Alföld: puszta, gémeskút, paprika. A (szerintem) igen érdekes és izgalmas tájnak sajnos elég rossz a "marketingje". Pedig az Alföld: jellegzetes, szép városok, gazdag termőföldek, kertkultúra, kastélyok... mint például itt, Békés megye közepén, Szabadkígyóson is. (a képek 2007 tavaszán készültek)

összhang... magnolia (Magnolia X soulangiana) a kastélykápolna előtt

Hogyan kerül egy grazi gyógyszerészcsalád Békés megyébe? Pélául úgy, hogy beházasodik egy linzi számvevőtiszt családjába. A polgárcsaládból származó Wenckheim József, aki alsó-ausztriai kancellárként lett nemes, feleségül vette Harruckern Ceciliát. Az ő edesapja, Harruckern János György a linzi számvevőszéktől került át a katonai élelmezési hivatalba. Valódi reformokat hajtott végre, teljesen átszervezte a hadsereg élelmiszerellátását, aminek köszönhetően a kincstár hatalmas összegeket takarított meg, annak ellenére, hogy akkor zajlottak a török elleni felszabadító háborúk. A hála nem maradt el: III. Károly báróvá tett, birodalmi lovaggá ütötte, és-Harruckern saját kérésére!-neki adta szinte egész Békés vármegyét. Látszólag Harruckern nem járt jól: ura lett egy hatalmas, háború sújtotta, néptelen mocsárnak-pusztának. De ugyanolyan zsenialitással látott neki "birodalma" kiépítésének, mint a hadiszállítás korszerűsítésének: tót és német telepesek, folyószabályozás, sakktábla-alaprajzú falvak és városok, kastélyok...

Végig a főutcán II. rész

2009.08.29. 21:36

Balatoni nyárbúcsúztató buliról hazatérve mi másról is készülhetne poszt, mint a budapesti Főutca projektről:). Az előző szakaszt a Ferenciek terénél hagytuk félbe. A második szakasz (Ferenciek-Erzsébet tér) képei is ugyanaznap készültek, így az építkezés azóta már előrehaladt.

 

Az Ferenciek tere látványterve. Rajz: Zöldi Péter  kép forrása

Az előző poszt kommentjeiben természetesen szóba került a Ferenciek tere is. A tér az előzetes tervek szerint valahogy így fog kinézni.

Átkelve a borzalmas aluljárón, kiérkezünk a Petőfi Sándor utca torkolatához. Itt áll a Párisi udvar (Schmahl Henrik, 1909), vagyis az egykori Belvárosi Takaréképénztár szék-és bérháza. ( az épület a Ferenciek terére van számozva, amiről szinté lesz külön poszt-egyszer). Az átjáróház bejáratával szemben áll egy érdekes átjáróház: a Károlyi- Trattner-ház (Hild József, 1832):

Az épület elég kormozott, nyilván azért, mert az alagútnak (aminek megszüntetését tervezik), itt van a kijárata, és mindenki gázt ad az emelkedőn...  Az épületnek két udvara van, fakockákkal kirakva (!). Napközben nyitott, így kapcsolatot teremt a tér és a Városház utca között. A bent lévő üzletek eléggé halódnak. Ha a többi ütem is megvalósul, és felújítják az épületet, érdekes része lesz a városnak.

 

Győrben nem csak barokk belváros és impozáns századfordulós városközpont van (no meg négy folyó...), hanem a Wekerle-telepre hasonlító századfordulós munkáslakótelep is, büszke öntudattal, lokálpartióta egyesülettel. Az Ágyúgyári Lakótelep 2009 óta műemléki jelentőségű terület (a harmadik Győrben a Belváros és az Újváros után)

 

Az előző posztban már volt szó arról, hogy a századforduló körüli években Győr ipari várossá vált, és lakossága majdnem megkétszereződött. A város elegáns központot alakított ki, de a lakáshelyzet (mint az összes ekkori nagyvárosban Európában) elkesertő volt: lakbér-és telekuzsora (vagyis, amikor a telket "uzsorázzák ki"), albérlők, sőt ágybérlők magas száma. A helyzetet rontotta, hogy a mai külső kerületek akkor még önálló falvak voltak, így hiába volt a városvezetés (Zechmeister Károly polgármester alatt, aki a városközpont megépítését is szervezte) rendkívül jó, korlátozottak voltak a lehetőségei. Valamit persze tenni kellett: 1901-ben megalakult a Győri Munkásházépítő Rt., a várossal és a környékbeli gyárakkal, mint részvényesekkel, és 1902-ben felépítettek egy 84 házból álló lakótelepet. Ez persze kevés volt, a munkások nagy része továbbra is ki volt téve a lakbéruzsorának. A poszt témája, a szintén a kerületben álló Ágyúgyári Lakótelep építése 1915-ben (a világháború alatt !!!) kezdődött meg.

Nagyvárosi lépték: Győr

2009.08.25. 01:31

Az előző győri posztban volt szó arról, hogy a Széchenyi tér és környéke akkor kezdte régi jelentőségét elveszteni, mikor a város térszerkezete és igényei megváltoztak.

Nézzük, mi is történt: már a török 1598-as kiűzése után hatalmas feljődésnek indult a város, az alföldről a marhákat (és később a búzát és egyéb terményeket) a városon keresztül hajtották Bécsbe, majd onnan Nyugat-Európába (ennek a korszaknak a jólétét mutatja a Széchényi tér és a régi belváros)  A jólét a reformkor végéig töretlenül tartott, 1820-ban lebontották városfalakat, továbbvezették a derékszögű utcahálózatot.

 

Végre-valahára megújult a győri Széchenyi György (!) tér. A történelmi Magyarország egyik legszebb tere sokáig osztozott a négyes metró sorsán: a korábbi polgármester háromszor nyert azzal választást, hogy "a következő négy évben már tányleg"-aztán persze nem történt semmi-maradtak az aszfaltra festett parkolósávok... A 2006-ban már ketten indultak a már említett programmal, így az új polgármesternek már tényleg tartania kellett a szavát... Idén júliusban befejezték a felújítás első szakaszát. A második szakasz azután kezdődik, hogy a győriek legendás Lloydját, ami a kép bal oldalán látszik, felújítják. A tervező a Czita építésziroda (vezető tervező: Czigány Tamás).

Végig a főutcán I. rész

2009.08.14. 19:16

Érdekes, hogy még nem írtam poszot a főutca-projektről. Ez teljesen véletlenül alakult így, pedig személy szerint egy nagyon pozitív és jelentős dolognak tartom. Sajnos elég szomorú, hogy többnyire csak annyit lehetett hallani az egészből különböző fórumokon, hogy "ez a szemét polgármester kizárja az autósokat, aztán majd csodálkozni fog ha meghal a belváros". Akik így gondolkodnak nyilván sosem jártak még külföldi nagyvárosban, azért hiszik, hogy mindenki autóval jár, és a pesti belváros él... Nyilvánvaló okokból az indexen is csak annyit lehetett olvasni, hogy "ostromállapot van a belvárosban". Ez is rendkívül meglepő, felújításkor...

Az Egyetem tér látványterve. Rajz: Zöldi Péter  kép forrása

Elöljáróban még annyit, hogy ez egy keverék poszt, sok bloggernek "elveszem a kenyerét", remélem, nem fognak neheztelni miatta. Mikor végigmentem a Kálvintól az Erzsébet térig, akkor gondoltam arra, hogy nem csak magát a közertületi munkákat fényképezem le, hanem megnézem, milyen kihasználatlan, illetve "szép" helyek esnek a projektterületbe. Biztos lesz olyan, amit mindenki ismer, és olyan is, amit kevésbé...

És kik a tervezők? A városépítészeti munkát az M-Teampannon kft. (vezető: Koszorú Lajos), a környezettervezést az s73 tervezőiroda végzi (vezető: Balogh Péter István)

Miután a londoni képeim egy kisebb baleset miatt még egy greenwichi számítógépben "szunyálnak", "kénytelen" vagyok a tatai angolkertről írni. Tényleg idézőjeles a kénytelen szó, hiszen a blog indítása óta egyik célom, hogy bemutassam, hogy Magyarország-az utóbbi évek "tatárjárása" ellenére-csodaszép hely.

süti beállítások módosítása